Ăšton |
---|
A Dolomitok között a nyár közepén is minden haragos zöld. Az esõ szinte mindennapos, a közel kétezres csúcsok között hamar összegyûlnek a felhõk. Négy napig viszont kánikula uralkodott Forni Avoltriban. | |
| |
| |
| |
| |
|
Könyv |
---|
| HĂrlevĂ©l |
| |
Madeirai beszámoló I.
OskĂł PĂ©ter
2008 January 28, Monday
Oskó Péter, a Webrádió nagyutazója ezúttal Madeirán, a paradicsommadár-virág szigeten járt. Ha Ön is oda tévedne, kötelezõ olvasmány, ha nem, akkor is! Elsõ rész.
|
2. lap. ďż˝sszesen 5. SzĂłval: indulás! 2007. november 26-án szállt fel a gĂ©pĂĽnk. Hajnalok hajnala, bruttĂł 5 Celsius, (Madeirán viszont már 25 Celsius lesz!). GĂ©pĂĽnk 07:45 -kor szállt fel BĂ©csbe. RepĂĽlõvel kevesen járnak Budapestrõl BĂ©csbe, hacsak nem ScwechatrĂłl indul tovább valamelyik járatuk. Ennek megfelelõen ezen a vonalon az Austrian Airlines csak egy kis kávĂ©darálĂłt közlekedtet, ilyenen eddig mĂ©g nem ĂĽltem, de sebaj! Akkor jĂł a repĂĽlĂ©s, ha izgalmas! Már eleve az, hogy a gĂ©pre valĂł felszálláshoz elĂ©g egy tyĂşklĂ©tra is! Menetidõ, amit a gĂ©p a levegõben tölt BĂ©csig, az kb. 35 perc, ennĂ©lfogva nem is emelkedik magasra, max. 4-5000 mĂ©terre. NagyszerĂ» alkalom ez annak, aki szeret bámĂ©szkodni, mert felhõk alatt repĂĽlve erre is van lehetõsĂ©g. Én minden lehetsĂ©ges alkalommal ablak mellĂ© szoktam a helyet kĂ©rni, hogy minĂ©l többet láthassak. Most is Ăgy volt vĂ©gig Madeiráig, de visszafelĂ© is. SzĂłval: ..."ki gĂ©pen száll fölĂ©be, annak tĂ©rkĂ©p e táj..." ValĂłban! NagyszerĂ»en lehetett követni az Ăştvonalat: Tatabánya, majd Gyõr városa. Következett a Fertõ-tĂł, aminek vĂ©gtelen nádrengetegĂ©t Ă©rdekes fentrõl látni, közepĂ©n csak egy kicsi nyĂlt vĂztĂĽkörrel. DĂ©lnyugati vĂ©gĂ©ben az „Ă–denburger gebirge", vagyis Soproni hegysĂ©g Sopronnal. Majd átrepĂĽltĂĽnk a Lajta hegysĂ©g felett, melynek dĂ©lnyugati vĂ©gĂ©ben teljesen tisztán látszĂłdott a kismartoni Eszterházi-kastĂ©ly. VĂ©gĂĽl: Scwechat. KávĂ©darálĂłnk sikeresen leszállt, valahol a reptĂ©r vĂ©gĂ©ben, egy kĂĽlsõ parkolĂłpályán. Most ez csak azĂ©rt lĂ©nyeges, mert mindössze 30-35 percĂĽnk volt az átszállásra. Mindegy; be a terminálba, rohanás egy másikba, vĂ©gig a reptĂ©ren. VĂ©gĂĽl jĂł idõt futottunk, mindenki megtalálta a Funchalba indulĂł járat csarnokát. Viszont azon már sokszor elgondolkodtam, hogy a fenĂ©be tudják nagy reptereken megoldani azt, hogy a csomagok is simán átĂ©rjenek a továbbindulĂł gĂ©pekhez, ilyen rövid idõ alatt. TermĂ©szetesen logisztika kĂ©rdĂ©se, de milyen szintĂ» szervezettsĂ©get igĂ©nyel!! Gyakran repĂĽltem nagy reptereken keresztĂĽl Ăşgy, hogy csak nagyon kevĂ©s idõm volt az átszállásra. S mindezek ellenĂ©re a csomagom mĂ©g mindig megtalálta a következõ gĂ©pet. Le a kalappal a „csomagászok" elõtt (bár a bõröndjeim fizikai Ă©s lelki sĂ©rĂĽlĂ©seirõl most nem beszĂ©lek). 