TudĂłsok Ă©s tanĂ­tĂłk
Hetényi Magdolna az Akadémia rendes tagja
Hetényi Magdolnát, a Szegedi Tudományegyetem ásványtani, Geokémiai és Kõzettani Tanszék tanszékvezetõ egyetemi tanárát a levelezõ után rendes tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia.
Fülöp Ferenc a GYTK elsõ akadémikusa
Gyüdi Sándor, a karmester és matematikus
dr. Molnár Gyula ornitológus, zenész és fotómûvész
Beszélgetés Csörgõ Sándor akadémikussal
Ötvös Péter 60 éves
Universitas
SZTE Hírlevél
Jól jár a diák, ha szemfüles
SzTE hĂ­rek
Ingyen Jim Beam és nem várt csóközön
Programajánló
J�nius 2024
H K S C P S V
27282930311 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
Ebben a h�napban
HĂ­rfolyam
14:42 
Csongrád megyében is támogatják a Mintamenza program terjedését
14:41 
Ukrán válság - Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét
14:40 
Ukrán válság - Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik
14:38 
Versenyuszoda épül Gödöllõn
14:36 
Ukrán válság - Magyar katona vezeti az EBESZ katonai megfigyelõit
13:44 
Diszkótragédia - Fenntartotta a korábbi jogerõs ítéletet a Kúria a West Balkán-ügyben
Szeged
Szegedi hĂ­rek
Vízilabda ob I - Molnár Tamásék Diapolo Szeged VE néven folytatják
Pingvinfiókák születtek a Szegedi Vadasparkban
Választás 2014 – Bajnai: áprilisban hosszĂş távra eldõl, az ország merre halad tovább
Szabó Gábor akadémikust javasolja rektornak a Szegedi Tudományegyetem szenátusa
Választás 2014 – Botka: az Orbán-kormány leválthatĂł
Universitas
SzTE hĂ­rek
Megkezdik a szegedi egyetemmel kapcsolatos dokumentumok egybegyûjtését
Új gyakorlórendelõt adtak át az SZTE Fogorvostudományi Karán
Magazin
Uccai dumák
Kapcsolati zûr
Játék
Kivirágzás vezényszóra
AutĂłk
Példátlan, 27,5 millió dolláros áron cserélt gazdát egy Ferrari Kaliforniában
TudĂłsok Ă©s tanĂ­tĂłk TudĂłsok Ă©s tanĂ­tĂłk
Beszélgetés Ilia Mihály irodalomtörténésszel
HollĂłsi Zsolt   2004 September 29, Wednesday  
Image
"AczĂ©l Ăşgy gondolta, jĂł lesz nekem az egyetem" Ilia tanár Ăşrral egyetemi dolgozĂłszobájában meghatározĂł professzorairĂłl, a tiszatájas Ă©vekről Ă©s a tanĂ­tásrĂłl is beszĂ©lgettĂĽnk.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF

- Mint "gyanĂşs" tevĂ©kenysĂ©get folytatĂł szerkesztőt, majd főszerkesztőt rendszeresen megfigyeltĂ©k, leveleit felbontották. Pontosan tudta, hogy mi törtĂ©nik?

- A legtöbb dologrĂłl csak azután szereztem tudomást, miután megkaptam a TörtĂ©neti HivataltĂłl a III/III-as megfigyelĂ©sekről a 230 gĂ©pelt oldalnyi rám vonatkozĂł anyagot. Ma is Ă©l mĂ©g az a rĂ©gi nyomdász, a Tiszatáj egykori korrektora, a BrassĂłbĂłl átjött CsĂşri Laci bácsi, aki sok mindent tudott arrĂłl, ami a Tiszatáj körĂĽl törtĂ©nik, Ă©s egyszer figyelmeztetett is, hogy elviszik a nyomdábĂłl a kĂ©ziratokat. Arra hamar rájöttĂĽnk, hogy a leveleinket felbontják, mert a visszaragasztások nem voltak tökĂ©letesek. A villamoson egyszer megállĂ­tott egy rendőrsĂ©gi ember, s azt mondta, hallotta, hogy utazni akarok Franciaországba. Ezt az informáciĂłt csak a Magyar Műhelyesekkel valĂł levelezĂ©semből vehette. Annyira naivak voltunk, hogy azt hittĂĽk, nincs lehallgatĂł kĂ©szĂĽlĂ©k a szerkesztősĂ©gben. Biztosan más szerkesztősĂ©geket is figyeltek, de a Tiszatájnak olyan erősek voltak a kĂĽlföldi magyar kapcsolatai, hogy fontosnak tartották a folyamatos titkos ellenőrzĂ©st. Borbándi Gyulával, Határ Győzővel Ă©s Faludy Györggyel is leveleztĂĽnk, Ăşgy gondoltuk, Ăşgyis tudják rĂłlunk, hogy nagyon fontosak számunkra ezek a kapcsolatok, ezĂ©rt nem is titkoltuk. Nem követtĂĽnk el semmit, legfeljebb megĂ­rtuk, milyen nagy baj, mekkora hiánya a magyar irodalomnak, hogy Faludy nincs itthon. Amerikai emigránsokkal is leveleztĂĽnk, akiknek az itthoni szerepeltetĂ©se nem volt kĂ­vánatos. Nem adtunk le tőlĂĽk kĂ©ziratot, mert az azt jelentette volna, hogy azonnal elbocsátanak bennĂĽnket.

