SzĂłval: indulĂĄs!

2007. november 26-án szállt fel a gépünk. Hajnalok hajnala, bruttó 5 Celsius, (Madeirán viszont már 25 Celsius lesz!). Gépünk 07:45 -kor szállt fel Bécsbe. Repülõvel kevesen járnak Budapestrõl Bécsbe, hacsak nem Scwechatról indul tovább valamelyik járatuk. Ennek megfelelõen ezen a vonalon az Austrian Airlines csak egy kis kávédarálót közlekedtet, ilyenen eddig még nem ültem, de sebaj! Akkor jó a repülés, ha izgalmas! Már eleve az, hogy a gépre való felszálláshoz elég egy tyúklétra is! Menetidõ, amit a gép a levegõben tölt Bécsig, az kb. 35 perc, ennélfogva nem is emelkedik magasra, max. 4-5000 méterre. Nagyszerû alkalom ez annak, aki szeret bámészkodni, mert felhõk alatt repülve erre is van lehetõség. Én minden lehetséges alkalommal ablak mellé szoktam a helyet kérni, hogy minél többet láthassak. Most is így volt végig Madeiráig, de visszafelé is.
SzĂłval: ..."ki gĂŠpen szĂĄll fĂślĂŠbe, annak tĂŠrkĂŠp e tĂĄj..." ValĂłban! NagyszerĂťen lehetett kĂśvetni az Ăştvonalat: TatabĂĄnya, majd GyĂľr vĂĄrosa. KĂśvetkezett a FertĂľ-tĂł, aminek vĂŠgtelen nĂĄdrengetegĂŠt ĂŠrdekes fentrĂľl lĂĄtni, kĂśzepĂŠn csak egy kicsi nyĂ­lt vĂ­ztĂźkĂśrrel. DĂŠlnyugati vĂŠgĂŠben az „Ödenburger gebirge", vagyis Soproni hegysĂŠg Sopronnal. Majd ĂĄtrepĂźltĂźnk a Lajta hegysĂŠg felett, melynek dĂŠlnyugati vĂŠgĂŠben teljesen tisztĂĄn lĂĄtszĂłdott a kismartoni EszterhĂĄzi-kastĂŠly.
VĂŠgĂźl: Scwechat. KĂĄvĂŠdarĂĄlĂłnk sikeresen leszĂĄllt, valahol a reptĂŠr vĂŠgĂŠben, egy kĂźlsĂľ parkolĂłpĂĄlyĂĄn. Most ez csak azĂŠrt lĂŠnyeges, mert mindĂśssze 30-35 percĂźnk volt az ĂĄtszĂĄllĂĄsra. Mindegy; be a terminĂĄlba, rohanĂĄs egy mĂĄsikba, vĂŠgig a reptĂŠren. VĂŠgĂźl jĂł idĂľt futottunk, mindenki megtalĂĄlta a Funchalba indulĂł jĂĄrat csarnokĂĄt. Viszont azon mĂĄr sokszor elgondolkodtam, hogy a fenĂŠbe tudjĂĄk nagy reptereken megoldani azt, hogy a csomagok is simĂĄn ĂĄtĂŠrjenek a tovĂĄbbindulĂł gĂŠpekhez, ilyen rĂśvid idĂľ alatt. TermĂŠszetesen logisztika kĂŠrdĂŠse, de milyen szintĂť szervezettsĂŠget igĂŠnyel!! Gyakran repĂźltem nagy reptereken keresztĂźl Ăşgy, hogy csak nagyon kevĂŠs idĂľm volt az ĂĄtszĂĄllĂĄsra. S mindezek ellenĂŠre a csomagom mĂŠg mindig megtalĂĄlta a kĂśvetkezĂľ gĂŠpet. Le a kalappal a „csomagĂĄszok" elĂľtt (bĂĄr a bĂľrĂśndjeim fizikai ĂŠs lelki sĂŠrĂźlĂŠseirĂľl most nem beszĂŠlek).
