CikkĂźnk elsĂľ rĂŠszĂŠben a nyugati hadijĂĄrat elĂľzmĂŠnyeit foglaljuk Ăśssze.

EmlĂŠkeztetĂľ: ĂĄrulĂĄs + becstelensĂŠg = hĂĄborĂş

1938. szeptember 29-ĂŠn MĂźnchenben Adolf Hitler a NĂŠmet Birodalom vezĂŠre ĂŠs kancellĂĄrja, Arthur Neville Chamberlain Nagy-Britannia, Édouard Daladier a Francia KĂśztĂĄrsasĂĄg miniszterelnĂśke ĂŠs az olasz diktĂĄtor Benito Mussolini alĂĄĂ­rta azt az egyezmĂŠnyt, mely kiszolgĂĄltatta CsehszlovĂĄkiĂĄt a nĂĄci NĂŠmetorszĂĄgnak. 1938. szeptember 30.-ĂĄn kora dĂŠlutĂĄn London hestoni repĂźlĂľterĂŠn landolt Chamberlain kĂźlĂśngĂŠpe. FeltĂĄrult a repĂźlĂľgĂŠp ajtaja ĂŠs a miniszterelnĂśk egy papĂ­rlapot lobogtatva Ă­gy szĂłlt az Ăľt fogadĂł ĂşjsĂĄgĂ­rĂłkhoz: „Egy emberĂśltĂľre biztosĂ­tottam a bĂŠkĂŠt EurĂłpĂĄban. NĂŠmetorszĂĄg ĂŠs Nagy-Britannia kĂśzĂśtt soha tĂśbbĂŠ nem lesz hĂĄborĂş". A papĂ­rlapon az elĂľzĂľ napon alĂĄĂ­rt mĂźncheni paktum szĂśvege volt olvashatĂł. Akkor kevesen sejtettĂŠk, hogy az „emberĂśltĂľ" alig 11 hĂłnapig tart.


Anglia ĂŠs FranciaorszĂĄg a hĂĄborĂş elkerĂźlĂŠsĂŠt cĂŠlzĂł megbĂŠkĂŠlĂŠsi politikĂĄjĂĄval elĂĄrulta ĂŠs papĂ­rhulladĂŠkkĂĄ degradĂĄlta az I. vilĂĄghĂĄborĂşt lezĂĄrĂł, a pĂĄrizsi bĂŠkerendszer ĂĄltaluk diktĂĄlt - az etnikai hatĂĄrokat egyĂŠbkĂŠnt valĂłban mellĂľzĂľ - szerzĂľdĂŠseit, cserbenhagyva az azokkal lĂŠtrehozott szĂśvetsĂŠgeseiket.
Amikor nĂŠhĂĄny nappal kĂŠsĂľbb Chamberlain beszĂĄmolt a londoni alsĂłhĂĄzban a tĂĄrgyalĂĄsokrĂłl ĂŠs annak eredmĂŠnyeirĂľl, Winston Churchill Ă­gy minĂľsĂ­tette az egyezmĂŠnyt ĂŠs az ahhoz vezetĂľ politikĂĄt: „Önnek a hĂĄborĂş ĂŠs a becstelensĂŠg kĂśzĂśtt kellett vĂĄlasztania. Ön a becstelensĂŠget vĂĄlasztotta, ezĂŠrt nem kerĂźlheti el a hĂĄborĂşt". Sajnos, igaza lett.

Hitler ĂŠtvĂĄgyĂĄt azonban nem sikerĂźlhetett lecsillapĂ­tani.

1939. ĂĄprilis 28.-ĂĄn Hitler ĂŠrvĂŠnytelennek nyilvĂĄnĂ­totta az1934-es lengyel-nĂŠmet szerzĂľdĂŠst ĂŠs az 1935-Ăśs angol nĂŠmet flottaegyezmĂŠnyt. Nagy-Britannia ĂŠs FranciaorszĂĄg ekkor deklarĂĄlta, hogy garantĂĄlja LengyelorszĂĄg, GĂśrĂśgorszĂĄg, RomĂĄnia ĂŠs TĂśrĂśkorszĂĄg szuverenitĂĄsĂĄt ĂŠs kĂślcsĂśnĂśs segĂ­tsĂŠgnyĂşjtĂĄsi szerzĂľdĂŠst kĂśtĂśttek LengyelorszĂĄggal.

1939. augusztus 11.-ĂŠn Anglia ĂŠs FranciaorszĂĄg tĂĄrgyalĂĄsokat kezdett SzovjetuniĂłval a nĂŠmet agressziĂł megĂĄllĂ­tĂĄsĂĄrĂłl a LengyelorszĂĄggal kĂśtĂśtt kĂślcsĂśnĂśs segĂ­tsĂŠgnyĂşjtĂĄsi szerzĂľdĂŠs kiterjesztĂŠse ĂŠrdekĂŠben. A tĂĄrgyalĂĄsok, nem utolsĂł sorban a kĂślcsĂśnĂśs bizalmatlansĂĄg miatt, kudarcba fulladtak. NehezĂ­tette a megegyezĂŠst a lengyel kormĂĄny is, amely - az ĂŠvszĂĄzados lengyel-orosz szembenĂĄllĂĄs tĂśrtĂŠnelmi tapasztalatai alapjĂĄn ĂŠs a bolsevizmustĂłl tartva talĂĄn ĂŠrthetĂľen - elutasĂ­tott minden ĂŠrdemleges megĂĄllapodĂĄst a szovjet kormĂĄnnyal.

Anglia ĂŠs FranciaorszĂĄg legnagyobb meglepetĂŠsĂŠre 1939. augusztus 23.-ĂĄn folytatott viszonylag rĂśvid tĂĄrgyalĂĄsok eredmĂŠnyekĂŠppen, augusztus 24.-ĂŠn ĂŠjfĂŠl utĂĄn, de 23-i keltezĂŠssel, NĂŠmetorszĂĄg ĂŠs a SzovjetuniĂł megnemtĂĄmadĂĄsi szerzĂľdĂŠst Ă­rt alĂĄ, amelyet egy titkos, az ĂŠrdekszfĂŠrĂĄk elhatĂĄrolĂĄsĂĄrĂłl ĂŠs LengyelorszĂĄg felosztĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł, ugyancsak Ribbentrop ĂŠs Molotov ĂĄltal alĂĄĂ­rt jegyzĂľkĂśnyv egĂŠszĂ­tett ki. A Molotov-Ribbentrop paktum NĂŠmetorszĂĄg szĂĄmĂĄra biztosĂ­totta a szovjet semlegessĂŠget, ezzel a szabad kezet LengyelorszĂĄg lerohanĂĄsĂĄra ĂŠs a kĂŠsĂľbbi nyugati hadmĂťveletekhez


A náci Németország Lengyelország elleni támadásának másnapján, 1939. szeptember 2.-án a brit és a francia kormány ultimátumban  szólította fel Németországot, hogy azonnal vonuljon ki Lengyelországból. Miután a német kormány az ultimátumnak nem tett eleget, szeptember 3.-án Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland, majd hamarosan többek között Kanada, Norvégia és a Dél-afrikai Köztársaság hadat üzent a Harmadik Birodalomnak és szövetségeseinek. Kitört a második világháború.