Nem egyĂŠrtelmĂť az Ăşgynevezett hamburgeradĂłk hatĂĄsa a fogyasztĂĄsra ĂŠs ezen keresztĂźl az egĂŠszsĂŠgre. MĂ­g brit kutatĂłk arra figyelmeztetnek, hogy az "egĂŠszsĂŠgtelen" ĂŠlelmiszerek megadĂłztatĂĄsĂĄnak kĂŠrdĂŠses a hatĂĄsa, addig amerikai elemzĂľk Ăşgy vĂŠlik, alapvetĂľen befolyĂĄsolhatja a nĂŠpessĂŠg elhĂ­zĂĄsĂĄnak csĂśkkentĂŠsĂŠt egy ilyen adĂł bevezetĂŠse.

Az Ăşgynevezett hamburgeradĂłk bevezetĂŠsĂŠnek cĂŠlja a fogyasztĂĄsi szokĂĄsok megvĂĄltoztatĂĄsa, ĂŠs ezĂĄltal a tĂĄplĂĄlkozĂĄssal ĂśsszefĂźggĂľ megbetegedĂŠsek elĂľfordulĂĄsĂĄnak csĂśkkentĂŠse. Egy, a Journal of Epidemiology and Community Health cĂ­mĂť brit szaklapban megjelent 2008-as tanulmĂĄny ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy ezek az adĂłk vĂĄrhatĂłan az ĂŠlelmiszeripar ellenĂĄllĂĄsĂĄba ĂźtkĂśznek ĂŠs kĂŠrdĂŠses az egĂŠszsĂŠgre gyakorolt hatĂĄsuk is.

A tanulmĂĄny szerint a hamburgeradĂł kritikusainak legfĂľbb kĂśzĂśs ĂŠrve, hogy a kĂśztehernek regresszĂ­v hatĂĄsa lesz, azaz az alacsony jĂśvedelmĂť hĂĄztartĂĄsok jĂśvedelmĂźk nagyobb szĂĄzalĂŠkĂĄt fizetik majd be adĂłkĂŠnt, mint a magasabb jĂśvedelmĂť hĂĄztartĂĄsok. Ugyanakkor egyes elmĂŠleti modellek azt mutatjĂĄk, hogy ĂŠpp az alacsonyabb jĂśvedelmĂť, tehĂĄt ĂĄrĂŠrzĂŠkenyebb csoportok hajlamosak megvĂĄltoztatni az Ăşj adĂł nyomĂĄn a fogyasztĂĄsi szokĂĄsaikat, amint az a dohĂĄnytermĂŠkek extraadĂłja nyomĂĄn is tĂśrtĂŠnt.

Az elemzĂŠs azt elismeri, hogy az adĂłval valĂłszĂ­nĂťleg kisebb vĂĄltozĂĄsok elĂŠrhetĂľk lennĂŠnek az ĂŠtrendben, ĂĄm arra figyelmeztet, hogy bĂĄrmilyen effĂŠle kĂśzteher lehetsĂŠges hatĂĄsainak jobb megĂŠrtĂŠsĂŠhez tĂśbb kutatĂĄs szĂźksĂŠges, elsĂľsorban a szegĂŠnyebb rĂŠtegekre gyakorolt hatĂĄsĂĄnak modellezĂŠsĂŠhez.

Alaposan meg kell pĂŠldĂĄul fontolni a hamburgeradĂłk konstrukciĂłjĂĄt, ĂŠs meg kell vizsgĂĄlni az egyes tĂĄpanyagoknak az ĂŠlelmiszerekben valĂł megjelenĂŠsĂŠre gyakorolt hatĂĄsĂĄt. RĂŠadĂŠsul - figyelmeztetnek a szerzĂľk - az ĂŠlelmiszerfogyasztĂĄst komolyan befolyĂĄsoljĂĄk az olyan piaci hatĂĄsok, mint pĂŠldĂĄul a hirdetĂŠsek. Az ĂŠlelmiszerrel kapcsolatos reklĂĄmoknak ugyanis komoly hatĂĄsuk van az ĂŠtelvĂĄlasztĂĄsra, ĂŠs ezen keresztĂźl a fogyasztĂłi egĂŠszsĂŠgre.

