ÉletĂ©nek 85. Ă©vĂ©ben vasárnap elhunyt Kállai Ferenc Kossuth-dĂjas, Érdemes MĂ»vĂ©sz, a Nemzeti SzĂnház örökös tagja, a Nemzet szĂnĂ©sze - közölte internetes oldalán a Magyar SzĂnház. A szĂnmĂ»vĂ©sz temetĂ©sĂ©rõl kĂ©sõbb intĂ©zkednek.
Kállai Ferenc 1925. oktĂłber 4-Ă©n szĂĽletett Gyomán. A SzĂnmĂ»vĂ©szeti AkadĂ©miát 1944-ben vĂ©gezte el, majd 1945-tõl a Szabad SzĂnház, 1946-tĂłl a Belvárosi SzĂnház, 1948-tĂłl a Nemzeti SzĂnház, 2000-tõl a Pesti Magyar SzĂnház társulatának volt a tagja. 1977-tõl tizenhárom Ă©ven át tanĂtott a SzĂnház- Ă©s FilmmĂ»vĂ©szeti Fõiskolán, 1987-tõl egyetemi tanárkĂ©nt. Kállai 1981 Ă©s 1990 között a SzĂnházmĂ»vĂ©szeti SzövetsĂ©g elnöke, 1985 Ă©s 1989 között országgyĂ»lĂ©si kĂ©pviselõ volt. 1989-ben minden hivatalos tisztsĂ©gĂ©rõl - Ăgy az országgyĂ»lĂ©si kĂ©pviselõsĂ©grõl is - lemondott. 1998-ban Budapest dĂszpolgárává választották.
Majdnem lehetetlen felsorolni valamennyi szĂnházi szerepĂ©t. Szinte a teljes Shakespeare-repertoárt vĂ©gigjátszotta. A teljessĂ©g igĂ©nye nĂ©lkĂĽl volt RĂłmeĂł a RĂłmeĂł Ă©s JĂşliában, várkapus a Macbethben, Falstaff a IV. Henrikben, Polonius a Hamletben, Gloster a Lear királyban, Aenobarbus az Antonius Ă©s Kleopátrában. Emellett Noszty Ferit játszotta Mikszáth: A Noszty fiĂş esete TĂłth Marival-jában, Szakhmáry Zoltánt MĂłricz Ăšri murijában, Sebõk ImrĂ©t Sarkadi Elveszett paradicsomában, Paál Károlyt Csurka Döglött aknák-jában, Lukát Gorkij Éjjeli menedĂ©khelyĂ©ben, az Ăšr hangját Madách: Az ember tragĂ©diája cĂmĂ» mĂ»vĂ©ben, Jakabot Márai A kassai polgárok-jában - csak, hogy nĂ©hányat emlĂtsĂĽnk szinte vĂ©gtelen szerepĂ©bõl.
SzĂnpadi alakĂtásai mellett számos filmben is játszott. Szerepelt a KĂ©tszer kettõ nĂ©ha ötben, a Bogáncsban, a Csutak Ă©s a szĂĽrke lĂłban, az Iszonyban, az Ezek a fiatalokban, A verĂ©b is madárban, A dunai hajĂłsban, A pogány Madonnában, a Hány az Ăłra, Vekker Ăşr?-ban, A miniszter fĂ©lrelĂ©p-ben, az Ăśvegtigrisben - Ă©s rengeteg másban.
Legismertebb filmszerepĂ©t talán a BacsĂł PĂ©ter rendezte, 1969-ben kĂ©szĂĽlt, de politikai okokbĂłl csak több mint tĂz Ă©vvel kĂ©sõbb bemutatott legendás A tanĂşban láthattuk tõle, melynek Kállai volt a fõszereplõje: Pelikán JĂłzsefet, a gátõrt alakĂtotta. A film kultuszfilm, a magyar narancsbĂłl hetilap, dr. KotászbĂłl pedig rockzenekar Ă©s falfirka lett. A film jĂł nĂ©hány bonmot-ja - mint pĂ©ldául "az Ă©let nem habos torta", "a nemzetközi helyzet fokozĂłdik", "csapásokat adunk, csapásokat kapunk" "hagyjuk a szexualitást a hanyatlĂł Nyugat Ăłpiumának" - beĂ©pĂĽlt a köztudatba, Pelikán elvtárs figurája pedig a magyar filmtörtĂ©net kitörölhetetlen alakjává vált. SzintĂ©n BacsĂł rendezĂ©sĂ©vel Ă©s Kállai fõszereplĂ©sĂ©vel 1994-ben - immár a rendszerváltással megjelent anomáliákat kikarikĂrozva - elkĂ©szĂĽlt a film folytatása Megint tanĂş cĂmmel, de az eredeti film sikerĂ©t nem sikerĂĽlt megismĂ©telni.
2006 szeptemberĂ©ben az akkor mĂ»tĂ©t elõtt állĂł Kállai Ferenc interjĂşt adott a Magyar TelevĂziĂłnak. Az interjĂş vĂ©gĂ©n a riporter, Verebes István Ăgy bĂşcsĂşzott idõsebb pályatársátĂłl: "FelhĂvom a figyelmedet, hogy a kĂłrházban ápolĂłnõk is vannak Ă©s ez tĂ©ged talán földerĂt." "ĂŤgy van" - válaszolt Kállai.
Kállai Ferenc számos kitĂĽntetĂ©s birtokosa volt. 1956-ban Ă©s 1958-ban Jászai Mari-dĂjjal, 1966-ban Érdemes mĂ»vĂ©sz, 1970-ben KiválĂł mĂ»vĂ©sz elismerĂ©ssel, 1971-ben SZOT-dĂjjal, 1973-ban Kossuth-dĂjjal, 1995-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend KözĂ©pkeresztjĂ©vel, 2002-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend KözĂ©pkeresztje a Csillaggal kitĂĽntetĂ©ssel, 2006-ban Prima Primissima dĂjjal ismertĂ©k el szĂnĂ©szi nagyságát. 1995-ben a Halhatatlanok Társulatának lett örökös tagja, majd 2000-tĂłl egyike lehetett az elsõ tizenkĂ©t olyan szĂnĂ©sznek, illetve szĂnĂ©sznõnek, akik a Nemzet SzĂnĂ©sze, illetve SzĂnĂ©sznõje cĂmet tudhatták magukĂ©nak.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
BeePee_3 2010 July 12, Monday, 16:59:32
Drága Pelikán elvtárs! A nemzetközi helyzet megint csak fokozódik. Isten nyugosztaljon!