1. lap. �sszesen 5.
Röviddel a második világháborĂş befejezĂ©se elõtt, 1945. január 30.-án egy szovjet tengeralattjárĂł a Balti-tengeren elsĂĽllyesztette, a több mint 10000 menekĂĽltet szállĂtĂł nĂ©met „Wilhelm Gustloff" ĂłceánjárĂłt. Kilencezer ember vesztette Ă©letĂ©t, fõkĂ©nt nõk Ă©s gyermekek. Ez volt eddig a törtĂ©nelemben a legnagyobb tengeri katasztrĂłfa, sokkal sĂşlyosabb, mint a „Titanic" elsĂĽllyedĂ©se.
A világ sokáig mégsem tudott szinte semmit errõl.
A Hannibál hadmûveletA szovjet
Vörös Hadsereg 1945. január 12.-Ă©n megindĂtott
„Visztula-Odera" hadmĂ»veletĂ©nek gyors sikere bekerĂtĂ©ssel Ă©s megsemmisĂtĂ©ssel fenyegette a
Kelet-Poroszországban harcoló német csapatokat. A
Harmadik Birodalom az összeomlás szélén állt. Mivel a német haderõk számtalan kegyetlen háborús bûncselekményt követtek el a
SzovjetuniĂł elleni hadijáratban, várhatĂł volt, hogy szeretteik legyilkolása, falvaik Ă©s városaik lerombolása miatt bosszĂşra Ă©hes szovjet tisztek Ă©s egyszerĂ» vöröskatonák kĂmĂ©letlenĂĽl el fognak bánni a nĂ©met polgári lakossággal is. Ezt felismerve a lakosság sok helyen spontán menekĂĽlĂ©sbe kezdett. A helyzetet látva
Hitler parancsot adott a Birodalmi Hadiflotta, a
Kriegsmarine fõparancsnokának,
Karl Dönitz tengernagynak Kelet-Poroszország evakuálására. 1945. január 21.-Ă©n kezdetĂ©t vette a kiĂĽrĂtĂ©s, mely a „Hannibál hadmĂ»velet" („Unternehmen Hannibal") nevet kapta. Ez azonban nem vonatkozott a hadsereg alakulataira Ă©s harckĂ©pes civil fĂ©rfiakbĂłl, fiatalokbĂłl Ă©s idõsekbõl lĂ©trehozott „Volkssturm" egysĂ©gekre. Nekik a parancs szerint az utolsĂł töltĂ©nyig harcolniuk kellett. A fõbb városokat Hitler erõddĂ© („Festung") nyilvánĂtotta, amelyet mindenáron tartani kellett. Ezek közĂ© tartozott pĂ©ldául
Königsberg (ma: Kalinyingrád, Oroszország),
Danzig (ma: Gdañsk, Lengyelország) és
Gotenhafen (ma: Gdynia, Lengyelország).
A mentĂ©sben a Kriegsmarine gyakorlatilag minden bevethetõ egysĂ©ge rĂ©szt vett, nehĂ©zcirkálĂłk, cirkálĂłk, rombolĂłk, torpedĂłnaszádok, de utasszállĂtĂł Ă©s kereskedelmi hajĂłk, halászhajĂłk, gõzösök is, vagyis minden, ami ĂşszĂłkĂ©pes volt. A haditengerĂ©szet keleti fõparancsnoksága mintegy 350 kereskedelmi hajĂłt foglalt le, megszervezte a nagyobb kikötõkben a menekĂĽltek behajĂłzását, konvojok összeállĂtását Ă©s vĂ©delmĂ©t. A menekĂĽlteknek rendkĂvĂĽli hidegben kellett tömegszállásokon vagy a szabad Ă©g alatt táborozniuk, nĂ©ha hetekig, hiányos ellátás, tĂĽzĂ©rsĂ©gi Ă©s lĂ©gitámadások közepette. A kereskedelmi hajĂłknak gyakran a legnehezebb idõjárási körĂĽlmĂ©nyek közepette kellett kikötniĂĽk Ă©s kifutniuk. Pillau (ma: BaltyĂjszk, Oroszország), Danzig, Gotenhafen, Hela (Ma: Hel, Lengyelország) Ă©s Kolberg (ma: KoÂłobrzeg, Lengyelország) kikötõiben összpontosĂtották a hajĂłk zömĂ©t.
