1. lap. �sszesen 2.
Egyedüli gyerek vagy?
Nem, van egy bátyám, akivel teljesen különbözünk egymástól. Õ befelé forduló, zárkózott ember, nagyon szerény. Én meg extrovertált, mindig és sokat beszélõ, társasági lény vagyok. De egészen más volt a viszonyunk a tanuláshoz is, én például ha nem is szerettem tanulni, legalább a nyelvek jól mentek. Szinte biztos volt, hogy valamilyen nyelvet fogok választani, nem csak azért, mert Apukám szigorúan meg is követelte, hanem, mert azt képzeltem, így mentem meg majd a családom. Képzeletemben ugyanis az élt, hogy egy következõ háborút csak a németek indíthatnak és én majd megmentem a családot, mert németül fogok kegyelmet kérni és ettõl meghatódnak...
Mit kaptatok a családtól örökségbe?
A szeretetet, az õszinteséget és az ebbõl következõ bizalmat. Ez lett az útravalónk. Egyébként négyen laktunk egy másfél szobás lakásban, úgy hogy minden elõttünk zajlott, a vita, a beszélgetés, a társasági élet és a családi kupaktanács is. Tudom, soha nem fogom tudni visszaadni a szüleimnek ezt a rengeteg szépet és jót, legfeljebb megpróbálom továbbadni a gyerekeimnek.
Viszonylag nehéz lehetett elválni ilyen szeretõ szülõktõl és férjhez menni, nem?
Nem, mert soha nem mentem férjhez!
Hogyhogy?
A fõiskolán megesett velem a "szerelem elsõ látásra" történet. Tudtam, ez a férfi az egyetlen, aki kell nekem. Azt is tudtam, hogy nem marad Magyarországon, meg azt is, hogy csak õ lehet a gyerekem Apja.
Miért nem maradhatott Magyarországon?
Külföldi állampolgár és messzirõl jött...
S ma is azt állítod, hogy tudatosan döntöttél akkor?
Nem, nem! 22 évesen a jövõt nem láttam, csak az érzéseimre hagyatkoztam. Szerencsém is volt, mert elõrehozott államvizsgát tettem egy tanárom javaslatára, s így szülés elõtt meglett a diplomám.
Szüleid hogy fogadták ezt a döntést és az unokát?
Aggódva, de az unokának õszintén örültek. Nekik is, nekem is volt elképzelésük a "családról", s mégha ezek különbözõek voltak is, az elsõ perctõl mellettem álltak a szüleim.
Hogy kezdõdött és mikor a szakmai pályád?
Szinte nem voltam gyesen, 8 hónap után Édesanyám vigyázott Péterre, aki ma 20 éves és egyetemi hallgató a SZTE GTK-án, és tanítani kezdtem. Elõször nyelviskolában tanítottam angolt, késõbb pld. a röszkei általános iskolában, ahol addig nem volt angol nyelvû képzés. Aztán világossá vált számomra, hogy csak a kereskedelem és az üzlet világában van értelme gondolkodnom.
S hol kötöttél ki végül?
Több kör után végül a Pannon GSM-nél talátam meg a számomra megfelelõ munkát.
Igen ám, de közben született egy öccse Péternek, ugye?
Hát, igen! Idõközben ugyanis Péter édesapja Budapestre költözött. Megbeszéltük, hogy jó lenne Péternek egy testvér, akit "realizáltunk" is, és így megszületett az öccs, Balázs. Akkor volt Péter 8 éves.
S minden ment tovább, az elõzõek szerint? Most sem mentél hozzá gyermekeid Apjához?
Nem, most sem!
|< Kezd�
< El�z�
1
2
K�vetkez� >
Utols� >| 
,
Gyûjtemény
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!