CikkĂźnk elsĂľ rĂŠszĂŠben a hĂĄborĂş kitĂśrĂŠsĂŠnek okait ĂŠs elĂľzmĂŠnyeit foglaljuk Ăśssze.

A tĂśrtĂŠnĂŠszek egy rĂŠsze ĂŠs a politikusok elĂľszeretettel kĂśtik meghatĂĄrozott napokhoz a vilĂĄgtĂśrtĂŠnelem nagy fordulĂłpontjait. A II. vilĂĄghĂĄborĂş esetĂŠben ez sokszor nem is olyan egyszerĂť.

A harmincas ĂŠvek elejĂŠtĂľl kirobbant helyi hĂĄborĂşk mĂĄr elĂľrevetĂ­tettĂŠk a nagy vilĂĄgĂŠgĂŠs ĂĄrnyĂŠkĂĄt. Ez a hĂĄborĂş az emberisĂŠg tĂśrtĂŠnetĂŠnek legnagyobb, egyben elsĂľ valĂłban globĂĄlis fegyveres konfliktusa volt. A legtĂśbb tĂśrtĂŠnĂŠsz szerint 1937. jĂşnius 7.-ĂŠn, a JapĂĄn CsĂĄszĂĄri Hadsereg ĂŠs kĂ­nai Kuomintang csapatok kĂśzĂśtt Peking kĂśzelĂŠben, a Marco Polo hĂ­dnĂĄl kitĂśrt ĂśsszecsapĂĄsokkal kezdĂľdĂśtt ĂŠs JapĂĄn fegyverletĂŠtelĂŠvel, a Sagami-ĂśbĂślben vĂŠgzĂľdĂśtt 1945. szeptember 2.-ĂĄn. EurĂłpĂĄban a hĂĄborĂş az Anschluss ĂŠs CsehszlovĂĄkia feldarabolĂĄsĂĄn felbĂĄtorodott nĂĄci NĂŠmetorszĂĄg 1939. szeptember 1.-i, LengyelorszĂĄg elleni tĂĄmadĂĄsĂĄval vette kezdetĂŠt ĂŠs 1945. mĂĄjus 8.-ĂĄn, a megmaradt nĂŠmet haderĂľk feltĂŠtel nĂŠlkĂźli kapitulĂĄciĂłjĂĄval ĂŠrt vĂŠget.

EurĂłpa egy Ăşj hĂĄborĂş kĂźszĂśbĂŠn

Az elsĂľ vilĂĄghĂĄborĂşs gyĂľzelem utĂĄn az 1919-20-ban lĂŠtrehozott pĂĄrizsi bĂŠkerendszerrel az antant sajĂĄt ĂŠrdekei mentĂŠn osztotta Ăşjra a vilĂĄgot.

Az 1919. június 28.-ån az elsþ vilåghåborút lezåró, a pårizsi bÊkerendszer keretÊben NÊmetorszåggal kÜtÜtt versailles-i bÊke påratlanul súlyos feltÊteleket kÊnyszerített a vesztes fÊlre.  Ezzel elvetettÊk egy új håború magvait. Ahogy Ferdinand Foch marsall jegyezte meg a bÊkeszerzþdÊs alåíråsåt kÜvetþen: "Ez nem bÊke, hanem egy 20 Êves fegyverszßnet." Alig pår hónapot tÊvedett.

A vilĂĄg elkerĂźlhetetlenĂźl sodrĂłdott az elkĂśvetkezĂľ vĂĄlsĂĄgos ĂŠvtizedek sorĂĄn egy mĂŠg nagyobb katasztrĂłfa, a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş felĂŠ.

