Hal, hal és megint csak hal. De fölsorolhatatlanul sokféle módon elkészítve. Ennek napjait éljük. A nagy szegedi halászlé fõzés idejét. A világ odakint dübörög, válságok, forradalmak, a hazai belpolitika sem csendes, de mi itten, kies Tisza-parti hazánkban fõzzük a halat. Kicsiben és nagyban. Óriás bográcsban a rondellán és kisebb-nagyobb méretû ibrikekben a partfürdõn vagy éppen a víz innensõ partján. Bográcsban, szabadtûzön, vagy éppen gázrózsán. Kinek lehetõsége és szándéka szerint. Égõ piros csípõs paprikával, vagy megengedõ módon, asztali, személyes ízesítéssel. Nincs szabály, nincs parancs, ha valamiben, hát halászlé-fõzésben megvalósult a demokrácia. Csak amit a szíved kíván, akarom mondani a gyomrod szeret. Még az is megengedett, hogy aki nem bírja a halat a tányérján, bár egyik kollégám szerint ez Tisza-parti lakos esetében nehezen magyarázható tulajdonság, szóval még az is lehetséges, hogy valakik bográcsában vörösboros marhapörköltet találna, aki nagyon keresne. Minden lehetséges, a fõzés révülete mindent megenged. Csak a Nap ragyogjon, a Tisza vize fodrozódjon szelíd hullámaival, és béke legyen a partokon. Az enyhe szél a halászlé mennyei illatát hordja városszerte, a fõzõ emberek és asszonyok derûsek, bizakodók, ízleni fog a fõztjük, a sétáló várakozók pedig hisznek nekik. Közbizalom övezi munkájukat. Kívánság? Néha talán országos halászlé-fõzõ napokat kellene rendezni. Mondjuk egy hétvégére. Kicsit kibékülnénk magunkkal, magyarok.
|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
beobakter 2008 September 05, Friday, 19:17:08
Ha az engedélyezõk közlekedõi aggyal is gondolkodtak volna, valószínûleg pénteken este zárták volna le a rakpartot. Így közlekedõi agyatlanul káoszt teremtettek, illetve készakarva akadályozták a jármûves közlekedést. Helyes. Járjon mindenki gyalog Szegeden, különösen ez idõkben, amikor a vásározás a halászlé fõzéséhez, és az Anna-kút csomópont átépítéséhez kapcsolódik. Wazze.