A nagyfelbontásĂş televĂziĂł (HDTV) elterjedĂ©se várhatĂłan
forradalmasĂtani fogja a televĂziĂłzást. Sokan Ăşgy vĂ©lik, hogy a
minõsĂ©gbeli javulás legalább akkora mĂ©rtĂ©kĂ», mint amekkora a szĂnes
televĂziĂłzás megjelenĂ©se volt a fekete-fehĂ©r korszakban. NĂ©zzĂĽk meg,
milyen többletet kaphat egy hagyományos felbontásĂş SD-televĂziĂłhoz (Standard Definition) szokott nĂ©zõ, ha áttĂ©r a HD-televĂziĂłzásra (High Definition).
A HDTV tartalom minden esetben digitális formában jut el a
fogyasztĂłhoz, amia szokásos digitális elõnyöket biztosĂtja: nincs szellemkĂ©p, zajos kĂ©p, a hang közel CD minõsĂ©gĂ» Ă©s akár többnyelvĂ» is lehet, valamint a tĂ©vĂ©mĂ»sor mellett többnyire más kiegĂ©szĂtõ szolgáltatások is elfĂ©rnek, aminek legismertebb formája az elektronikus mĂ»sorkalauz (EPG).
A HDTV kép az SDTV képhez képest legalább kétszerannyi pontot tartalmaz. A hagyományos SD-adás esetén ez kb. 400.000 képpont (mivel a készülékek a képnek mintegy 10%-át általában eltakarják a nézõ elõl), a HD-adás esetén a pontok száma 921ezer körüli és azt már teljes egészében látja a nézõ, a FullHD esetén pedig már meghaladhatja a 2 milliót. A HD (és különösen a FHD) kép tehát sokkal részletesebb, a kontúrok sokkal élesebbek. A nagyfelbontású képen
szinte valósághûen látszanak a tárgyak fantasztikus élményt adva a
nézõnek. Ráadásul a HDTV mûsorok tipikusan 16:9-es képformátumban kerülnek kisugárzásra, ami sokkal természetesebb az emberi szem számára mint a hagyományos 4:3-as képarány. Különösen sportmûsorok, természet- vagy úti-filmek esetén szembetûnõ a minõségbeli javulás.
A televĂziĂłs kĂ©pet egy bizonyos távolságrĂłl kell nĂ©znĂĽnk ahhoz, hogy
a kĂ©palkotĂł pontokat a szemĂĽnk ne legyen kĂ©pes elkĂĽlönĂteni. Eza távolság SDTV esetĂ©n a kĂ©pmagasság hatszorosa, mĂg HDTV esetĂ©n csak a háromszorosa, FHD esetĂ©n pedig mindössze duplája. Az
SD-kĂ©p ezĂ©rt mindössze 13 fokos, a HD-kĂ©p 32 fokos, a FHD-kĂ©p pedig már mintegy 42 fokos vĂzszintes látĂłszöget tölt ki, ahogy a szĂ©lesvásznĂş filmek! BiolĂłgiai tĂ©ny, hogy az emberi szem kb. 30 fokos vĂzszintes látĂłszögben kĂ©pes a rĂ©szletek Ă©rzĂ©kelĂ©sĂ©re, miközben a perifĂ©rikus látás rendkĂvĂĽl Ă©rzĂ©keny a mozgásokra. Világos tehát, hogy az FHD-tĂ©vĂ©zĂ©s (a dimenzionális kiterjedĂ©stõl eltekintve) teljes mĂ©rtĂ©kben kihasználja szemĂĽnk biolĂłgiai kĂ©pessĂ©geit: a kisebb nĂ©zõtávolság Ă©s nagyobb látĂłszög egyĂĽttesen azt eredmĂ©nyezi, hogy a nĂ©zõ az esemĂ©nyek rĂ©szesĂ©vĂ© válik, a mozihoz hasonlĂł Ă©lmĂ©nyt kap.
A HDTV látványt általában Dolby Digital 5.1 hang is kĂsĂ©ri, ami alkalmas házimozi rendszerrel kĂ©pes a moziban megtapasztalt teljes filmĂ©lmĂ©nyt a tĂ©vĂ© elĂ© varázsolni. (Mindazonáltal kevĂ©s olyan otthon van, ahol akár a legjobb házimozi rendszer is kĂ©pes lenne erre...)
A HDTV mĂ»sorok vĂ©telĂ©hez termĂ©szetesen megfelelõ eszközök kellenek. Ilyen lehet egy kompatibilis dekĂłder (set-top box), vagy a HD-Ready logĂłval ellátott tĂ©vĂ©kĂ©szĂĽlĂ©k . Ez utĂłbbi legalább 1366x768 pixel felbontásĂş LCD vagy plazmakijelzõ. Ha valaki ma televĂziĂłt vesz, Ă©rdemes a jövõ-biztos FullHD logĂłval ellátott kĂ©szĂĽlĂ©kek közĂĽl válogatni. DekĂłder használata esetĂ©n a monitoron, tĂ©vĂ©n mindenkĂ©ppen lennie kell egy HDMI bemenetnek.
JegyezzĂĽk meg vĂ©gĂĽl, hogy a HD-tĂ©vĂ©k nem csak több pontot mutatnak a nĂ©zõ felĂ©, hanem a szĂnárnyalatokban is sokszorosát biztosĂtják a hagyományos kĂ©szĂĽlĂ©keknek.
(KĂ©szĂĽlt az Antenna Digitál Ă©s más weboldalain talált kĂ©pek Ă©s leĂrások alapján.)
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!