1. lap. �sszesen 9.
Cikkünk elsõ részében a nyugati hadijárat elõzményeit foglaljuk össze.
Emlékeztetõ: árulás + becstelenség = háború1938. szeptember 29-én
MĂĽnchenben Adolf Hitler a NĂ©met Birodalom vezĂ©re Ă©s kancellárja, Arthur Neville Chamberlain Nagy-Britannia, Édouard Daladier a Francia Köztársaság miniszterelnöke Ă©s az olasz diktátor Benito Mussolini aláĂrta azt az egyezmĂ©nyt, mely kiszolgáltatta Csehszlovákiát a náci NĂ©metországnak. 1938. szeptember 30.-án kora dĂ©lután London hestoni repĂĽlõterĂ©n landolt Chamberlain kĂĽlöngĂ©pe. Feltárult a repĂĽlõgĂ©p ajtaja Ă©s a miniszterelnök egy papĂrlapot lobogtatva Ăgy szĂłlt az õt fogadĂł ĂşjságĂrĂłkhoz: „Egy emberöltõre biztosĂtottam a bĂ©kĂ©t EurĂłpában. NĂ©metország Ă©s Nagy-Britannia között soha többĂ© nem lesz háborĂş". A papĂrlapon az elõzõ napon aláĂrt mĂĽncheni paktum szövege volt olvashatĂł. Akkor kevesen sejtettĂ©k, hogy az „emberöltõ" alig 11 hĂłnapig tart.
Anglia Ă©s Franciaország a háborĂş elkerĂĽlĂ©sĂ©t cĂ©lzĂł megbĂ©kĂ©lĂ©si politikájával elárulta Ă©s papĂrhulladĂ©kká degradálta az I. világháborĂşt lezárĂł, a párizsi bĂ©kerendszer általuk diktált - az etnikai határokat egyĂ©bkĂ©nt valĂłban mellõzõ - szerzõdĂ©seit, cserbenhagyva az azokkal lĂ©trehozott szövetsĂ©geseiket.
Amikor nĂ©hány nappal kĂ©sõbb Chamberlain beszámolt a londoni alsĂłházban a tárgyalásokrĂłl Ă©s annak eredmĂ©nyeirõl, Winston Churchill Ăgy minõsĂtette az egyezmĂ©nyt Ă©s az ahhoz vezetõ politikát: „Ă–nnek a háborĂş Ă©s a becstelensĂ©g között kellett választania. Ă–n a becstelensĂ©get választotta, ezĂ©rt nem kerĂĽlheti el a háborĂşt". Sajnos, igaza lett.
Hitler Ă©tvágyát azonban nem sikerĂĽlhetett lecsillapĂtani.
1939. április 28.-án Hitler Ă©rvĂ©nytelennek nyilvánĂtotta az1934-es lengyel-nĂ©met szerzõdĂ©st Ă©s az 1935-ös angol nĂ©met flottaegyezmĂ©nyt. Nagy-Britannia Ă©s Franciaország ekkor deklarálta, hogy garantálja Lengyelország, Görögország, Románia Ă©s Törökország szuverenitását Ă©s kölcsönös segĂtsĂ©gnyĂşjtási szerzõdĂ©st kötöttek Lengyelországgal.
1939. augusztus 11.-Ă©n Anglia Ă©s Franciaország tárgyalásokat kezdett SzovjetuniĂłval a nĂ©met agressziĂł megállĂtásárĂłl a Lengyelországgal kötött kölcsönös segĂtsĂ©gnyĂşjtási szerzõdĂ©s kiterjesztĂ©se Ă©rdekĂ©ben. A tárgyalások, nem utolsĂł sorban a kölcsönös bizalmatlanság miatt, kudarcba fulladtak. NehezĂtette a megegyezĂ©st a lengyel kormány is, amely - az Ă©vszázados lengyel-orosz szembenállás törtĂ©nelmi tapasztalatai alapján Ă©s a bolsevizmustĂłl tartva talán Ă©rthetõen - elutasĂtott minden Ă©rdemleges megállapodást a szovjet kormánnyal.
Anglia és Franciaország legnagyobb meglepetésére 1939. augusztus 23.-án folytatott viszonylag rövid tárgyalások eredményeképpen, augusztus 24.-én éjfél után, de 23-i keltezéssel, Németország és a Szovjetunió
megnemtámadási szerzõdĂ©st Ărt alá, amelyet egy titkos, az Ă©rdekszfĂ©rák elhatárolásárĂłl Ă©s Lengyelország felosztásárĂłl szĂłlĂł, ugyancsak Ribbentrop Ă©s Molotov által aláĂrt jegyzõkönyv egĂ©szĂtett ki. A Molotov-Ribbentrop paktum NĂ©metország számára biztosĂtotta a szovjet semlegessĂ©get, ezzel a szabad kezet Lengyelország lerohanására Ă©s a kĂ©sõbbi nyugati hadmĂ»veletekhez
A náci Németország Lengyelország elleni
támadásának másnapján, 1939. szeptember 2.-án a brit Ă©s a francia kormány ultimátumban szĂłlĂtotta fel NĂ©metországot, hogy azonnal vonuljon ki LengyelországbĂłl. Miután a nĂ©met kormány az ultimátumnak nem tett eleget, szeptember 3.-án Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztrália Ă©s Ăšj-ZĂ©land, majd hamarosan többek között Kanada, NorvĂ©gia Ă©s a DĂ©l-afrikai Köztársaság hadat ĂĽzent a Harmadik Birodalomnak Ă©s szövetsĂ©geseinek. Kitört a második világháborĂş.
|< Kezdďż˝
< El�z�
1
2
3
4
5
6
7
8
9
K�vetkez� >
Utolsďż˝ >|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!