1. lap. �sszesen 6.
Zsukov, az akkori hadcsoport parancsnok szerint hadüzenet nélküli háborút vívtak négy hónapon keresztül. Mindez 1939-ben történt, májustól szeptember közepéig. A mongol pusztákon, homokdûnés sztyeppei vidéken. A Szovjetunió lakossága azonban errõl mit sem tudott.
Amikor Vorosilov hadügyi népbiztos magához rendelete, Zsukov nem tudhatta, hogy mi következik, börtönbe csukják vagy kitüntetik. Végül is egyiknek sem lett részese, feladatot bíztak rá, utazzon el Mongóliába, ahol májusban már javában folytak a Halhin-Gol folyó menti határvillongások a japánok és a mongol határõrök, késõbb már a japánok és a mongol-szovjet reguláris csapatok között. 1936-ban ugyanis a MNK és a Szovjetunió kölcsönös segítségnyújtási szerzõdést kötött egymással, és a Vörös Hadsereg különleges hadteste már ott állomásozott, igaz a harcok kitörésének színhelyétõl jóval távolabb.
A Japán Császári Hadsereg már javában benne volt Mandzsúria és Kína meghódításában, sõt világhódító terveket szövögetett e hadmûveletek kapcsán. E tervekben a világ Kínát, Mongóliát és a Szovjetunió távol-keleti részeit, a Bajkálon túli területeket jelentették, benne a Transz-szibériai vasúttal. Japánnak jól jött volna a dél-szibériai szén és vasérc, amelyekre szüksége lehetett iparának. Ez motiválta õket világhódító szándékukban, amelyhez csak a szamuráj büszkeség és felsõbbrendûségi érzésük volt meg igazán, felszerelt szárazföldi hadseregük, hadvezetési újításaik, -mint késõbb bebizonyosodott- azonban nem.
A hadüzenet nélküli háborúhoz az okot a határvonal szolgáltatta a japánoknak, mint az egy évvel korábbi Hasszán tó menti összecsapásokban is. Továbbá a reváns érzése, mert a tó környéki magaslatok birtoklásáért vívott harcokban tisztességes verést kaptak, amelybõl végül is nem tanultak.
Az európai hatalmak az Egyesült Államokkal együtt feszülten figyelték, hátha sikerül a Szovjetuniót két tûz közé szorítani, hiszen ez idõ tájt már küszöbön állt Lengyelország lerohanása. Igaz, a világ akkor még mit sem tudott a Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradékáról, így éppen azon szurkolt, hogy Hitler keleti irányba forduljon hadseregével. S mindebbõl a japán hadvezetés azt a következtetést vonhatta le, hogy most jött el az õ idejük.
Nem volt nehéz a határ-okot megtalálniuk, mert valószínûleg egyik fél sem tudta pontosan hol is húzódik a határvonal. Mindez tükrözõdik a témát feldolgozó írásokban is.
A hadszíntér áttekintõ térképe
Gyakorlatilag 1939 májusa a határvillongások jegyében telt el. Az elsõ puskalövések május 8-án hangzottak fel. Az elsõ alegység szintû összecsapásra május 11-én került sor, ezért tartják sokan a háború kezdetének ezt a napot. A határvillongások május 22-én új minõséget vettek, amikor már a reguláris hadseregek egységei vették fel a harcot egymással. És így telt el a májusi hónap, de komoly szovjet veszteségekkel.
|< Kezd�
< El�z�
1
2
3
4
5
6
K�vetkez� >
Utols� >|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Túró 2009 September 17, Thursday, 09:40:48
Ilyeneket jó olvasni itt!
CsL 2009 September 17, Thursday, 08:55:42
A szárazföldi hódító szándékukról e vereség miatt mondanak le végleg. Ahogyan mondták a japánok ekkor azoknak, akik tovább biztatták volna õket a szovjetek elleni háborúra: "Az alapfokú hadi végzettséget megszereztük a Hasszán tónál, a középfokút Halhin-Golnál, a felsõfokút azonban már nem akarjuk megszerezni." Persze megszerezték, csak a csendes-óceáni hadszíntéren. És nem a szovjetektõl, hanem az amerikaiaktól.
Pógár 2009 September 17, Thursday, 08:21:43
Hát ez tényleg elfelejtett háború. Talán a távolság miatt. Nagyon jó kis írás, köszi érte. Sok munka lehet benne, mert errõl hiteles forrásokat sem igen találni. Ha jól sejtem, ezután a saller után fordultak Dél-Kelet Ázsia és a Csendes-óceán felé a japcsik, hogy aztán még nagyobb pofont kapjanak.