Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendõvel ezelõtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta. Legyõzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsõcél: Berlin II.
A végsõ cél: Berlin I
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
Okt�ber 2024
H K S C P S V
301 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Kissné Novák Éva: Az ember nem magányra született
Relax
A bor elemzése
Eltemette elefántja
Filmleírások
Feketék fehéren
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
A véráztatta sziget I.
Básthy Gábor   2010 February 27, Saturday  

65 évvel ezelõtt vívták meg a II. világháború Csendes-óceáni hadszínterének egyik legkegyetlenebb, legvéresebb, késõbb jelképpé vált csatáját Ivo Dzsima szigetéért.
  Hozzszlsok 4 Nyomtat E-mail PDF
Az elsõ részt, ha ide kattint, elolvashatja itt.

Az amerikaiak a második világháború egyik legem­lékezetesebb gyõzelmének e kicsiny, jelentékte­lennek tûnõ, mindössze 22 négyzetkilométer nagyságú szigetnek, Ivo Dzsimának az elfoglalását tartják. Ennek állít emléket az arlingtoni hõsi temetõben a közadakozásból felállított hatalmas szobor­csoport, a világ egyik legnagyobb te­metõi szobra, amelyen öt ameri­kai tengerészgyalogos erejét megfeszítve kitûzi a csillagos-sávos lobogót a sziget legmaga­sabb pontjára, a 169 méter magas Szuribacsi hegyre.



A szobor a csata ötödik napja dúló harca­inak egy meghatározó pillanatát megörökítõ, Joseph John Rosenthal, az Associated Press (AP) fotóriportere vi­lághíres fényképe nyomán készült. Ivo Dzsima be­vétele az Egyesült Államok több mint három évszázados történelmében a mai napig az egyetlen olyan hadmûvelet, amikor az amerikai fegyveres erõk vesztesége elérte, sõt, megha­ladta az ellenségét.
A japán helytállás hõsiességének ugyanakkor különle­ges felhangot ad, hogy mind Kuribajasi Tadamicsi al­tábornagy, a szigetet védõ japán erõk parancsnoka, mind a japán tisztek, katonák pontosan tudták: az Ivo Dzsimáért folytatott harcot nem lehet megnyer­ni, a háborút pedig már elveszítették. Ezek a katonák nem válogatott emberek voltak. Két lehetõségük volt csupán: a megadás, vagy a végsõkig való harc. A  japán hagyományokból, kultúrából csak az következhetett, hogy a másodikat választották. Nem a fanatiz­mus, hanem a hazaszeretet vezérelte õket, na­gyon is érhetõ okokból: a háború bûnében vétlen, ártatlan családjuk, otthon hagyott szeretteik megvédésének szán­déka a hatalmas technikai és számbeli fölény­ben lévõ amerikai hadászati bombázók mindent elpusztító támadásaival szemben.



Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!

hugggo 2010 February 28, Sunday, 18:30:48

Nekem is tetszett, de kicsit hosszú volt.

magyar 2010 February 28, Sunday, 11:42:24

Nekem is tetszett. Várom én is a harmadik részt.

Szerzõ 2010 February 27, Saturday, 20:10:40

Készül.

japan 2010 February 27, Saturday, 12:34:07

Érdeklõdve várom a harmadik részt! Az elsõ kettõ nagyon tetszett.

Hozz�sz�l�sok sz�ma: 4 


Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player