A jĂĄtĂŠkot kĂŠt csomag francia kĂĄrtyĂĄval kell jĂĄtszani (104 lap), amelyet Ă­zlĂŠs szerint "hĂ­gĂ­thatunk" jokerekkel. (A profik joker nĂŠlkĂźl jĂĄtsszĂĄk, de az amatĂľrĂśknek cĂŠlszerĂť legalĂĄbb kettĂľt belekeverni a lapok kĂśzĂŠ.)

Osztáskor minden játékos tizennégy lapot kap, kivéve a nyitójátékost, aki tizenöttel kezd. Õ nem húz, hanem a kezében tartott lapok közül eldobja az egyiket. Így neki is tizennégy marad a kezében, egészen addig, míg le nem tud rakni.

Az elsĂľ lerakĂĄsnĂĄl minimum 50 (vagy megĂĄllapodĂĄs szerint 51) pont ĂŠrtĂŠkben kell leraknunk a lapjainkat. Ilyenkor vagy egyforma ĂŠrtĂŠkĂť de kĂźlĂśnbĂśzĂľ szĂ­nĂť, vagy egyforma szĂ­nĂť, az ĂŠrtĂŠkĂźk alapjĂĄn egymĂĄs mellett ĂĄllĂł lapoktĂłl kell megszabadulnunk. Pl.: lerakhatunk hĂĄrom 9-est, ha azok pikk, treff, ĂŠs kĂśr jelĂślĂŠsĂťek. Viszont lerakhatunk egy 8-ast, egy 9-est, ĂŠs egy 10-est, ha azok egyformĂĄk, mondjuk treffek. A jokerek az esetlegesen hiĂĄnyzĂł lapokat hivatottak helyettesĂ­teni, ĂŠs az ĂŠrtĂŠkĂźk a hiĂĄnyzĂł lap ĂŠrtĂŠkĂŠnek felel meg.

A jĂĄtĂŠk cĂŠlja, hogy valamennyi lapunkat az asztalra pakoljuk. MegtehetjĂźk ezt egyszerre is, ĂĄm ez veszĂŠlyes, hiszen ha sokĂĄig tartogatjuk - ĂŠs valamelyik ellenfelĂźnk megelĂľz - rengeteg negatĂ­v ponttal gazdagodunk. EzĂŠrt van az, hogy a jĂĄtĂŠk ĂĄllĂĄsĂĄt egyetlen leosztĂĄs megvĂĄltoztathatja, ĂŠs az addig biztosnak lĂĄtszĂł gyĂľztes a leghĂĄtsĂł sorba kĂŠnyszerĂźl. A jĂĄtĂŠk ĂĄllĂĄsa tehĂĄt sĂťrĂťn vĂĄltozik, ezt pedig illik valamilyen formĂĄban regisztrĂĄlni, azaz jegyezni, hiszen a nyerĂŠsre ĂĄllĂłk szeretik lĂĄtni az elĂľnyĂźk nagysĂĄgĂĄt.

A jåtÊkban az egyik legelterjedtebb pontszåmolåsi forma a "mínuszba írås", vagyis az adott leosztås nyertese mínuszba, a kÊzben lappal vÊgzþk pedig pluszba kapjåk a pontokat. (Persze nem ez a hivatalos pontozåsi forma, viszont talån a legelterjedtebb.) 

Nos, ha valaki kĂŠzbĂľl le tudja pakolni az Ăśsszes lapjĂĄt, vagyis "hand" -el, akkor mĂ­nusz negyven pont a jutalma. Ha elĂľzĂľleg mĂĄr letett, ĂŠs csak tĂśbb lĂŠpcsĂľben tudja befejezni a partit, akkor mĂ­nusz hĂşszat kap. Amikor egy jĂĄtĂŠkos befejezi a jĂĄtszmĂĄt, a tĂśbbiek sem jĂĄtszhatnak tovĂĄbb, gyakorlatilag Ăľk az adott kĂśr vesztesei. Pontjaik szĂĄma egyrĂŠszt attĂłl is fĂźgg, hogy a nyertes hand -del, vagy anĂŠlkĂźl nyert, ĂŠs persze attĂłl is, milyen pontĂŠrtĂŠkĂť lapok maradtak a kezĂźkben. Ha nem tudtak letenni, ĂŠs a nyertes hand -elt, akkor plusz kĂŠtszĂĄz pontot "kasszĂ­roznak". Ez a legkellemetlenebb, mert ezt a hĂĄtrĂĄnyt mĂŠg a hĂŠtfordulĂłs jĂĄtĂŠk esetĂŠn is igen nehĂŠz lefaragni. Viszont ha mĂĄr le tudunk rakni valamennyit, a kĂŠtszĂĄzat megĂşsszuk, de a megmaradt lapok ĂŠrtĂŠkĂŠt meg kell szorozni kettĂľvel.

Amennyiben Ăşgy veszĂ­t valaki, hogy a nyertes nem hand -el, akkor Ăśssze kell adni a kĂŠzben maradt lapok ĂŠrtĂŠkĂŠt, ĂŠs ezeket feljegyezni pluszban. Ilyenkor fontos szerepet jĂĄtszhat a kerekĂ­tĂŠs, ĂŠs ez eldĂśntheti a hĂŠtfordulĂłs jĂĄtszma eredmĂŠnyĂŠt. Akinek nĂŠgy, vagy nĂŠgynĂŠl kisebb ĂŠrtĂŠkĂť lapja maradt, nulla pontja lesz, Ăśt ponton felĂźl viszont tĂ­zre kell kerekĂ­teni.

Ugyanez ĂŠrvĂŠnyes mondjuk harminchĂĄrom pontnĂĄl is, amit ĂŠrtelemszerĂťen harmincra, de pl. harmincnyolcnĂĄl mĂĄr negyvenre kell kerekĂ­teni.