09:10: tehĂĄt tovĂĄbbindulĂĄs Funchalba, MadeirĂĄra. Lauda Air-rel repĂźltĂźnk tovĂĄbb. Mindig meg szoktam jegyezni, milyen tĂ­pusĂş ĂŠs milyen nevĂť gĂŠppel utazunk. Ez nekem olyan passziĂł. Most a Lauda B-737/800-asĂĄval mentĂźnk tovĂĄbb, mely gĂŠpnek a neve „Maria Callas".  Lauda hĂ­res ĂŠnekesekrĂľl, vagy sportolĂłkrĂłl nevezi el a gĂŠpeit. 1998 tavaszĂĄn pĂŠldĂĄul szintĂŠn LaudĂĄval jĂśttem MiamibĂłl MĂźnchenbe, egy B-767/300-assal, a neve: „Ayrton Senna" volt!
Újra levegõben, további négy óra hosszára. Most már azért zömében felhõk felett, de azért az útvonal kivetítõkön követhetõ a fedélzeten. Ha szerencséd van, akkor még le is látsz a felhõk alá némelykor. Az útvonal: Salzburg-Zürich -ezeket nem látni, viszont az Alpok magasabb csúcsai a felhõk fölé emelkednek, és ezt minden egyes ilyen alkalommal megcsodálom! (Jungfrau, Matterhorn(!!!!), Mont-Blanc csoport). Kivehetõ a Genfi-tó, felismertem a genfi repteret, ahol 1995-ben egy fél napot elücsörögtem csak úgy, bámulva a fel- és leszálló gépeket. A továbbiakban Dél-Franciaország - Pireneusok (ez megint nagyszerûen látszott) - Kasztília - Portugália (Lisszabon a másik oldalról tisztán látszott), majd az Atlanti-óceán felett további 1000 km, míg megérkezünk Madeirára.
Már Madeira közelében 50-60 km-re fekszik a társsziget, Porto Santo. Ez mindössze kb. 50-60 km2, melyet teljes egészében sikerült látnom a repülõgép ablakából. A sziget legnagyobb látványossága egyébként, hogy van egy 9 km hosszú aranyszínû homokos tengerpartja, amely egyedülálló! Madeira fõszigetén sehol nincs homokos partszakasz. Úgyhogy aki lassan mélyülõ, homokos-fövenyes tengerparton szeretne nyaralni-telelni (mert itt valójában a telelés is nyaralás !!) az ne Madeirát válassza! A reptér. Hát ez megint megér egy misét.
Madeira egy olyan sziget, ahol mÊg egy reptÊrre való sík terep sincs !! Reptere Santa Cruz våros kÜzelÊben van megÊpítve. RÊgen egy viszonylag rÜvid kifutópålyåt sikerßlt csak Êpíteni, ami rendre gondot okozott, mert nagy gÊpek nem tudtak leszållni, s a kisgÊpek is sÝrÝn egy szakadÊkba fordultak a leszållås vÊgÊn. EzÊrt a nyolcvanas Êvekben a hosszabbítås mellett dÜntÜttek. A kifutópålyåt az óceån felÊ megnyújtottåk úgy, hogy vasbeton cÜlÜpÜk szåzaira ÊpítettÊk. A kifutópålya alatt a cÜlÜperdþ kÜzÜtt fut a tengerparti autópålya. A reptÊren való leszållås így is speciålis kÊpzettsÊget kívån a pilótåktól. Hiszen leszållåskor meredeken kell råfordulni a kifutópålyåra, startolåskor pedig felszållås utån hirtelen kell elfordítani a gÊpet a tenger felÊ. Egyszerre csak meghatårozott szåmú gÊp kÊpes vårakozni a kis terßletÝ reptÊren (egyszerÝen nincs hova leparkolni a gÊpeket), ezÊrt csúcsidþszakokban magas szintÝ forgalomszervezÊst igÊnyel a reptÊr ßzemeltetÊse. Leszållås utån nyomban egy kÜzeli szållodåba hajtattunk, a Hotel Dom Pedro-ba, ahol a szålloda megtekintÊse mellet/utån megebÊdeltßnk.