Locsolkodott húsvétkor?
Két vagy három ismerősömet el szoktam menni meglocsolni. Ők többnyire
70 éven felüli hölgyek, évtizedek óta minden húsvétkor ápoljuk a régi
hagyományokat. Otthon hagyományosan mindig csak szódavízzel és
csapvízzel megy a locsolkodás. Azért idegenben kölnivizet szoktam
használni.
Milyen locsolóverset szokott mondani? Nem
szoktam locsolóverset mondani, de meg kell említenem a számomra
legkedvesebbet, mely a nyolcvanas évek végén volt ismert, és ha nagyon
biztatnak, szívesen előadom:
" Vencel téren jártam
Nagy tömeget láttam,
Nem akart oszolni,
Szabad-e locsolni?"
Ez már egy történelmi locsolóvers.
Mi ennek a háttere? Prágában a Vencel téren
voltak a polgárjogi mozgalmak a nyolcvanas évek közepétől. A
kommunizmus utolsó éveiben szinte minden nap volt ott valamiféle
tüntetés. Gyakorlatilag bármikor ment az ember a Vencel térre - ami
Európa egyik legszebb tere - ott a prágai parlament előtt mindig
tömeget talált és rendőröket. Később aztán a Vencel téren kezdődött a
bársonyos forradalom, így ez egy történelmileg híres hely lett
Európában.
Merre járt még Prágán kívül? Sokfelé.
Ausztráliától, Egyiptomon át Kanadáig. Amerikai ismerőseim szerint a
legérdekesebb az, hogy jártam a Dél-Vietnami Saigonban, miután a
Vietkong már átvette a hatalmat. Gyerekkori álmaimra visszatekintve a
legnagyobb az élmény volt, hogy eljutottam Tasmániába. Gyerekkoromban
sok tengerészregényt olvastam, melynek köszönhetően számomra Tasmánia
és benne Hobart kikötője mindig a világ végét jelentette. Az olvasott
könyvek csodálatos meséit követve a legnagyobb nyomot a környező
országok, a Kárpátok, az Adria hagyták bennem.
Ezek szerint gyermekkorában sokat olvasott.
Pontosan. Eredetileg könyvtáros akartam lenni. Nagyon szerettem kijárni
az Úttörőházba, és ott segítettem a könyvtárosnak. Szerettem és
szeretem a könyveket. Nem csak a természettudományosakat, hanem a
szépirodalmat is. Úgy gondoltam, legjobb dolog az embernek egy
könyvtárban élni. Alapjába véve innen származott a pszichológia, az
emberi lélek, az emberi agy iránti érdeklődésem.
Mikor kezdte el foglalkoztatni a pszichológia?
15-16 éves koromban kezdtem lélektannal foglalkozni. Minden 16 éves
gyereket érdekel a saját lelke, illetve a saját pszichéje. Egyre inkább
érdeklődtem az emberi psziché majd az emberi agy iránt, megismerkedtem
akkor a grafológiával, a frenológiával majd az akkor hozzáférhető
pszichológiai irodalommal. Ez egyenes utat jelentett ahhoz, hogy végül
orvos lettem.
A gyógyítást vagy a kutatást kedveli jobban?
Ma már
nem foglalkozom közvetlenül gyógyító tevékenységgel. Nagyon sokáig
dolgoztam azonban körzeti orvosként, valamint Szeged város éjszakai
orvosi ügyeletében. Tizenkét évig tevékenykedtem a Mentőszolgálatnál
félállásban. Csongrád megyében akkoriban mindössze egy rohamkocsi volt.
Ezzel vonultunk ki a nagy balesetekhez. Életem egyik legérdekesebb
időszaka volt. Nagyon szerettem a mentőorvosi munkát.
Elég borzasztó dolgokat is láthatott ott. Erről
tudnék mesélni. Nem csak orvosilag - bár orvosilag is - hanem emberileg
és szociálisan is megismerhettem az életet. Erre nagyon büszke vagyok.
Gyerekkoromban élt bennem a vágy, hogy megismerjem az Életet; nos ott
alkalmam volt a kegyetlen részét is igazán megtapasztalni.
Most pedig a kutatásnak szenteli az életét. Meg az oktatásnak.
Milyen területtel foglalkozik most a tudományban?
