|
Másodfokon enyhítették a rongálással vádolt Budaházy György pénzbüntetését a Fõvárosi Bíróságon. Budaházyt és vádlott-társait a Pesti Központi Kerületi Bíróság elsõ fokon, 2010 februárjában fejenként 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Szabadság téri szovjet hõsi emlékmû megrongálása miatt. Ezt a büntetést enyhítette 200 ezer forintra a Fõvárosi Bíróság. Egy vádlott korábban kiszabott 1 év 8 hónapos börtönbüntetését pedig 1 évre enyhítették.
A jogerõs ítélet kihirdetésekor Csák Zsolt bíró hangoztatta, ha a magyar állam eltûrné azt, hogy a szovjet emlékmûvet megrongálják, az hátrányos helyzetet teremthetne az oroszországi magyar hadisírok gondozásával kapcsolatban. Ebben nyilvánul meg a bíróság szerint a vádlottak cselekedetének társadalmi veszélyessége.
A vádirat szerint 2006. szeptember 18-ról 19-re virradó éjjel a Magyar Televízió székháznak "ostroma" idején a vádlottak megtámadták a Szabadság téri szovjet emlékmûvet és megpróbálták az lerombolni. A márványlapokat kalapácsokkal és kövekkel ütötték, lefeszítették az obeliszkrõl a szovjet címert és a feliratok egy részét is. A vád alapján a PKKB elsõ fokon Budaházy Györgyöt és két vádlott-társát társtettesként elkövetett, jelentõs kárt okozó rongálás bûntette miatt fejenként 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, egy vádlottat pedig a rongálás bûntette mellett közérdekû üzem mûködésének megzavarása miatt 1 év 8 hónap, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Ezt az ítéletet enyhítette szerdán másodfokon a Fõvárosi Bíróság 200 ezer forintra, illetve 1 év, 2 évre felfüggesztett börtönre.
Vizi Erika ügyész perbeszédében emlékeztetett arra, hogy a vádlottak által az ügyészség szerint elkövetett bûncselekmények büntetési tétele 1 és 5 év között van, tehát a rájuk elsõ fokon kiszabott büntetés ennél kedvezõbb.
A tárgyalóterem hallgatósága hangos nevetéssel reagált arra, hogy az ügyész a szovjet emlékmû megrongálásának társadalomra veszélyes voltát fejtegette. Az ügyész szerint a felfüggesztett börtönbüntetés visszatartó ereje nagyobb, mint a pénzbüntetésé, ezért indítványozta ezt a súlyosítást.
Budaházy György védõje, Gaudi-Nagy Tamás perbeszédében azt mondta: a szabadságról elnevezett téren elhelyezett emlékmû veszélyes a társadalomra, szerinte elismerést és állami kitüntetést érdemelnének a vádlottak és indítványozta, hogy a bíróság mentse fel õket bûncselekmény hiányában.
Az utolsó szó jogán beszélve Budaházy György azt mondta, ordas hazugságot írtak az obeliszkre, miszerint felszabadítóknak nevezik a szovjet katonákat. Budaházy azt mondta, biztos benne, hogy a Szabadság téren 2006 õszén mindenki "forradalmi eseménynek" érezte a történteket.
A Fõvárosi Bíróság másodfokon hozott, a büntetést lényegesen enyhítõ ítéletét indokolva Csák Zsolt bíró emlékeztetett arra, hogy nem mentõ körülmény az, hogy az obeliszkrõl lefeszített szovjet címer nem sérült meg, ugyanis maga az emlékmû csonkult meg azzal, hogy eltávolították róla a címert. A bíró elmondta azt is, hogy döntésük meghozatala elõtt megkeresték az illetékeseket, hogy tájékozódhassanak. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Fõosztálya arról tájékoztatta a Fõvárosi Bíróságot, hogy a 104/1996-os kormányrendelet rögzíti az orosz kormánnyal történt megállapodást, amely szerint kölcsönösen tiszteletben tartják az emlékmûveket, a kegyeleti helyeket. Egy emlékmû áthelyezése is csak közös megegyezéssel lehetséges. A Honvédelmi Minisztérium Hadisírgondozó Hivatalának tájékoztatása szerint a megállapodás értelmében tiszteletben kell tartani az emlékmûvek feliratait is. A Budapest Galéria, az emlékmû gondozója pedig arról tájékoztatta a bíróságot: nem tervezik az emlékmû áthelyezését. Mindezzel kapcsolatban a másodfokon eljárt büntetõtanács elnöke, Csák Zsolt bíró hangsúlyozta: a bíróság nem hozhat olyan ítéletet, amellyel befolyásolni kívánná a kormányzatot.
|
,
Másodfokon enyhítették Budaházy György pénzbüntetését
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!