(MTI) - A brit John B. Gurdon Ă©s a japán Jamanaka Sinja kapta megosztva az idei orvosi-Ă©lettani Nobel-dĂjat - jelentettĂ©k be hĂ©tfõn a svĂ©d Karolinska IntĂ©zetben Stockholmban.
    Az illetĂ©kes bizottság indoklása szerint a kĂ©t tudĂłs azzal a felfedezĂ©sĂ©vel Ă©rdemelte ki a dĂjat, hogy az Ă©rett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekkĂ©, amelyekbõl a test valamennyi szövete kialakĂthatĂł. EredmĂ©nyeik forradalmasĂtották a sejtek Ă©s szervezetek fejlõdĂ©sĂ©rõl szĂłlĂł ismereteket.
    John B. Gurdon 1962-ben fedezte fel, hogy a sejtek specializálĂłdása visszafordĂthatĂł. Klasszikus kĂsĂ©rletĂ©ben egy bĂ©kapetesejt Ă©retlen sejtmagját egy Ă©rett testi sejt magjával helyettesĂtette. Ebbõl a mĂłdosĂtott petesejtbõl normális ebihal fejlõdött ki, az Ă©rett sejt DNS-e minden olyan informáciĂłval rendelkezett, amelyre a bĂ©ka valamennyi sejtjĂ©nek kifejlõdĂ©sĂ©hez szĂĽksĂ©g volt.
    Jamanaka Sinja több mint 40 Ă©vvel kĂ©sõbb, 2006-ban fedezte fel, hogy az egĂ©r Ă©rett sejtjeit mikĂ©nt lehet visszaprogramozni Ă©retlen õssejtekkĂ©. Meglepõ mĂłdon csupán nĂ©hány gĂ©n bejuttatásával sikerĂĽlt Ă©rett sejtekbõl Ăşgynevezett indukált pluripotens õssejteket (iPS sejteket) lĂ©trehoznia, olyan Ă©retlen sejteket, amelyek kĂ©pesek a test valamennyi sejttĂpusává fejlõdni.
    Ezek az áttörĂ©st jelentõ felfedezĂ©sek teljes mĂ©rtĂ©kben megváltoztatták a sejtek specializálĂłdásárĂłl alkotott kĂ©pet. Ma már tudott, hogy az Ă©rett sejtnek nem kell feltĂ©tlenĂĽl örökre az elĂ©rt specializálĂłdott állapotban maradnia. ĂšjraĂrták a tankönyveket Ă©s Ăşj kutatási terĂĽletek nyĂltak meg. Az emberi sejtek Ăşjraprogramozásával a kutatĂłk Ăşj lehetõsĂ©geket hoztak lĂ©tre a betegsĂ©gek tanulmányozására, valamint a diagnosztikai Ă©s terápiás mĂłdszerek fejlesztĂ©sĂ©re.
    Valamennyien a megtermĂ©kenyĂtett petesejtbõl fejlõdĂĽnk ki. A fogamzást követõ elsõ napokban az embriĂł Ă©retlen sejtekbõl áll, amelyek mindegyike kĂ©pes mĂ©g a felnõtt szervezet bármilyen sejttĂpusává fejlõdni, ezek a sejtek az embrionális õssejtek. Az embriĂł továbbfejlõdĂ©sekor ezek a sejtek specializálĂłdnak, hogy a felnõtt testben kĂĽlönbözõ feladatok ellátására legyenek kĂ©pesek. ĂŤgy lesz belõlĂĽk idegsejt, izomsejt, bõrsejt vagy májsejt. Az Ă©retlen sejtbõl Ă©rett sejttĂ© válás folyamatát korábban vĂ©glegesnek, visszafordĂthatatlannak gondolták - olvashatĂł az indoklásban (www.nobelprize.org).
    Gurdon Ă©s Jamanaka felfedezĂ©sei megmutatták, hogy bizonyos körĂĽlmĂ©nyek között a specializálĂłdott sejtekben megfordĂthatĂł a "fejlõdĂ©si Ăłra", bár kialakulásuk közben genomjuk változásokon esik át, ezek a változások visszafordĂthatĂłk.
    Gurdon 1933-ban született Nagy-Britanniában, doktorátusát Oxfordban szerezte 1960-ban, utána az amerikai Caltech-en (Kaliforniai Mûszaki Egyetem) kutatott, majd a Cambridge-i Egyetemre tért vissza. Jelenleg a cambridge-i Gurdon Intézetnél tevékenykedik.
    Jamanaka Sinja 1962-ben született Oszakában, orvosi diplomáját a Kobei Egyetemen 1987-ben szerezte meg, doktorátusát pedig 1993-ban az Oszakai Egyetemen. Jelenleg a Kiotói Egyetem professzora.
    2009-ben a kĂ©t kutatĂł egyĂĽtt kapott Lasker-dĂjat az õssejtkutatás terĂĽletĂ©n elĂ©rt eredmĂ©nyeiĂ©rt, Jamanaka 2011-ben elnyerte az amerikai Albany Orvosi Egyetem dĂját, majd idĂ©n õ kapta a rangos finn elismerĂ©st, a Millenniumi TechnolĂłgiai DĂjat is.
    A legmagasabb orvostudományi elismerĂ©ssel, a Nobel-dĂjjal összesen 8 milliĂł svĂ©d korona (263 milliĂł forint) jár.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!