09:10: tehát továbbindulás Funchalba, Madeirára. Lauda Air-rel repĂĽltĂĽnk tovább. Mindig meg szoktam jegyezni, milyen tĂpusĂş Ă©s milyen nevĂ» gĂ©ppel utazunk. Ez nekem olyan passziĂł. Most a Lauda B-737/800-asával mentĂĽnk tovább, mely gĂ©pnek a neve „Maria Callas". Lauda hĂres Ă©nekesekrõl, vagy sportolĂłkrĂłl nevezi el a gĂ©peit. 1998 tavaszán pĂ©ldául szintĂ©n Laudával jöttem MiamibĂłl MĂĽnchenbe, egy B-767/300-assal, a neve: „Ayrton Senna" volt! Ăšjra levegõben, további nĂ©gy Ăłra hosszára. Most már azĂ©rt zömĂ©ben felhõk felett, de azĂ©rt az Ăştvonal kivetĂtõkön követhetõ a fedĂ©lzeten. Ha szerencsĂ©d van, akkor mĂ©g le is látsz a felhõk alá nĂ©melykor. Az Ăştvonal: Salzburg-ZĂĽrich -ezeket nem látni, viszont az Alpok magasabb csĂşcsai a felhõk fölĂ© emelkednek, Ă©s ezt minden egyes ilyen alkalommal megcsodálom! (Jungfrau, Matterhorn(!!!!), Mont-Blanc csoport). Kivehetõ a Genfi-tĂł, felismertem a genfi repteret, ahol 1995-ben egy fĂ©l napot elĂĽcsörögtem csak Ăşgy, bámulva a fel- Ă©s leszállĂł gĂ©peket. A továbbiakban DĂ©l-Franciaország - Pireneusok (ez megint nagyszerĂ»en látszott) - KasztĂlia - Portugália (Lisszabon a másik oldalrĂłl tisztán látszott), majd az Atlanti-Ăłceán felett további 1000 km, mĂg megĂ©rkezĂĽnk Madeirára. Már Madeira közelĂ©ben 50-60 km-re fekszik a társsziget, Porto Santo. Ez mindössze kb. 50-60 km2, melyet teljes egĂ©szĂ©ben sikerĂĽlt látnom a repĂĽlõgĂ©p ablakábĂłl. A sziget legnagyobb látványossága egyĂ©bkĂ©nt, hogy van egy 9 km hosszĂş aranyszĂnĂ» homokos tengerpartja, amely egyedĂĽlállĂł! Madeira fõszigetĂ©n sehol nincs homokos partszakasz. Ăšgyhogy aki lassan mĂ©lyĂĽlõ, homokos-fövenyes tengerparton szeretne nyaralni-telelni (mert itt valĂłjában a telelĂ©s is nyaralás !!) az ne Madeirát válassza! A reptĂ©r. Hát ez megint megĂ©r egy misĂ©t. Madeira egy olyan sziget, ahol mĂ©g egy reptĂ©rre valĂł sĂk terep sincs !! Reptere Santa Cruz város közelĂ©ben van megĂ©pĂtve. RĂ©gen egy viszonylag rövid kifutĂłpályát sikerĂĽlt csak Ă©pĂteni, ami rendre gondot okozott, mert nagy gĂ©pek nem tudtak leszállni, s a kisgĂ©pek is sĂ»rĂ»n egy szakadĂ©kba fordultak a leszállás vĂ©gĂ©n. EzĂ©rt a nyolcvanas Ă©vekben a hosszabbĂtás mellett döntöttek. A kifutĂłpályát az Ăłceán felĂ© megnyĂşjtották Ăşgy, hogy vasbeton cölöpök százaira Ă©pĂtettĂ©k. A kifutĂłpálya alatt a cölöperdõ között fut a tengerparti autĂłpálya. A reptĂ©ren valĂł leszállás Ăgy is speciális kĂ©pzettsĂ©get kĂván a pilĂłtáktĂłl. Hiszen leszálláskor meredeken kell ráfordulni a kifutĂłpályára, startoláskor pedig felszállás után hirtelen kell elfordĂtani a gĂ©pet a tenger felĂ©. Egyszerre csak meghatározott számĂş gĂ©p kĂ©pes várakozni a kis terĂĽletĂ» reptĂ©ren (egyszerĂ»en nincs hova leparkolni a gĂ©peket), ezĂ©rt csĂşcsidõszakokban magas szintĂ» forgalomszervezĂ©st igĂ©nyel a reptĂ©r ĂĽzemeltetĂ©se. Leszállás után nyomban egy közeli szállodába hajtattunk, a Hotel Dom Pedro-ba, ahol a szálloda megtekintĂ©se mellet/után megebĂ©deltĂĽnk.Â
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!