•  Itt kezdĂľdik!
• A kĂŠpek technikai problĂŠmĂĄk miatt sajnos csak repĂźlĂľvel ĂŠrkeznek...

2007. június 25. 
IsmĂŠt ĂŠs Ăşjra elbĂťvĂślt az orosz festĂŠszet

Ma reggel már látszott, hogy egész nap esni fog! Ilyenkor ugye, múzeumba kell menni. Így tettem én is.Fölkerekedtem, ismét gyalog, és az orosz Múzeum felé vettem az irányt. Ez a múzeum is a belváros szívében található, közvetlen szomszédságában a Vérzõ Megváltó Székesegyháznak és a Parknak. Maga az épület is figyelemre méltó, kívül és belül, nemcsak a benne kiállított és tárolt mintegy 300 ezer mûalkotás. Az épületet a Szentpétervárott igen termékeny építész Rossi tervezte, 1. Sándor kérésére. Sándor cár az öccsének, Mihálynak építette. A palotát késõbb bõvítették Benois tervei alapján, ezért is viseli az új szárny az õ nevét. Múzeumként 1898-ban nyitott a palota, itt a Mûvészetek terén.A környezet igen elõkelõ, nemcsak a Megváltó székesegyház szomszédsága, de a közelben lévõ színházakkal teli utcák és a szintén nem messze álló Etnográfiai Múzeum szépsége miatt is.
Az Orosz Múzeumban a mûvészetek kedvelõi átfogó képet kaphatnak a 11. század kezdetétõl a 20. század 50-es éveinek orosz képzõmûvészetérõl. A moszkvai Tretyakov képtár vonultat föl talán az ittenihez hasonló gazdagságú anyagot, néhol gazdagabb példatárral, néhol szegényesebbel. A nyitány természetesen az Ó-orosz ikonmûvészete. Szinte perceken belül az 1408-ban keltezett Rubljov mû, a Péter és Pál apostolok elõtt állunk és gyönyörködünk. Az ikonok természetesen a vlagyimiri székesegyházból valók, csakúgy mint a Tretyakovbeliek is. Csodálatosak a 15.-16. sz-i novgorodi finom és gazdag színvilágú ikonok is. 
AztĂĄn folytatĂłdik a sor a hasonlĂł korĂş nĂŠpmĂťvĂŠszeti tĂĄrgyak anyagĂĄval, hĂ­mzĂŠsek, ĂśltĂśzĂŠkek, hasznĂĄlati eszkĂśzĂśk szemlĂŠltetĂŠsĂŠvel. A 17.sz. festĂŠszetet Nyikityin ĂŠs mĂŠg nĂŠhĂĄny ismeretlen festĂľ nemesi portrĂŠi jelenitik meg, hogy aztĂĄn a 18.-19. sz. uralkodĂłi ĂŠs nemesei fĂľmĂŠltĂłsĂĄgai ĂŠs csalĂĄdtagjaik vonulhassanak fĂśl, Ivanov, Borovinovszki ĂŠs Levitski ecsetje vonĂĄsai nyomĂĄn. De jelen van mĂĄr a klasszikus tĂśrtĂŠnelmi panno is, Ugrjumov vĂĄsznain. A 19. sz. mĂĄr hihetetlen gazdagsĂĄggal bĂ­r. Brjulov, Ajvazovszkij ĂŠs a peredvizsnyiki ( a vĂĄndorlĂł festĂľk csoportja) szinte elborĂ­tjĂĄk a falakat. Szinte nem is tudom, mi a kiemelendĂľ. Repin fantasztikus sokoldalĂşsĂĄgĂĄnak csak egyik csĂşcsteljesĂ­tmĂŠnye - a kĂśtelezĂľ orosz nyelvoktatĂĄs kĂśvetkezmĂŠnyekĂŠnt tĂĄn sokakban megmaradt - a Volgai hajĂłvontatĂłk vagy a TolsztojrĂłl kĂŠszĂźlt festmĂŠnye. De hĂĄt itt van Fedotov, Perov, Ivanov, Savrasov, Venecianov Kamenszki, Levitan ĂŠs Siskin. Semmi sorrendisĂŠg vagy rangsor nincs ebben rĂŠszemrĂľl, csak felidĂŠzem magamban a kĂŠpeket.S a szobrĂĄszat remekeirĂľl mĂŠg nem is beszĂŠltem, pedig Vitali, Antokolszki ĂŠs Kamenszki szobrai nagyon szĂŠpek. S akkor egyszerre csak megĂŠrkezĂźnk a 20.sz. elkĂŠpesztĂľ gazdagsĂĄgĂĄba. Ugyanazt ĂŠrzem, mint a Louvre-ban. Mintha egy szalonban ĂźlnĂŠk, ahol egyszerre elevenednek meg a portrĂŠk alkotĂłi ĂŠs alanyai. Erre nĂŠzek, Anna Ahmatova ĂźldĂśgĂŠl elĂľttem Altman prezentĂĄciĂłjaban, majd arrĂŠbb Mejerhold ĂĄll elĂľttem cilinderben a szĂ­npadon, majd Natalia Goncsarova bĂťvĂśl el kĂŠpeivel. AztĂĄn Golovin mutatja meg nekem milyen volt Saljapin Boris Godunov szerepĂŠben, s aztĂĄn Szerov varĂĄzsol el Ida Rubinstein-jĂŠvel. Na, ĂŠs Maljavin? Pazar, egyszerĂťen. S vĂŠgĂźl a nagyon nagyok, Petrov-Vodkin, Tatlin, Kandinszky, Rodcsenko, Sevcsenko, ĂŠs kĂŠsz, vĂŠge, ĂĄtgondolni, felidĂŠzni is sok. CsodĂĄlatos! KimerĂźlt ĂŠs fĂĄradt, de mĂŠgis nagyon gazdag vagyok vagy inkĂĄbb lettem Ăşjra.
Mire kijĂśvĂśk, mĂĄr nem esik. SĂŠtĂĄlgatok, kĂĄvĂŠzok, bĂşcsĂşzom. LejĂĄrt a nekem rendelt idĂľ! Holnap ismĂŠt megĂŠrkezem Szegedre, Ă­gy, ilyen gazdagon!