MÊg az emlÊkÊt is leråztuk magunkról, mint kutya a vizet. Bocsånat a hasonlatÊrt, de ha åprilis 4.-Êrþl kÊrdezed gyermeked, vagy a mai 30 alattiakat, sÝrÝn talålkozol hallgatåsukkal. Mit  ßnnepeltek szßleik åprilis 4.-Ên? Nem tudjåk, nem is Êrdekli þket, utåna vagyunk, elfeledtßk.
A mai felnĂľtt nemzedĂŠkek, Ăşgy 40 fĂślĂśtt, termĂŠszetesen megosztottak. Nem ĂşjsĂĄg, Ă­gy vagyunk jĂłszerĂŠvel mi mindennel ami velĂźnk tĂśrtĂŠnt, amire vĂĄrunk, amire tĂśrekszĂźnk. Itt valahol, ott valahol, 4-5 magyar Ăśsszehajol, Ă­rta vagy 100 ĂŠve Ady Endre.
De ilyen tĂŠnyleg csak szĂĄzĂŠvben egyszer ha megesett, amikor MagyarorszĂĄg nĂŠpe Ăśsszefogott! LegutĂłbb 1956 oktĂłber 23.-ĂĄn, azon a szabadsĂĄg mĂĄmoros fĂślvonulĂĄson. Se elĂľtte, se utĂĄna. MĂĄra olyanra vĂĄltott jelenbeli ĂŠletĂźnk, mint mesĂŠben az ĂśrdĂśgĂśk: kĂśd elĂľttĂźk, kĂśd utĂĄnuk. HonnĂŠt jĂśvĂźnk, hovĂĄ megyĂźnk? Kik vezetnek, merre tartunk? Minek kĂŠrded?
LegutĂłbb a szovjetek voltak megszĂĄllĂłink, tĂĄrsaink, elnyomĂłink, kĂŠretlen ĂśrĂśk barĂĄtaink, megbonthatatlan barĂĄtsĂĄgban velĂźnk, de mĂŠgis csak ideiglenesen itt ĂĄllomĂĄsozĂł hadseregĂźk kĂŠpĂŠben. TĂśrtĂŠnt mindez abban a legendĂĄs 40 ĂŠvben, a hĂĄborĂş vĂŠgĂŠtĂľl a rendszervĂĄltĂĄsig, vagy minek nevezzĂźk. SzĂłval 1945-tĂľl 1993-ig itt volt a VĂśrĂśs hadsereg. AzutĂĄn elmentek, mi pedig mint rossz ĂĄlmot elfeledtĂźk, mikĂŠnt ĂźnnepeltĂźk bevonulĂĄsukat 40 ĂŠven ĂĄt. MĂŠg az Ăźnnepnapok is kĂśdbe vesztek, amikor kisiskolĂĄstĂłl a nyugdĂ­jasokig vonultunk felszabadĂ­tĂłink mĂĄrvĂĄnyoszlopaihoz.
Ha úgy tetszik, magunkra maradtunk megint egy darabon. De ki låt JÜvþnkbe? Akår csak a holnapi napra, esetleg elþre a hÊtvÊgÊre, a pårtok kongresszusaira.