Ăšton |
---|
A Dolomitok között a nyár közepén is minden haragos zöld. Az esõ szinte mindennapos, a közel kétezres csúcsok között hamar összegyûlnek a felhõk. Négy napig viszont kánikula uralkodott Forni Avoltriban. | |
| |
| |
| |
| |
|
Könyv |
---|
| HĂrlevĂ©l |
| |
Madeirai beszámoló II.
OskĂł PĂ©ter
2008 March 07, Friday
Oskó Péter, a Webrádió nagyutazója ezúttal Madeirán, a paradicsommadár-virág szigeten járt. Ha Ön is oda tévedne, kötelezõ olvasmány, ha nem, akkor is!
|
8. lap. ďż˝sszesen 8. Madeirai jellegzetessĂ©g: az Ăşn. „levadák" rendszere.Nem sokkal a sziget felfedezĂ©se után rabszolgák hozták lĂ©tre az elsõ ilyen mestersĂ©ges vĂzfolyásokat, hogy a nedvesebb Ă©szaki partvidĂ©k forrásainak vizĂ©t a dĂ©li oldalon levõ cukornádĂĽltetvĂ©nyekre vezessĂ©k. A 19. században, amikor a cukornádĂĽltetvĂ©nyek Ăşjabb fejlõdĂ©snek indultak, ĂşjraĂ©lesztettĂ©k Ă©s kibõvĂtettĂ©k a csatornarendszert. Mára hozzávetõlegesen kĂ©tezer km hosszĂşságĂş ez a lĂ©tesĂtmĂ©ny, ebbõl 85 km alagutakban folyik. A levadák (a „levar" =szállĂtani igĂ©bõl) egyedĂĽlállĂłak EurĂłpában, a mellettĂĽk futĂł „ĂĽzemi" ösvĂ©nyek pedig páratlan sĂ©ta- Ă©s tĂşralehetõsĂ©get biztosĂtanak. Egykor a nagybirtokosok tulajdonát kĂ©peztĂ©k, most viszont ezek a keskeny csatornák állami tulajdonban vannak. Minden egyes földmĂ»ves egy bizonyos Ă©vi vĂzmennyisĂ©get vásárol belõlĂĽk. Egy „levadeiro" ellenõrzi az elosztást. Ă• felelõs az árokcsatornák ĂĽzemben tartásáért is. A levadák mellet komplex turistaösvĂ©ny-hálĂłzatot Ă©pĂtettek ki az utĂłbbi Ă©vek során a hegyeken keresztĂĽl. Ide ajánlott a már emlĂtett tĂşrabakancs használata! JelkĂ©pek:A sziget egyik jelkĂ©pe az Ăşn. „paradicsommadár-virág". Ez alakja Ă©s szĂne alapján kapta ezt az elnevezĂ©st, amelyet elõszeretettel hĂmeznek terĂtõkbe. A botanikus kertben találkoztam vele. A modern kori Madeira másik jelkĂ©pe pedig Christiano Ronaldo a Manchester UnitedbĂłl Ă©s a portugál válogatottbĂłl. Aki itt szĂĽletett, Ă©s akire a helyi sportbarátok nagyon bĂĽszkĂ©k. Vele most nem találkoztam. Madeira, mint a „tengerben ĂşszĂł ementáli sajt": (olyan lukacsos!) A sziget domborzatárĂłl már ejtettem szĂłt. Annyi sĂk terep sem nagyon van, hogy egy repĂĽlõtĂ©rre valĂł legyen. EnnĂ©l fogva a közlekedĂ©s is meglehetõsen körĂĽlmĂ©nyes volt a mĂşltban a sziget belsejĂ©ben. Vagy part körĂĽli Ă©s közeli hajĂłzással oldották meg, vagy egy meglehetõsen nehezen kiĂ©pĂtett, szerpentinekkel teletĂ»zdelt Ă©s/vagy a sokszor fĂĽggõleges