Gasztro-folklĂłr
Márton napi libator
ImageA közmondás szerint, ha lúd, legyen kövér, valamint jobb egy lúd nyak, száz tyúk nyaknál. Ennek szellemében töltött libanyakat, -mellet, -combot és libamájat sütöttünk, mindezt pedig filmre vettük!
Fõzzõn velünk Karácsonyra!
A február szépsege: a kocsonya
A halételek különleges ízvilága
Mikszáth Kálmán kérésére: palócleves
Az erdélyi konyha ízei
Gasztro
Receptek
Karalábéparádé
KĂłstolĂł KommandĂł
A Sárkány söre
Borászatok
Tokaj - Hétszõlõ
Programajánló
�prilis 2024
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Ebben a h�napban
Törzsasztal
Frankóságok
Süllõfilé roston, sült zöldségekkel
Sullo zoldsegekkelFrank Sándor mesterszakács és Ferenczi Dezsõ süllõfilét készít sült zöldség körettel.
Gasztro-folklĂłr
Fröccs történet
FröccsBarta László, az Algyõi Halászcsárda tulajdonosa gasztro-történeti elõadásában a fröccsrõl beszél.
Sztárinterjúk
Gyömbér László, Szatymaz polgármestere
Gyömbér László mesél életérõl...
Gasztro-folklĂłr Gasztro-folklĂłr
A paprikáról
MunkatársunktĂłl   2005 August 23, Tuesday  
Image

Egy kis ismertetõ a paprikáról, ami olyan híressé tette hazánkat, na és persze Szegedet és Kalocsát is...
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF

A fûszerpaprika egynyári növény, magassága többnyire úgy fél méter és hetvenöt centiméter közé esik. Termése tíz-tizenöt centi hosszú, és három-öt centi átmérõjû, színe zöld, érett korában azonban bepirosodik. A capsicum a burgonyafélék családjába tartozik, vagyis rokonságban áll a dohánnyal és a paradicsomfélékkel - mellesleg mindhárom növény Amerikából került át kontinensünkre. Hazánkban fõ termõterülete Kalocsa és Szeged környéke.

Írásban elõször egy 1604-ben kiadott szótár említi a paprikát, mint törökborsot, vagy piper indicumot. Ahhoz nem fér kétség, hogy elõször Magyarországon használták a pirospaprikát tiszta formájában anélkül, hogy más anyagot vegyítettek volna hozzá. Törökországban, Közép- és Dél-Amerikában kizárólag egészben fogyasztották. A spanyolok más fûszerekkel összekeverve egyfajta lapos palacsintát gyúrtak, melyet aztán kemencében megszárítottak, majd megõröltek. Indiában csak egyike volt a curry számtalan fajtájához felhasznált alkotórészeknek. Az idõk folyamán a magyar szakácsok rájöttek arra, hogy a zsír, a hagyma és a pirospaprika valóságos szent háromságot alkot. Ez az egyszerû hármas gyakorlatilag megszámlálhatatlan ízkombináció alapjává vált.

Magyarországon különösen a déli vidékeken ideálisak a körülmények a paprikatermesztéshez. Megfelelõ a napi középhõmérséklet, a napsütés és a csapadék mennyisége. Hajdanán, amikor eljött a paprikapalánta kiültetésének ideje, a falu apraja nagyja kint volt a földeken, hogy ezt a nehéz és fáradságos munkát elvégezzék. Majd következett a kapálás. Azt tartja a mondás, hogy a paprikát kilenc pénteken kell megkapálni. A szedés rendszerint szeptember elején kezdõdött, ebben szintén részt vett az egész falu, majd a termést szekerekre rakták, és haza szállították. Ekkor a hibátlan csöveket két-három méter hosszú füzérekbe fûzték fel és kiakasztották a házak eresze alá száradni. Ilyenkor - a hozzám hasonló korúak, vagy nálam idõsebbek még emlékezhetnek rá - az egész Alsóváros, Mihálytelek és Röszke felfûzött paprikába volt öltözve, de így volt ez Kalocsa környékén is.
A következõ nĂ©hány hĂ©t során a fĂĽzĂ©rek tovább pirosodtak, Ă©s lassan kiszáradtak. Ezután következett a paprika csumájának eltávolĂ­tása, ahogy felĂ©nk Mihályteleken mondják, a „csipödĂ©s", Ă©s rĂ©gebben a „hasĂ­tás", vagyis a hĂşs Ă©s a mag kĂĽlönválasztása.
EgĂ©szen a tizenkilencedik század vĂ©gĂ©ig a szárĂ­tást speciális agyagkemencĂ©ben fejeztĂ©k be. Aztán, akárcsak a szõlõt, megtaposták, kellõkĂ©ppen összezĂşzták, majd átszitálták egy rostán, esetleg jĂłkora mozsarakban zĂşzták porrá. Ăšjabb találmány volt az Ăşn. „kĂĽlĂĽ2, amellyel már sokkal finomabbra lehetett törni a paprikát. A Tisza menti molnárok, akik korábban csak lisztet õröltek vĂ­zimalmaikban, rátĂ©rtek a paprika õrlĂ©sĂ©re is. A lassan õrlõ malomkerekek rendkĂ­vĂĽl finom õrlemĂ©nyt adtak, azt azonban senki sem tudta hogyan lehetne kevĂ©sbĂ© csĂ­põssĂ© tenni.

1959-ben a leleményes Pálffy testvérek Szeged városában történelmi felfedezést tettek, rájöttek, ha eltávolítják a paprikából az ereket, megszûnik annak csípõssége. E módszer segítségével valami egészen új dolgot hoztak létre, az Édesnemes Szegedi Paprikát. Az újfajta megszelídített paprika szenzációt keltett, népszerûvé vált az egész világon.


A magyar paprikatermesztõk ezután is tovább kísérleteztek, hogyan tudnák nemesítés és keresztezés útján létrehozni a természettõl fogva csípõsségmentes paprikát. A huszadik század elején sikerült kinemesíteni egy olyan alfajt, amely még akkor is édes, ha az összes magvat és eret benne hagyják.

Jelenleg a piacon ötféle fûszerpaprika õrlemény kapható, nevezetesen a csemege, az édesnemes, a félédes, a rózsa és az erõs paprika. Jó néhány tudósunk foglalkozott azzal, hogy kiderítse, milyen hatással van a paprika az emberi szervezetre. Elsõként Hõgyes Endre nevét említeném, aki úgy találta, hogy a paprikából nyerhetõ kapszaicin élénkebb mûködésre serkenti a száj és a gyomor nyálkahártyáját, és elõsegíti az emésztést. Ide kívánkozik Dr. Berkessy László neve, aki a szegedi egyetemen folytatott kísérleteket. Cholnoky László kimutatta, hogy a paprikával még az A-vitaminnal telített sárgarépa sem vetélkedhet. És mindenek elõtt Szent-Györgyi Albert professzor úr, aki felfedezte, hogy egyetlen más növényben sincs annyi C-vitamin, mint a paprikában. Az elsõ jelentõs mennyiségû C-vitamint a magyar paprikából nyerte, amely mint kiderült ötször annyit tartalmaz, mint a citrom és narancsfélék. Õ volt az egyetlen magyar tudós, aki itthon végzett tevékenységéért kapott Nobel-díjat.


Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gasztro



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player