Megtörtént. A hírekben szereplõ munkás asszony nincs már közöttünk. Munkahelyén lett rosszul, és meghalt.
Megmenteni akarták-e? Nem tudjuk. Csak azt fogjuk tudni, amíg emlékezetünk egészséges marad, hogy õ már a rendszerváltás korszakának névtelen mártírja. Aki küzdött, dolgozott, mindent kifizetett, csak már ételre nem maradt neki. Éhen halt.
Mint Krisztust ellenségei, megfeszítették õt is, saját keresztjén. És csöndesen tûrhette. Kik feszítették meg, hát azok, akiknek direkt vagy indirekt közremûködésével, az elmúlt húsz évben sem tudott az ország normális, európai közteherviselési rendet kialakítani.
A normális, európai közteherviselésben a terheket mindenki viseli. Mindenki fizet adót, mindenki fizet járulékot, akinek adót vagy járulékot kellene fizetnie. Nem így Magyarországon. Itt a tízmillióból jó, ha másfél fizet adót. Tehát nem kell egyetemi tanárnak lennünk ahhoz, hogy megértsük, az adó-és járulékfizetés kikerülése, mint tömegsport, vezetett a munkásasszony mártíromságához.
Játszunk el a gondolattal, hogy másfélmillió helyett három millióan fizetnek adót, járulékot. Vagyis magasabb béreket fizethettek volna a foglalkoztatók ugyanakkora adó- és járulékteher mellett. Kívánatos lenne ez az állapot. Kívánatos. Kívánatos lett volna ez mártírunk esetében is, hogy jutott volna neki ételre is? Igen!
Úgy látom, most a kézenfekvõ megoldás sokaknál, hogy a politikán verjék el a port. Óva intek ettõl. Jó lenne, ha belegondolna mindenki, aki még tud gondolkodni, hogy hányan vannak környezetében az adót nem fizetõk? A mosógépszerelõtõl kértünk-e áfás számlát utoljára? A rokonok, ismerõsök, szomszédok közül vajon hányan kerülik ki az adófizetést? És mi ezt bocsánatos bûnnek tartjuk-e?
Ha van lelkiismeret, annak most meg kell szólalnia. Ne menjen tovább így az élet.
Ne az egész országot akarjuk megváltani, de mindenki kezdjen el változni. A társadalom változása csak az egyének sok kis változásából alakulhat ki. Nézzük meg kire fogunk szavazni legközelebb, ki mondja azt, hogy a társadalom változatlansága a ludas. E változatlanságban a politikának is van szerepe. De a politika csak közvetíti a népakaratot, ha vannak korrupciós ügyei is közben. És a korrupció nem a politika szférájából jön fel, ahhoz a népbõl jön az, aki a végén politikusára talál. Mert a politikusok nem jobbak és nem rosszabbak a népnél, mivelhogy õk is a nép maga. Imádkozzunk tehát a mártír asszonyért, és mindenki szálljon magába, és gondolja át a példát, képes lenne-e számláit kifizetni, hogy eleget tegyen a másokkal szembeni kötelezettségeinek, még élete árán is?
(csenkel)
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!