sziklafalakba vájt egysávos utak segĂtsĂ©gĂ©vel. Mindez mára megváltozott. A sziget minden rĂ©szĂ©be ma már autĂłpályán is el lehet jutni. Ez az utĂłbbi hĂşsz Ă©v fantasztikus termĂ©se.Az autĂłpályák többsávosak, alagutak Ă©s alagĂştrendszerek váltakoznak hosszabb-rövidebb völgyhidakkal. Szerintem a sziget autĂłpályáinak legalább a fele most ezekben az alagutakban Ă©s viaduktokon fut. Ez akár párszáz kilomĂ©ter utat is jelent Erre Ă©rtem, hogy tiszta lukas ez a sziget! EgyĂ©bkĂ©nt az autĂłpályarendszer kiĂ©pĂtĂ©se során nagyon sok munkás meghalt. Nekik állĂt emlĂ©ket, egy, a szállodánk mellett felállĂtott hatalmas emlĂ©kmĂ», mely egy szárnyaszegett Ikarosz szoborhoz hasonlĂt. KĂ©rdĂ©sem csak az: a budapesti 4-es metrĂł Ă©pĂtõi vajon hány Ă©v (Ă©vtized, vagy Ă©vszázad) alatt vĂ©geznĂ©nek ilyen mennyisĂ©gĂ» Ă©s hosszĂşságĂş alagĂşttal, amit a portugálok itt -saját jĂłl felfogott Ă©rdekbõl - gyorsan, pár Ă©v alatt megvalĂłsĂtottak? A közlekedĂ©s egyĂ©bkĂ©nt elĂ©g jĂłl megszervezett a szigeten. Funchalban Ă©s környĂ©kĂ©n nagyon jĂł a buszközlekedĂ©s. Ráadásul a sziget legtávolabbi pontjaira is vannak menetrendszerinti járatok. Az utak minõsĂ©ge nagyon jĂł, karbantartás lĂ©tezik Ă©s nem bitumen csurgatásával töltik ki a lukakat. Az igaz viszont, hogy a tĂ©li fagy nem okoz kátyĂşsodást, mert olyan, hogy tĂ©li fagy, az itt nem lĂ©tezik. A közlekedĂ©si morálrĂłl pedig már beszĂ©ltem. Nem Magyarország. A taxizás itt is kĂĽlön sztori. Komoly Mercedes-flottábĂłl áll a helyi taxiállomány Ă©s zömĂĽk pár Ă©ves gĂ©pkocsi. Fõ jellegzetessĂ©gĂĽk, hogy mind kanárisárga. Ha szállodábĂłl kĂ©rĂĽnk taxit akkor biztosak lehetĂĽnk a korrektsĂ©gben Ă©s a taxiĂłra használatában. Hiszen a szállodák kapcsolatban állnak a taxitársaságokkal, Ă©s nem cĂ©ljuk a turisták becsapása. Ha viszont az utcán szĂłlĂtunk le taxit, legyĂĽnk Ăłvatosabbak. Nyugodtan alkudjunk meg az árban, mielõtt kocsiba szállnánk. Ne szĂ©gyelljĂĽk, ez itt a játĂ©k rĂ©sze, hiszen az itteni taxisofõrök is mediterrán emberek! Szeretnek alkudni Ă©s dörzsöltnek lenni. Mindemellett a taxizás nem tĂşl drága Ă©s igen elterjedt alternatĂv utazási mĂłd a turisták számára. Érdemes megjegyezni, hogy a nagy Ă©s elitebb szállodáknak saját buszuk van, amely a városközpont Ă©s a szálloda közt közlekedik, menetrend szerint, amelyet a recepciĂłn el is kĂ©rhetĂĽnk. MĂ©g egy Ă©rdekes összevetĂ©s: nem tudom megállni, hogy ne hasonlĂtanám össze Madeirát Ciprussal. ValĂłjában olyan, mintha a liter tejet