|
A diákok egyébként inkább egymással szemben erõszakosak, a tanárokkal szemben csak az esetek 3,8 százalékában fajul a dolog tettlegességig. A jelentés szerint tízbõl hatan kiabálnak és káromkodnak, de gyakori a megszégyenítés és kiközösítés is. Hiller István oktatási miniszter bejelentette: nemzeti stratégia készül az iskolai erõszak visszaszorítása érdekében.
Az oktatási tárca vezetõje elmondta: az oktatási ombudsmant egy éve kérte fel egy átfogó kutatás elkészítésére az iskolai agresszióval kapcsolatban. A vizsgálatban 200 iskola 11. osztályos tanulói vettek részt az egész országban, közben pedig a minisztérium a rendészeti tárcával áttekintette a jogszabályi környezetet. Hiller István azt mondta: az Európa Tanács ajánlásához csatlakozva nemzeti stratégia készül, amely 2010 végére, vagy 2011 elejére készül el.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa elmondta: két elemet vizsgáltak, a fizikai és a szóbeli agresszió elõfordulását. Kifejtette: sok normaszegés is elõfordul, ami nem minõsül agressziónak, például a feleselés, az ellenkezés, vagy a megbotránkoztató öltözködés, amiket pedagógia módszerekkel lehet kezelni. A fizikai agresszió alacsonyabb mértékben van jelen: az érintett diákok aránya 11,4 százaléka érintett ebben. A tanárokkal szemben tettlegességig az esetek 3,8 százalékában kerül sor, és 10-bõl egy diák szenved el fizikai agressziót. Ennél jóval gyakoribb a kiabálás és a káromkodás, amit a megkérdezett diákok csaknem 60 százaléka beismert magára vonatkozóan. Gyakori még a megszégyenítés és a kiközösítés, utóbbi leginkább a lányok körében jellemzõ.
Az oktatási ombudsman arról is beszélt: a képzési helyek és az agresszió között is van összefüggés: legkevésbé a gimnáziumban van jelen, az átlagosnál magasabb számban pedig a szakiskolákban fordulnak elõ a különbözõ típusok. Aáry-Tamás Lajos elmondta: kontrollcsoportként megkérdezték a budapesti 7. osztályos diákokat is, amibõl a pályaválasztás és az agresszió közötti összefüggést vizsgálták. Kiderült, hogy az erõszakosabb diákok a szakiskolákban tervezik a továbbtanulást, míg az alacsonyabb agressziós szintû tanulók a gimnáziumot választják. A szakember szerint az esetek többségében helyi, vagy regionális problémákkal szembesültek, amelyeket helyben kell megoldani. Azt javasolja az iskolák fenntartóinak és vezetõinek, hogy készítsenek saját kis felméréseket és tájékozódjanak a problémákról, amelyeket a szülõket és a diákokat is bevonva lokálisan meg lehet oldani
Aáry-Tamás Lajos szerint az agresszió túlmutat az iskolán, de orvosok, rendõrök, ügyészek vagy családsegítõk bevonásával vissza lehet szorítnai. A Független Hírügynökség kérdésére válaszolva elmondta: a szülõk tanárokkal szembeni agressziójának szintje nem érte el az 1 százalékot, de a nemzeti stratégiának ki kell terjednie a tanárok megvédésére is.
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!