"Az Európai Unió Joga a Lisszaboni Szerzõdés hatálybalépése után" címmel rendezett konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi jogi és Európa-jogi Tanszéke a TIK épületében pénteken. A konferencia a Lisszaboni Szerzõdés Európai Unió jogrendszerére gyakorolt hatásaival és a bekövetkezõ változásokkal foglalkozott.
A Lisszaboni szerzõdés vagy más néven Reformszerzõdés, az Európai Unió mûködését tette hatékonyabbá az EU-ról szóló szerzõdés és az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés módosításával. A szerzõdés lezárja az Amszterdami és Nizai szerzõdéssel megkezdett folyamatot, amely arra irányúl, hogy megerõsítse az Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes fellépését. A szerzõdés két jelenlegi és egy jövõbeli kivétellel jogilag kötelezõvé tette az Alapjogi Chartát. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának ötvenöt cikkelye az Európai Unió polgárainak járó politikai, szociális és gazdasági jogait sorolja fel.
A konferenciát Prof. Dr. Blutman László nyitotta meg elõszavával, majd Prof. Dr. Martonyi János beszélt a közösségi módszer és a tagállami érdekérvényesítésrõl. Elõadást tartott még többek között Prof. Dr. Czúcz Ottó, az Alkotmánybíróság egykori tagja, az Európai Unió Bíróságának bírája is, aki a Lisszaboni Szerzõdés Európai Unió bíróságainak tevékenységére gyakorolt hatásáról beszélt.
Az Európai Unió jogában jelentõs változások történtek a múlt év decemberében életbe lépõ Lisszaboni Szerzõdés miatt, amely számottevõ változásokat eredményezhet a magyar joggyakorlatban is - mondta el Prof. Dr. Blutman László. A konferencia a változások rövid áttekintésére, értelmezésére és elemzésére biztosított lehetõséget. A tanácskozás elsõsorban a jogi szakmának szólt, de a neves elõadók egy bizonyos képet tudtak adni a hallgatóságnak arról, hogy milyen irányba mennek a folyamatok és a tendenciák. Az Európai Unió joggyakorlatában számos változást eredményezett a Lisszaboni Szerzõdés, a konferencia fõ célja pedig ezeknek a változásoknak a feltérképezése - tette hozzá Blutman László. Szervezeti és hatásköri rendszerben bõvült az EU hatásköre, ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kapott a szubszidiaritás elve, amely ennek a hatáskörnek az ellensúlya - mondta el Blutman László. Az Alapjogi Charta pedig szerzõdéses rangra emelkedett.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!