- Mi okozta a legnagyobb meglepetést, amikor elolvasta a III/III-as iratokat?

- A körĂĽlzártság. Amint kilĂ©ptem a kapun, már tudták. Nem a szemĂ©lyekre visszakövetkeztethető utalások döbbentettek meg a legjobban, mert tudom, hogy a családjukkal, állásukkal megszorĂ­thatták az embereket. Annak idejĂ©n beszĂ©ltem olyan egyetemi hallgatĂłval, aki elmondta, felkerestĂ©k, hogy az ĂłráimrĂłl jelentĂ©seket kĂ©szĂ­tsen. Amikor megtagadta, kizárással fenyegettĂ©k. SzerencsĂ©nk volt, mert akkoriban olyan párttitkára volt az egyetemnek, aki megvĂ©dte ezt a hallgatĂłt. MeglepetĂ©s volt számomra, hogy az egyetemen, otthon Ă©s a szerkesztősĂ©gben is teljesen körĂĽl voltunk zárva. A jelentĂ©sekben utcai jelenetek leĂ­rását - hová megyek, kivel beszĂ©lek - olvashattam. Megdöbbentő volt mindezzel szembesĂĽlni, mert ezt akkor nem Ă©reztem. Tudtuk, hogy szemmel tartanak bennĂĽnket, de azt álmomban nem gondoltam volna, hogy a szerkesztősĂ©gben, az egyetemi szobámban Ă©s otthon is lehallgatnak. Ezekből az iratokbĂłl egy tökĂ©letes kafkai világ tárul elĂ©m. IllyĂ©s Gyula verse, az Egy mondat a zsarnokságrĂłl a valĂłsághoz kĂ©pest szĂ©pirodalmi, esztĂ©tikai produktum. Amikor az ember magárĂłl olvas egy ilyen jelentĂ©st, beleborzong, hogy hajszálon mĂşltak dolgok. MĂ©g a nyolcvanas Ă©vekben is azt Ă­rták az egyik jelentĂ©sben rĂłlam Ă©s a szakmai, irodalmi baráti körömről, hogy a hatalom megragadása a cĂ©lunk. Ezen ma már csak mosolyogni lehet, de akár az egyetemről is kirĂşghattak volna emiatt. SzerencsĂ©re AczĂ©l György Ăşgy gondolta, jĂł lesz nekem az egyetem, ott el leszek zárva. AczĂ©l azonban nem tudta, milyen az egyetem. Itt mindennap száz ember elĂ© állok a katedrára. Nem kell politizálnom, elĂ©g egyszerűen csak elmondanom, hogy az egyik mű miĂ©rt jĂł, s a másik miĂ©rt nem. Minden Ă©vben ötven-száz magyar szakos tanárt bocsátott ki a bölcsĂ©szkar, akikkel teli van szĂłrva az ország. Ha csak negyedrĂ©szĂĽk vitte tovább, amit a lelkĂĽkre kötöttem, akkor már nyertem. Az egyetemet sohasem Ă©reztem száműzetĂ©snek, talán mĂ©g meg is növelte a hatĂ©konyságát annak a szándĂ©knak, hogy jĂł iránymutatást adjak a hallgatĂłimnak. Ezekben a jelentĂ©sekben persze az is szerepelt, hogy az emigráciĂł irodalmát kölcsön adom a hallgatĂłimnak. UtĂłlag elárulhatom, hogy Jugoszlávián keresztĂĽl minden emigráns szĂ©pirodalmi Ă©s politikai kiadványt be tudtunk hozni. Semmilyen cĂ©lunk nem volt ezzel, egyszerűen tudni akartunk rĂłluk, mert Borbándi Gyula monográfiáitĂłl Határ Győző filozĂłfiai Ă­rásaiig Ă©s regĂ©nyeiig nagyon komoly dolgok jelentek meg Nyugaton. Ezek a magyar irodalom rĂ©szei voltak, s ha valami nem szervĂĽl időben, nem kerĂĽl be a köztudatba, akkor ez kĂ©sőbb csak Ăłriási erőfeszĂ­tĂ©sek árán sikerĂĽlhet. Ki tudja, hogy milyen jĂł költő volt Fáy Ferenc? Politikailag vitathatĂł szemĂ©lyisĂ©g, de a művei megállják a helyĂĽket. Faludy György Ăłriási szerencsĂ©je, hogy Ă©letben van, hazajött Ă©s fizikailag megjelenhetett. Nem volt vĂ©letlen, hogy amikor először járt Szegeden az Auditorium Maximumban, hatszáz ember fogadta. A hallgatĂłink tudták, ki Faludy. És nem a Villon-átdolgozásaibĂłl ismertĂ©k, hanem kezĂĽkbe adtuk a műveit. Annak is meg volt a lehetősĂ©ge, hogy lebukunk. Egyszer kiment BĂ©csbe egy kirándulĂłcsoport, könyveket akartak behozni, de lebuktatták őket. Egy-egy ilyen eset persze lelkiismeret-furdalást okozott a tanároknak, de nem hazudhattunk nekik. A tanár mindennap odaáll a katedrára, a fiatalemberek szeme pedig olyan, mint a röntgen. Mindenkit átvilágĂ­tanak, Ă©s rögtön Ă©szreveszik, ha nem őszinte.

