Az idõs belgyĂłgyász professzor kĂ©rdĂ©se tanĂtványai felõl: orvosok ezek? Pedig a törtĂ©net egyszerĂ»: az általa ajánlott beteget kivizsgálták, fĂ©lelmĂ©t fölösnek ĂtĂ©ltĂ©k, de a fájdalmait (a lelkĂ©t) nem orvosolták.
MivĂ©gre is tennĂ©k, a halálos kĂłr veszĂ©lyĂ©t kizárták, a többit? Fájdalma Ă©rthetetlen, mivel betegsĂ©get nem tapasztaltak nála, Ăgy fĂ©lelme is indokolatlan. Akkor minek izgulni? Igen, a dr. Ăşr nem szĂłlt, mit szedjen a breteg fájdalmai ellen. De nem ezĂ©rt, hanem mert indokolatlan fĂ©lelmei vezĂ©reltĂ©k.
Hja Professzor Ăşr, a maga világa már elmĂşlt! Idõnk drága, szavaikat is arannyal mĂ©rjĂĽk. Mint Skandináviában, vagy bárhol másutt, a gazdag Nyugaton. KĂĽlönben tanĂtványai voltunk, de manapság más idõk járnak. S ezek egyhamar nem változnak...   Â
* * *
Milyen rettenetesen nehéz kimutatni szeretetünket! És nincs fölmentõ sereg, egyedül vagy mint majd halálod óráján te, aki annyira szeretnéd, ha értenének... Uram bocsá, szeretnének.
Ne panaszkodj, mĂ©g sajnálni kezdenek! Mosolyogtam, hogy a szĂvem kitessĂ©k, Ărja MĂ©cs LászlĂł. Értette szerencsĂ©tlen szĂvĂĽnk titkait. Â
 * * *
Mike Oldfield mennyivel közelebb van hozzánk, mint Mozart. Érthetõbb. Semmi baj, emez kortársunk, mĂg Amadeus idõtlen klasszikus. Ha egyedĂĽl Ă©lnĂ©l egy világĂtĂłtoronyban, talán gyakrabban hallgatnál klasszikust, Ăgy muzsikája Észak fok, titok, idegensĂ©g...
Ugyanazt akarták volna? Talán igen, Kondor BĂ©la szigorĂş szavaival: jelet hagyni. Maradjon nyoma: egykor itt jártam Én is. De nem csak ezĂ©rt, kimutatni, ami bennem van! MĂ©cs LászlĂł gyönyörĂ» szavaival: mosolyogtam, hogy a szĂvem kitessĂ©k. És SzĂłkratĂ©sz, aki a piacon tanĂtott s Ă©letmĂ»ve jutalmának tartotta: a rabszolgával megĂ©rtetni a Pythagoras-tĂ©telt?
Semmi kĂĽlönös, csupán fölmutatta számukra a lebĂrhatatlan kĂ©pessĂ©gĂ» Embert? Talán azt tette, ami valĂłjában lehetetlen: megmutatta, hogy az isteni köztĂĽnk van. Akár a piacon is.
(tráser)
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!