Programajánló
J�nius 2024
H K S C P S V
27282930311 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
Ebben a h�napban
HĂ­rfolyam
14:42 
Csongrád megyében is támogatják a Mintamenza program terjedését
14:41 
Ukrán válság - Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét
14:40 
Ukrán válság - Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik
14:38 
Versenyuszoda épül Gödöllõn
14:36 
Ukrán válság - Magyar katona vezeti az EBESZ katonai megfigyelõit
13:44 
Diszkótragédia - Fenntartotta a korábbi jogerõs ítéletet a Kúria a West Balkán-ügyben
Szeged
Szegedi hĂ­rek
Bõrgyógyászati távkonzultációs rendszert fejlesztettek Szegeden
Vízilabda ob I - Molnár Tamásék Diapolo Szeged VE néven folytatják
Szabó Gábor akadémikust javasolja rektornak a Szegedi Tudományegyetem szenátusa
Elfogadták szegedi önkormányzat 2014-es költségvetését
Elindult az utastájékoztató-rendszer tesztüzeme a szegedi megállókban
Magazin
Uccai dumák
Halhatatlan õsforrások
Játék
Kivirágzás vezényszóra
AutĂłk
Plusz 70 lóerõt facsart ki az Audi S3-ból az ABT
Magyarország Magyarország
Nobel-díj - Õssejtkutatásért egy japán és egy brit tudós kapta megosztva az orvosi-élettani díjat
MTI   2012 October 08, Monday  

(MTI) - A brit John B. Gurdon és a japán Jamanaka Sinja kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfõn a svéd Karolinska Intézetben Stockholmban.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF

(MTI) - A brit John B. Gurdon és a japán Jamanaka Sinja kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfõn a svéd Karolinska Intézetben Stockholmban.

    Az illetékes bizottság indoklása szerint a két tudós azzal a felfedezésével érdemelte ki a díjat, hogy az érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekké, amelyekbõl a test valamennyi szövete kialakítható. Eredményeik forradalmasították a sejtek és szervezetek fejlõdésérõl szóló ismereteket.
    John B. Gurdon 1962-ben fedezte fel, hogy a sejtek specializálódása visszafordítható. Klasszikus kísérletében egy békapetesejt éretlen sejtmagját egy érett testi sejt magjával helyettesítette. Ebbõl a módosított petesejtbõl normális ebihal fejlõdött ki, az érett sejt DNS-e minden olyan információval rendelkezett, amelyre a béka valamennyi sejtjének kifejlõdéséhez szükség volt.
    Jamanaka Sinja több mint 40 évvel késõbb, 2006-ban fedezte fel, hogy az egér érett sejtjeit miként lehet visszaprogramozni éretlen õssejtekké. Meglepõ módon csupán néhány gén bejuttatásával sikerült érett sejtekbõl úgynevezett indukált pluripotens õssejteket (iPS sejteket) létrehoznia, olyan éretlen sejteket, amelyek képesek a test valamennyi sejttípusává fejlõdni.
    Ezek az áttörést jelentõ felfedezések teljes mértékben megváltoztatták a sejtek specializálódásáról alkotott képet. Ma már tudott, hogy az érett sejtnek nem kell feltétlenül örökre az elért specializálódott állapotban maradnia. Újraírták a tankönyveket és új kutatási területek nyíltak meg. Az emberi sejtek újraprogramozásával a kutatók új lehetõségeket hoztak létre a betegségek tanulmányozására, valamint a diagnosztikai és terápiás módszerek fejlesztésére.
    Valamennyien a megtermékenyített petesejtbõl fejlõdünk ki. A fogamzást követõ elsõ napokban az embrió éretlen sejtekbõl áll, amelyek mindegyike képes még a felnõtt szervezet bármilyen sejttípusává fejlõdni, ezek a sejtek az embrionális õssejtek. Az embrió továbbfejlõdésekor ezek a sejtek specializálódnak, hogy a felnõtt testben különbözõ feladatok ellátására legyenek képesek. Így lesz belõlük idegsejt, izomsejt, bõrsejt vagy májsejt. Az éretlen sejtbõl érett sejtté válás folyamatát korábban véglegesnek, visszafordíthatatlannak gondolták - olvasható az indoklásban (www.nobelprize.org).
    Gurdon és Jamanaka felfedezései megmutatták, hogy bizonyos körülmények között a specializálódott sejtekben megfordítható a "fejlõdési óra", bár kialakulásuk közben genomjuk változásokon esik át, ezek a változások visszafordíthatók.
    Gurdon 1933-ban született Nagy-Britanniában, doktorátusát Oxfordban szerezte 1960-ban, utána az amerikai Caltech-en (Kaliforniai Mûszaki Egyetem) kutatott, majd a Cambridge-i Egyetemre tért vissza. Jelenleg a cambridge-i Gurdon Intézetnél tevékenykedik.
    Jamanaka Sinja 1962-ben született Oszakában, orvosi diplomáját a Kobei Egyetemen 1987-ben szerezte meg, doktorátusát pedig 1993-ban az Oszakai Egyetemen. Jelenleg a Kiotói Egyetem professzora.
    2009-ben a két kutató együtt kapott Lasker-díjat az õssejtkutatás területén elért eredményeiért, Jamanaka 2011-ben elnyerte az amerikai Albany Orvosi Egyetem díját, majd idén õ kapta a rangos finn elismerést, a Millenniumi Technológiai Díjat is.
    A legmagasabb orvostudományi elismeréssel, a Nobel-díjjal összesen 8 millió svéd korona (263 millió forint) jár.


Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player