- A TiszatájtĂłl valĂł távozásárĂłl már sokszor, sokan kĂ©rdeztĂ©k, ezĂ©rt nem is az ismert törtĂ©netre lennĂ©k kĂ­váncsi, hanem inkább arra, visszatekintve hogyan látja, jĂłl döntött-e, amikor felállt a főszerkesztői szĂ©kből?

- Amikor 1975-ben megváltam a Tiszatáj szerkesztősĂ©gĂ©től, nem hihettem, hogy tizenöt Ă©v mĂşlva ekkora változás lesz Magyarországon. Fontosabbnak tartottam, hogy menjen a lap tovább. Tudtam, hogy Olasz SándorĂ©k fenntartják azt a kapcsolatrendszert, ami addigra kialakult a lap körĂĽl, hiszen ők is rĂ©szt vettek a kiĂ©pĂ­tĂ©sĂ©ben. Nekem maradt az egyetem. Nem hiszem, hogy a magyar szellemi Ă©let nagy vesztesĂ©get szenvedett azzal, hogy megváltam a TiszatájtĂłl. Tanultam párttörtĂ©neteket, tudtam, hogy akit egyszer megpecsĂ©telnek, az ugyanabban az Ă©rában soha többet nem juthat szerephez. Legfeljebb rehabilitálják, miután kivĂ©geztĂ©k. SzerencsĂ©re futott tovább a Tiszatáj szekere, az idők is változtak, Ăşj nemzedĂ©kek lĂ©ptek föl. Ăšgy gondoltam, ha ott maradok, nagy "gyapálásoknak" teszem ki a folyĂłiratot. Ez egy Ă©vtized mĂşltán Ă­gy is bekövetkezett.

- Úgy érezte, távozása az egyetlen jó megoldás?

- Biztos voltam benne, ez az egyetlen Ăşt, hogy a Tiszatáj megmaradjon. Családos ember voltam, felesĂ©gem közĂ©piskolában tanĂ­tott, gyerekeink iskolások voltak. Az egyetemet olyan helynek tartottam, ahová visszavonulhatok, ahol tovább dolgozhatok. A szobám polcain ott sorakozott a kĂĽlföldi magyar irodalom, a tanĂ­tványaim szakdolgozatokat Ă­rtak, doktori disszertáciĂłkat kĂ©szĂ­tettek. Az oktatĂłi munkámban jĂłl kamatoztathattam a Tiszatáj szerkesztősĂ©gĂ©ben szerzett tapasztalatokat.

 

 

HollĂłsi Zsolt




Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Universitas



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player