Szabó Máté egyben arra kéri az embereket, hogy akik a rendszerváltás óta kínzás vagy megalázás áldozataivá váltak valamelyik büntetés-végrehajtási intézetben, jelezzék. Korábban a Független Hírügynökség is beszámolt róla, hogy a kaposvári börtönben meghalt egy rab, információink szerint a férfinek fejsérülései voltak, állítólag az õrök verték meg.

Közös fellépést sürget a kínzás és az embertelen bánásmód ellen a büntetés-végrehajtási intézményekben Szabó Máté ombudsman. A Független Hírügynökség már beszámolt róla, hogy a kaposvári börtönbõl kórházba került egy rab, majd az intézményen meghalt. Információink szerint a férfinek fejsérülései voltak - állítólag az õrök verték meg.

Szabó Máté megdöbbenését fejezte ki a történtekkel kapcsolatban és arra figyelmeztetett, hogy a raboknak is joguk van az emberi méltóságukhoz, az élethez és az emberséges bánásmódhoz. Magyarországon ugyanakkor gyanús halálesetek utalnak arra, hogy a börtönökben elterjedt az erõszak a fogvatartottak között és a személyzet bizonyos csoportjainál is.

Szabó Máté ezért elõzetes bejelentés nélkül helyszíni vizsgálatokat kezd a büntetés-végrehajtási intézményekben és egyeztetést kezdeményez a büntetés-végrehajtás országos parancsnokával, jogvédõ szervezetekkel és egyházakkal. Közben felkérte a katonai ügyészséget is, hogy vizsgálja ki a kaposvári esetet.

Az emberektõl Szabó Máté ombudsman azt kéri, hogy akik a rendszerváltás óta a büntetés-végrehajtási intézetekben - fõként az ott dolgozók részérõl - kínzás vagy megalázó bánásmód áldozataivá váltak, panaszaikkal forduljanak hozzá. Szóban, írásban vagy elektronikus formában, névvel vagy név nélkül is várja a bejelentéseket. Azt kéri, hogy akkor is tegyenek panaszt, ha a sérelem nem bizonyítható.

Szabó Máté a húszéves jogállam szégyenének nevezte a börtön falain belüli erõszakot és fõként a büntetés-végrehajtásban dolgozók visszaélésszerû fizikai és pszichikai erõszakát egy olyan országban, ahol a 20. században különbözõ diktatúrák börtöneiben százezreket kínoztak, aláztak meg, tettek földönfutóvá vagy gyilkoltak meg. Ez alól szerinte nem ad felmentést az sem, hogy a demokratikus jogállam nem mindig érvényesíti jogelveit a börtönökben, ahogyan azt az Egyesült Államok iraki beavatkozását követõen az Abu Graib börtönben a kínzások, az embertelen bánásmód esetei mutatták.

Az ombudsman arra is emlékeztet, hogy Magyarország - szemben például Lengyelországgal és Szlovéniával - még nem fogadta el az ENSZ kínzással és a megalázó bánásmóddal szembeni egyezményének opcionális kiegészítését. Ez az opcionális kiegészítés független nemzeti ellenõrzõ mechanizmus felállítását és jelentések készítését, vizsgálatok elvégzését írja elõ fõként a büntetés-végrehajtásban. Az ombudsman 2007-ben többször felhívta a kormányzat figyelmét arra, hogy szükséges volna elõkészíteni az ilyen független ellenõrzõ mechanizmus bevezetését, amelyben - több Uniós tagállam gyakorlatának megfelelõen - az állampolgári jogok országgyûlési biztosa, az ombudsman is szerepet vállalna.