Ausztriában egysĂ©ges Ă©s kötelezõ a társadalombiztosĂtás. Az
országot 28 önállóan gazdálkodó szervezet (betegkassza) hálózza be, amelyek
részben tartományi alapon, részben foglalkozási ágak szerint mûködnek: ezek
alkotják az osztrák egĂ©szsĂ©gĂĽgyi rendszer alapegysĂ©geit. Az egĂ©szsĂ©gbiztosĂtási
pénztárak kötnek szerzõdést az orvosi kamarával. Közösen szabják meg, hogy egy
adott körzetben hány orvos és milyen szakterületen nyithat rendelõt, milyen
szolgáltatásokért mennyi pénz kérhetõ, és az ár hogyan oszlik meg a beteg és a
biztosĂtĂł között.
A betegkassza által fedezett háziorvosi ellátásért és
ambuláns kezelésért a pénztár által kibocsátott igazoló kártya felmutatásával
nem kell vizitdĂjat fizetni, de az egĂ©szsĂ©gĂĽgyi járulĂ©kon felĂĽl Ă©vente 10 eurĂłt
felszámolnak a "vizitdĂj" fejĂ©ben. A rendelõk a bejárati táblán
általában feltĂĽntetik, hogy melyik biztosĂtĂłhoz (vagy biztosĂtĂłkhoz) tartozĂłkat
látják el. A kezelĂ©s mindazonáltal mĂ©g Ăgy sem teljesen ingyenes: vannak olyan
ellátások, amelyekĂ©rt fizetni kell - mĂ©ghozzá rögzĂtett formában vagy
százalĂ©kban megjelölt összeget - a szolgáltatĂłnak vagy a biztosĂtĂłnak.
A kĂłrházi napidĂj 5 Ă©s 15 eurĂł között mozog. Ha valaki nem a
területileg illetékes intézményt veszi igénybe vagy többletszolgáltatást óhajt,
akkor azt meg kell fizetnie. LĂ©tezik mĂ©g magánbiztosĂtási forma is, pĂ©ldául az
extra szolgáltatások fedezĂ©sĂ©re. A receptdĂj gyĂłgyszerenkĂ©nt 4,60 eurĂł.
Ausztria 8,2 milliós lakosságának 98,5 százaléka
biztosĂtott. A segĂ©lybõl Ă©lõk ellátási költsĂ©geit az állam fedezi.
EgĂ©szsĂ©gbiztosĂtási járulĂ©kot 6,2 milliĂłan - munkaadĂłk, munkavállalĂłk Ă©s önállĂł
foglalkozásĂşak - fizetnek a 18 százalĂ©kos társadalombiztosĂtási illetĂ©k
keretében. A jövedelemtõl függõ járulékok nagyságát törvény határozza meg, azok
átlagos együttes mértéke a bruttó kereset 7,5 százalékát teszi ki (az
alkalmazottaké 6,4 százalék, az egyéni vállalkozóké 9,1 százalék). Az összeg
alapjárulĂ©kbĂłl, kiegĂ©szĂtõ kĂłrházi járulĂ©kbĂłl Ă©s baleseti járulĂ©kbĂłl tevõdik
össze. Ha van munkáltató, a terhet általában fele-fele arányban viseli a
foglalkoztatĂł Ă©s a foglalkoztatott.
A befizetésekbõl évi 10,3 milliárd euró folyik be (a
hozzájárulást most januártól 0,15 százalékkal megemelték). A
receptilletékekkel, szolgáltatási pótlékokkal és egyebekkel együtt összesen
12,3 milliárd euró áll rendelkezésre a betegellátási költségek fedezésére.
SzövetsĂ©gi, tartományi Ă©s terĂĽleti szinten további 5,9 milliárdot fordĂtanak az
adĂłkosárbĂłl egĂ©szsĂ©gĂĽgyi kiadásokra, 5,4 milliárd eurĂłt pedig magánbiztosĂtĂłk
fizetnek ki. Mindent beleszámolva évente körülbelül 25 milliárd eurót költenek
egészségügyre az alpesi országban, ami a hazai össztermék 10,2 százaléka.
Mivel többet költenek, mint amennyi a bevételük, a
betegpénztárak óriási adóssághegyet görgetnek maguk elõtt. Tavaly hozzávetõleg
kétmilliárd euróra rúgott a hiányuk.
A néppárti Andrea Kdolsky egészségügyi miniszter
véleménye szerint a krónikus betegek ellátására fenntartott kórházi ágyak
csökkentĂ©sĂ©vel, a kĂłrházak közötti egyĂĽttmĂ»ködĂ©s Ă©s munkamegosztás javĂtásával,
az egĂ©szsĂ©gbiztosĂtási pĂ©nztárak szolgáltatásainak felĂĽlvizsgálatával Ă©s a
magántõke bevonásával - például orvosi kft-k létrehozásával - hárommilliárd
euróval csökkenteni lehetne az egészségügyi kiadásokat.
Tovább a Weborvos cikkében >>
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!