Hallottatok-e arról az óvónõrõl, aki segített az egyik gyereknek felhúzni a csizmáját? A gyerek nagyon kínlódott, hát odament neki segiteni. Bizony nagyon megizzadt, amire a kisfiú lábára felráncigálta a csizmát, ám alighogy letörölte a homlokáról a verejtéket, a kissrác azt mondta: "Óvónéni, fordítva van a lábamon a csizma."
Az ĂłvĂłnĂľ lĂĄtta ĂĄm, hogy a gyereknek igaza van, hĂĄt gyorsan lehĂşzta rĂłla, ĂŠs ismĂŠt nagy kĂ­nlĂłdĂĄsok kĂśzepette, most mĂĄr helyesen felcibĂĄlta a kissrĂĄc lĂĄbĂĄra, de Ă­gy is nagyon nehezen sikerĂźlt. Ekkor a kisfiĂş megint megszĂłlalt: "Ez ĂĄm nem az ĂŠn csizmĂĄm!"
Az ĂłvĂłnĂľ egyre idegesebb lett, ĂľrĂźlt tempĂłban lerĂĄntja a gyerek lĂĄbĂĄrĂłl a csizmĂĄt, kĂśzben az folytatta a mondatot: "...hanem a bĂĄtyĂĄmĂŠ, csak Ăľ mĂĄr kinĂľtte, ĂŠs ma reggel rĂĄmadta az anyukĂĄm." Az ĂłvĂłnĂľ mĂĄr lilĂĄt lĂĄtott, de uralkodott magĂĄn. IsmĂŠt rĂĄadta a kisfiĂş lĂĄbĂĄra a lĂĄbbelit, pedig mĂŠg mindig nagyon sok tuszkolĂĄst igenyelt a mĂťvelet.
Minden rendben lĂŠvĂľnek nĂŠzett ki, amikor az ĂłvĂłnĂľ megkĂŠrdezte: "Pistike, hova tetted a kesztyĂťdet?" "Azt beletettem a csizmĂĄm orrĂĄba..." (Zsolti)