(MTI-Press) - KĂĄrpĂĄtaljĂĄn van egy telepĂźlĂŠs, Turjaremete (Turji Remeti), amelynek lakĂłi nagyrĂŠszt a falu melletti patakbĂłl kifogott bĂŠkĂĄk eladĂĄsĂĄbĂłl ĂŠlnek, ĂŠs maguk is elĂľszeretettel fogyasztjĂĄk a kĂŠtĂŠltĂťek hĂşsĂĄt. A Perecsenyi jĂĄrĂĄsban talĂĄlhatĂł telepĂźlĂŠs messze fĂśldĂśn hĂ­res arrĂłl, hogy lakĂłi mesterei a bĂŠkĂĄbĂłl kĂŠszĂźlĂľ ĂŠtelek elkĂŠszĂ­tĂŠsĂŠnek. TĂśbbsĂŠgĂźk a bĂŠkĂĄk kifogĂĄsĂĄra ĂŠs ĂŠrtĂŠkesĂ­tĂŠsĂŠre "szakosodott", kĂŠt ĂŠvszĂĄzada kedvenc eledelĂźk pedig a rĂĄntott bĂŠkacomb.

    
    A békafogyasztást a franciák honosították meg Turjaremetén a 19. század elején. Írott források szerint 1816-ban a waterlooi csata után a gyõztes országok úgy döntöttek, hogy a napóleoni hadsereg összes tisztjét - akik újabb lázadást, illetve a királyi dinasztia visszatérése elleni konfliktust szíthattak volna - számûzik Franciaországból. Mivel az osztrák császárság legtávolabbi pontja Kárpátalja volt, ezért Ausztria ode küldte a francia katonákat, akik megkedveltették a helyiekkel a békahúst, és szakszerû elkészítésének a fortélyaira is megtanították õket. A franciáknál nemzeti eledelnek számító rántott és pácolt békacomb Turjaremetén is a lakosság kedvelt csemegéjévé vált, egyetlen család ünnepi asztaláról sem hiányozhat.
    A beregszåszi Kårpåtalja címÝ hetilap szerint Kårpåtaljån måra egyedßl a turjaremeteiek kereskednek bÊkåval, miutån a Rahó kÜrnyÊki Nagybocskón (Velikij Bicskiv) Ês a tÊcsþi jåråsi Kirålymezþn (Uszty-Csorna) megszÝnt a kereskedelmi cÊlból folytatott bÊkatenyÊsztÊs. Ugyanakkor TurjaremetÊn is attól tartanak, hogy a megnÜvekedett kereslet miatt a Turja-patakból is eltÝnik az ízletes húsú ållat.
    
Ötvenezer béka a hálókban
    
    A turjaremeteiek nemcsak sajåt cÊlra fogjåk a bÊkåkat, hanem a kÊtÊltÝek nagyobb rÊszÊt jó pÊnzÊrt ÊrtÊkesítik a faluba Êrkezþ felvåsårlóknak, akik zÜmÊben kijevi Êttermekbþl, bevåsårlókÜzpontokból Ês Szlovåkiåból jÜnnek.
    A "bÊkavadåszat" mårciusban-åprilisban zajlik, Ês - ahogy a helybeliek mondjåk - az elsþ zivatarig tart, mert ilyenkor mÊg finom puha a bÊkåk húsa, kÊsþbb viszont mår kesernyÊs ízÝ, ehetetlen. Hålóikat naponta tÜbbszÜr is vÊgighúzzåk a patak vízÊben, egy-kÊt óra leforgåsa alatt akår Üt kilogrammnyi bÊkåt is zsåkmånyul ejthetnek, de a pårzåsi idþszakban puszta kÊzzel is foghatók.
    A tÜbb mint fÊlszåz bÊkåból nyerhetþ egy kilogrammnyi megtisztított combot 200-250 hrivnyåÊrt (5-6 ezer forintÊrt) adjåk el a felvåsårlóknak, míg az ungvåri vagy kijevi szupermarketekben mår 350-500 hrivnyåÊrt årusítjåk az ínyencsÊget. Egy kijevi Êtterem honlapjån a turjaremetei módon elkÊszített råntott bÊkacomb tizenÜt dekagrammnyi adagja ugyanakkor 85 hrivnyåba kerßl.
    A kÊt-hårom hÊtig tartó bÊkaidÊnyben a turjaremeteiek fejenkÊnt 5-10 ezer hrivnyåt is kereshetnek a kÊtÊltÝek eladåsåból. Az ide Êrkezþ turiståktól 40-50 hrivnyåt kÊrnek a råntott vagy påcolt bÊkacomb adagjåÊrt. EzÊrt a falu apraja-nagyja kiveszi rÊszÊt a jÜvedelmezþ ßzletbþl.
    A biológusok azonban mår kongatjåk a vÊszharangot, mivel egy-egy fþszezonban kÜzel 50 ezer bÊkåt fognak ki, kÜztßk olyan fajokat is, amelyek vÊdettek. Potyis Lajos egyetemi docens, ungvåri zoológus vÊlemÊnye szerint a Turja-patak bÊkaållomånyånak fogyåsa csak úgy lenne megållítható, ha speciålis tenyÊsztelepeket hoznånak lÊtre. Ezt egyelþre nem tervezik TurjaremetÊn, jóllehet Kårpåtaljån koråbban mår mÝkÜdtek ilyen lÊtesítmÊnyek.