Ha nagy vonalakban akarom meghatározni, engem mindig az érdekelt, hogy
milyen okai vannak az ember magatartásának, milyen folyamatok állanak
az érzések vagy cselekedetek hátterében. Az agy egy-mintegy másfél
kilós szerv, melyben több százmilliárd idegsejt található. Minden, amit
az ember tesz, vagy érez, vagy csak gondolatokban létezik, konkrét,
mérhető tevékenységgel függ össze az agyban. Az embernek egy régi vágya
az, hogy megtalálja az összefüggést az agyban folyó, fizikailag mérhető
folyamatok és az úgynevezett pszichés történések között. Magam is ezzel
az alapkérdéssel foglalkozom. A látással kapcsolatos folyamatok
kutatása egy megfelelő megközelítése ennek a kérdésnek. Ha az ember néz
valamit, akkor felismeri, meg tudja nevezni, tudja, hogy az hol van, és
milyen irányban mozog. Az ennek a folyamatnak a hátterében álló agyi
folyamatokat már meg lehet figyelni, esetleg meg lehet mérni. A látás
élettan körében egy meglehetősen széles körű kutatási tevékenység
folyik vezetésem alatt. Elsősorban macskák agykérgében regisztrálunk
egysejt tevékenységet, tehát egyetlen idegsejt működését vizsgáljuk,
miközben a macska szeme előtt képek mozognak. Hasonló módon majmokban
is regisztrálunk egysejt-tevékenységet. Embereken is végzünk
vizsgálatokat. Ezekben a kísérletekben nem egyetlen idegsejt működését
nézzük, hanem olyan elektromos jelenségeket vizsgálunk, melyeket
fájdalomokozás nélkül lehet mérni. Ebben az esetben könnyű az
elektromos jelenségek és a kísérleti személy cselekedetei vagy
beszámolója közötti összefüggést megtalálni.
Gondolom ehhez rengeteg tudás kell. Bizonyos
szempontból ez egy szakma. Ezt ki kell tanulni, megvannak a módszerei
és az elméleti háttere. Három-négy év alatt el lehet sajátítani.
Egy vizsgázó diák akkor az Ön számára egy nyitott könyv.
Igen. De a vizsgán ezzel nem szoktam foglalkozni. A vizsgán azt nézem,
hogy mit tud elmondani. Mindig azt próbálom megfejteni, hogy mit tud az
anyagból, milyen szinten tudja az anyagot. Nem szoktam foglalkozni
azzal, mennyire ideges, vagy fél-e. Nem próbálom megfejteni a
gondolatait, és ilyen alapon osztogatni a jegyeket.
Tudományos- rektorhelyettesként mi a feladata?
A Szegedi Tudományegyetem egy hatalmas konglomerátum, az ország egyik
legnagyobb felsőoktatási és tudományos intézménye. Több mint 16 ezer
hallgatója van, és több százan foglalkoznak tudományos kutatással. A
tudományos rektor-helyettes alapjában véve adminisztratív funkciót lát
el. Az egyetemnek a tudományos kutatással kapcsolatos tevékenységét
kell koordináljam. A megalakuló egyetemnek meg kellett teremteni a
közös tudományos intézményrendszerét, ez követelte eddig a legnagyobb
energiát. A tudományos kutatással kapcsolatos tevékenység elsősorban a
tudományos kutatók képzésének koordinálása, mivel ez az egyetem egyik
alapfeladata. A szegedi egyetemen folyó tudományos kutatással, magával
sok gondom nincs. Kiválóan képzett, nagy tudású kutatók világszerte
elismert tevékenységet folytatnak gyakorlatilag minden tudományágban.
Inkább a tudományos együttműködések, az egyetemi szintű pályázatok
koordinálása az, amiben tudok segíteni. Ezen felül természetesen a
tudományos kutatással kapcsolatban szükség van tudománypolitikai
tevékenységre. Az egyetem tudományos életét képviselni kell különböző
minisztériumi, akadémiai, nemzetközi fórumokon. Így tudnám
összefoglalni a feladatomat. Nem tartom olyan borzalmas nagy
megterhelésnek.
Tényleg nem az, vagy csak Ön nem tartja annak?
Ez a tevékenység átlátható. A tudományos kutatás sokkal kevésbé látható
át, az ember bármennyit dolgozik, mindig meglehet az az érzése, hogy
keveset teljesített, mert még mindig van százféle elképzelése, amit meg
akar valósítani. Ez jobban átlátható.
Árvai Mara
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!