A témával kapcsolatosan végzett kutatásokat az amerikai lakosság körében Penny Gordon-Larsen és Kiyah J. Duffey is. Az Észak-Karolinai Egyetem kutatói - brit társaikkal ellentétben - azonban úgy vélik, a hamburgeradó egyértelmûn pozitív hatást gyakorolna az egészségre, mivel visszaszorítaná az elhízást az amerikai lakosság körében. Elméletüket egy érrendszerrel kapcsolatos egészségügyi kutatás több mint 5100 résztvevõjének adataira alapozták, amely 1985 és 2006 között vizsgálta a pácienseket.

A 2010 mĂĄrciusĂĄban publikĂĄlt tanulmĂĄnyban a kutatĂĄsban rĂŠsztvevĂľk egĂŠszsĂŠgi ĂĄllapotĂĄt vetettĂŠk Ăśssze a kĂŠt ĂŠvtized amerikai inflĂĄciĂłs ĂŠs kereskedelmi adataival, ĂŠs arra jutottak, hogy a cukros ĂźdĂ­tĂľitalok 10 szĂĄzalĂŠkos drĂĄgulĂĄsa 7,12 szĂĄzalĂŠkos kalĂłriabevitel-csĂśkkenĂŠst eredmĂŠnyezett a fogyasztĂłknĂĄl. HasonlĂł volt a helyzet a pizzĂĄk esetĂŠben, ahol a 10 szĂĄzalĂŠkos drĂĄgulĂĄs 11,5 szĂĄzalĂŠkos kalĂłriacsĂśkkentĂŠst adott. Az adatok alapjĂĄn kĂŠszĂźlt modell szerint egy 18 szĂĄzalĂŠkos hamburgeradĂł ĂĄtlagosan napi 56 kalĂłriĂĄval kevesebbet jelentene az egyes fogyasztĂłknak, ami ĂŠves szinten mintegy 2,5 kilogrammnyi fogyĂĄst jelentene szemĂŠlyenkĂŠnt.

A tanulmĂĄnnyal azonban nem ĂŠrtenek teljes egĂŠszĂŠben egyet az amerikaiak: a CBS News szintĂŠn 2010 elejĂŠn vĂŠgzett felmĂŠrĂŠst, amely azt mutatta, hogy az amerikaiak tĂśbbsĂŠge ugyan szeretnĂŠ, ha csĂśkkenne a testsĂşlya, ĂĄm nagy rĂŠszĂźk nem tĂĄmogatja a hamburgeradĂł bevezetĂŠsĂŠt, ĂŠs nem is hisznek abban, hogy egy effĂŠle adĂł segĂ­tene a nĂŠpessĂŠg elhĂ­zĂĄsĂĄnak csĂśkkentĂŠsĂŠn.

A felmĂŠrĂŠs szerint az amerikai nĂľk 62 szĂĄzalĂŠka ĂŠs a fĂŠrfiak 47 szĂĄzalĂŠka szeretne lefogyni, ĂŠs csak a nĂŠpessĂŠg 40 szĂĄzalĂŠka elĂŠgedett a sĂşlyĂĄval. A megkĂŠrdezettek 72 szĂĄzalĂŠka ugyanakkor Ăşgy vĂŠli, az "egĂŠszsĂŠgtelen" ĂŠtelek megadĂłztatĂĄsa nem segĂ­tene a fogyĂĄsban, ĂŠs mindĂśssze 26 szĂĄzalĂŠkuk nyilatkozott Ăşgy, hogy pozitĂ­v hatĂĄssal lenne a sĂşlyvesztĂŠsre. Az amerikaiak hatvan szĂĄzalĂŠka ĂĄltalĂĄnossĂĄgban ellenzi a hamburgeradĂłt, ĂŠs csak 38 szĂĄzalĂŠkuk tĂĄmogatja az ezzel kapcsolatos elkĂŠpzelĂŠseket.