Az 1929 oktĂłberĂŠben kitĂśrt nagy vilĂĄggazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄg kĂźlĂśnĂśsen mĂŠlyen sĂşjtotta a hĂĄborĂş elvesztĂŠse utĂĄn mĂŠg alig magĂĄhoz tĂŠrĂľ NĂŠmetorszĂĄg gazdasĂĄgĂĄt. A munkanĂŠlkĂźliek szĂĄma meghaladta az ĂśtmilliĂłt, a hiperinflĂĄciĂł teljesen elĂŠrtĂŠktelenĂ­tette a nĂŠmet mĂĄrkĂĄt. A vĂĄlsĂĄg a felelĂľtlenĂźl Ă­gĂŠrgetĂľ szĂŠlsĂľsĂŠgeseknek, a nemzetiszocialistĂĄknak ĂŠs kommunistĂĄknak kedvezett. A Hitler szociĂĄlis demagĂłgiĂĄjĂĄra ĂŠs szĂłnoki kĂŠpessĂŠgeire ĂŠpĂ­tĂľ kampĂĄnyok eredmĂŠnyekĂŠnt a NĂŠmet Nemzetiszocialista MunkĂĄspĂĄrt (NSDAP) 1932 nyarĂĄn mĂĄr 37,3%-ot kapott a vĂĄlasztĂĄsokon.



Ezzel az orszĂĄg legerĂľsebb pĂĄrtjĂĄvĂĄ vĂĄlt. 1932 vĂŠgĂŠn a gazdasĂĄgi vĂĄlsĂĄg elĂŠrte mĂŠlypontjĂĄt, a szintĂŠn erĂľsĂśdĂľ kommunistĂĄk hatalomra kerĂźlĂŠsĂŠtĂľl rettegĂľ nagyiparosok egyre inkĂĄbb a nemzetiszocialistĂĄkban lĂĄttĂĄk a mind kĂśzelibbnek tĂťnĂľ bolsevik forradalom egyetlen ellenszerĂŠt.

Hindenburg birodalmi elnĂśk 1933. januĂĄr 30.-ĂĄn birodalmi kancellĂĄrrĂĄ nevezte ki a Reichstag legtĂśbb kĂŠpviselĂľvel rendelkezĂľ - bĂĄr tĂśbbsĂŠgben nem lĂŠvĂľ - pĂĄrtja, az NSDAP elnĂśkĂŠt, Adolf Hitlert. Ezzel egy olyan ember kerĂźlt NĂŠmetorszĂĄg ĂŠlĂŠre, aki pĂĄrtjĂĄval egyĂźtt a nĂŠmet nemzet egyesĂ­tĂŠse ĂŠs az elsĂľ vilĂĄghĂĄborĂşt lezĂĄrĂł bĂŠkeszerzĂľdĂŠs revĂ­ziĂłja mellett totĂĄlis harcot hirdetett a nemzet faji megtisztĂ­tĂĄsĂĄra, a germĂĄn faj felszabadĂ­tĂĄsĂĄra a zsidĂłk ĂŠs az alsĂłbbrendĂť fajok befolyĂĄsa alĂłl.

Hitler 1935-ben felmondta a bÊkeszerzþdÊs åltal elþírt katonai korlåtozåsokat, Ês gyors fegyverkezÊsbe kezdett. 1936. mårcius 17-Ên NÊmetorszåg csapatai a locarnói egyezmÊnyt felrúgva bevonultak az addig demilitarizålt Rajna-vidÊkre. Anglia Ês Franciaorszåg vålasza nÊhåny erþtlen diplomåciai jegyzÊkben merßlt ki, pedig a nÊmet csapatok a rajnai bevonulåst megelþzþen szigorú parancsot kaptak a visszavonulåsra egy francia kÜzbelÊpÊs esetÊre. NÊmetorszåg mÊg nem volt felkÊszßlve a håborúra.

Az 1936. oktĂłber 25.-ĂŠn a nĂŠmet-olasz szerzĂľdĂŠssel lĂŠtrejĂśtt a „Berlin-RĂłma" tengely. A Harmadik Birodalom ĂŠs a JapĂĄn CsĂĄszĂĄrsĂĄg 1936. november 25.-ĂŠn megkĂśtĂśtte az Antikomintern Paktumot, amelyhez 1937. november 6.-ĂĄn OlaszorszĂĄg is csatlakozik, ezzel a „tengely" „hĂĄromszĂśggĂŠ" bĂľvĂźlt.

Kialakult a vilĂĄg ĂşjrafelosztĂĄsĂĄban ĂŠrdekelt fasiszta hatalmak katonai ĂŠs politikai szĂśvetsĂŠge.