a kilĂł kenyĂ©rrel hasonlĂtanám, mĂ©gis megprĂłbálom. Közös nevezõ talán az lehet, hogy talán mĂ©g Madeirát is be lehet sorolnia a Mediterráneumba (Portugália kapcsán mindenkĂ©pp), bár a sziget igazság szerint inkább már Atlantikum. Ciprus mintegy tĂzszer akkora sziget, mint Madeira Ă©s mediterrán Ă©ghajlatĂş, Madeirát inkább szubtrĂłpusinak mondanám. HegyvidĂ©kes, 2000 mĂ©terig nyĂşlĂł mindkettõ, bár Cipruson azĂ©rt találni sĂk terepet is. Madeirán mindenkĂ©pp dĂşsabb zöldebb Ă©s bujább a növĂ©nyzet, bár Cipruson a Troodos-hegysĂ©gben is Ăşgy Ă©reztem magam, mintha a Kárpátokban lennĂ©k. MindkĂ©t helyen özön a turista, ez megint lehet közös nevezõ, s ez a fõ bevĂ©teli forrás is. A turisztikai infrastruktĂşra mindenhol nagyszerĂ»en kiĂ©pĂtett, Madeirán talán egy hajszállal jobban, közlekedĂ©sben azonban KözlekedĂ©si infrastruktĂşrában azĂ©rt Madeira vezet. Az emberek teljesen mások, az nehezen összehasonlĂthatĂł, bár egyik helyen sem az infarktus a vezetõ halálok. Tengeri nĂ©p mindkettõ, bár a portugál ember azĂ©rt más, mint a ciprusi. A ciprusit nevezzĂĽk „jobban mediterránnak" , a portugál meg „eurĂłpaibb". Ă–sszessĂ©gĂ©ben azt mondhatom, hogy Madeira annyival tart elõrĂ©bb mindenben mint Ciprus, amennyivel Portugália hamarabb lĂ©pett be az EurĂłpai UniĂłba. Vagyis Portugália 1986-ban, Ciprus pedig velĂĽnk egyĂĽtt, 2004-ben. Ennek annyiban van jelentõsĂ©ge, hogy az elmĂşlt 22 Ă©vben hatalmas mennyisĂ©gĂ» pĂ©nz áramlott Portugáliába, ezen belĂĽl Madeirára is s Ăgy volt mibõl kiĂ©pĂteni azt az infrastruktĂşrát, amirõl a fentiekben beszĂ©ltem, s amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a sziget ilyen mĂ©rtĂ©kĂ» turizmust, ráadásul sikeresen mĂ»ködtessen (lásd szállodaláncok hálĂłzata, repĂĽlõtĂ©r, autĂłpálya hálĂłzat). Ez lehet a magyarázat a kis eltĂ©rĂ©sre. Ciprust sem kell fĂ©lteni, alaposan rástartolt az EU-s pĂ©nzekre. S tudja Ă©s tudni is fogja mire költeni. Mai hĂr (2008. január 1-Ă©n Ărom ezt), hogy ettõl kezdve Ciprus is az EurozĂłna tagja Máltával egyĂĽtt, másodikkĂ©nt-harmadikkĂ©nt a 2004-es tĂzes csapatbĂłl. AzĂ©rt ez minden esetben jelent valamit. VĂ©letlen, hogy pont ezek, a turizmusbĂłl Ă©lõ szigetek kapták meg, ill. harcolták ki ezt a lehetõsĂ©get ?!? Aligha vĂ©lem. Mindenesetre mindkettõ szĂ©p Ă©s gyönyörĂ» sziget. Ha egy kicsit máshogy is szĂ©pek. Érdemes meglátogatni mindkettõt !!
|< Kezdďż˝
< El�z�
1
2
3
4
5
6
7
8
K�vetkez� >
Utolsďż˝ >|
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!