A menekĂtĂ©s május 9-ig, egy nappal a nĂ©met fegyverszĂĽnet napja utánig tartott: ezen a napon foglalták el az utolsĂł kikötõt, Danzigot a szovjet csapatok. Ezen idõ alatt a nĂ©met haditengerĂ©szet Kelet- Ă©s Nyugat-PoroszországbĂłl, valamint
PomerániábĂłl tengeri Ăşton összesen 2,2 milliĂł polgári Ă©s katonai szemĂ©lyt szállĂtott a Wermacht fõparancsnokságának kimutatása szerint Dániába Ă©s Schleswig-Holsteinbe. Danzig, Gotenhafen Ă©s Hela kikötõibõl 1 347 000, PillaubĂłl 592 000, Kolbergbõl 77 500,
Swinemündébõl (ma: ¦winouj¶cie, Lengyelország) 70 000 és
Kurlandról (ma: Kurzeme, Lettország) 100 000 fõt.
A háborĂş vĂ©ge, a sorozatos lĂ©gitámadások Ă©s a krĂłnikus ĂĽzemanyaghiány ellenĂ©re - minden ellenkezõ hĂresztelĂ©ssel szemben - a nĂ©met haditengerĂ©szet vĂ©gig uralta a Balti-tengert. A majd nĂ©gy hĂłnapig tartĂł, minden idõk legnagyobb tengeri mentõakciĂłjává vált „Hannibál hadmĂ»velet" meglepõen kevĂ©s vesztesĂ©ggel zárult. Szerepet játszott ebben a Kriegsmarine tagjainak bátor Ă©s önfeláldozĂł magatartása, a Luftwaffe szintĂ©n pĂ©ldaĂ©rtĂ©kĂ» helytállása, valamint a szárazföldi csapatok elkeseredett harcai a sokszoros tĂşlerõvel szemben, akik biztosĂtották makacs harcokban a menekĂĽlĂ©st nyugati irányban.
A szovjetek összesen 4 hajĂłt sĂĽllyesztettek el („Wilhelm Gustloff", „Goya", „Orion" Ă©s „General Steuben") Ă©jszakai tengeralattjárĂł-támadásokkal, Ă©s ezek során mintegy 20 000 ember veszett oda. Ez kb. 1%-os vesztesĂ©get jelentett, miközben a szárazföldön menekĂĽlõ milliĂłkbĂłl, egyes számĂtások szerint, minden hatodik ember elpusztult. Soha nem mertek nappal támadni a Kriegsmarine ellen, Ă©s csakis utasszállĂtĂł hajĂłkat tudtak elsĂĽllyeszteni, komolyabb hadihajĂłkat nem. JĂłl mutatta ez a szovjet haditengerĂ©szet gyengesĂ©gĂ©t.
Az erõfeszĂtĂ©sek ellenĂ©re tragikus mĂłdon mĂ©gis az egyik hajĂł, a „Wilhelm Gustloff" elsĂĽllyesztĂ©se lett a világtörtĂ©nelem legnagyobb hajĂłkatasztrĂłfája, amely mintegy 10 000 ember, többsĂ©gĂ©ben nõk Ă©s gyermekek Ă©letĂ©t követelte.
|< Kezdďż˝
< El�z�
1
2
3
4
5
K�vetkez� >
Utolsďż˝ >|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
major 2010 January 30, Saturday, 14:03:08
JĂłl összeállĂtott cikk, Ă©s kapcsolĂłdik is a korábbiakhoz. Gratulálok. RemĂ©lem jön a következõ cikk hamarosan.