Ăšton
A haragos zöld honában
ImageA Dolomitok között a nyár közepén is minden haragos zöld. Az esõ szinte mindennapos, a közel kétezres csúcsok között hamar összegyûlnek a felhõk. Négy napig viszont kánikula uralkodott Forni Avoltriban.
Filmes csereprogram Lengyelországban
Madeirai beszámoló I.
Juharlevelek Kanadából
Eger – jelenben Ă©s mĂşltban
Márai Kassája
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
Okt�ber 2024
H K S C P S V
301 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Piczil Márta: Nem véletlen az õsi szereposztás
Vajda Júlia: a férfiak szeretik irányítani a nõket
Relax
A hõskor hõsei 2
Eltemette elefántja
Ăšton Ăšton
Madeirai beszámoló II.
OskĂł PĂ©ter   2008 March 07, Friday  
Image
Oskó Péter, a Webrádió nagyutazója ezúttal Madeirán, a paradicsommadár-virág szigeten járt. Ha Ön is oda tévedne, kötelezõ olvasmány, ha nem, akkor is!
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF
Madeirai jellegzetessĂ©g: az Ăşn. „levadák" rendszere.Nem sokkal a sziget felfedezĂ©se után rabszolgák hozták lĂ©tre az elsõ ilyen mestersĂ©ges vĂ­zfolyásokat, hogy a nedvesebb Ă©szaki partvidĂ©k forrásainak vizĂ©t a dĂ©li oldalon levõ cukornádĂĽltetvĂ©nyekre vezessĂ©k. A 19. században, amikor a cukornádĂĽltetvĂ©nyek Ăşjabb fejlõdĂ©snek indultak, ĂşjraĂ©lesztettĂ©k Ă©s kibõvĂ­tettĂ©k a csatornarendszert. Mára hozzávetõlegesen kĂ©tezer km hosszĂşságĂş ez a lĂ©tesĂ­tmĂ©ny, ebbõl 85 km alagutakban folyik. A levadák (a „levar" =szállĂ­tani igĂ©bõl) egyedĂĽlállĂłak EurĂłpában, a mellettĂĽk futĂł „ĂĽzemi" ösvĂ©nyek pedig páratlan sĂ©ta- Ă©s tĂşralehetõsĂ©get biztosĂ­tanak. Egykor a nagybirtokosok tulajdonát kĂ©peztĂ©k, most viszont ezek a keskeny csatornák állami tulajdonban vannak. Minden egyes földmĂ»ves egy bizonyos Ă©vi vĂ­zmennyisĂ©get vásárol belõlĂĽk. Egy „levadeiro" ellenõrzi az elosztást. Ă• felelõs az árokcsatornák ĂĽzemben tartásáért is. A levadák mellet komplex turistaösvĂ©ny-hálĂłzatot Ă©pĂ­tettek ki az utĂłbbi Ă©vek során a hegyeken keresztĂĽl. Ide ajánlott a már emlĂ­tett tĂşrabakancs használata!

JelkĂ©pek:A sziget egyik jelkĂ©pe az Ăşn. „paradicsommadár-virág". Ez alakja Ă©s szĂ­ne alapján kapta ezt az elnevezĂ©st, amelyet elõszeretettel hĂ­meznek terĂ­tõkbe. A botanikus kertben találkoztam vele. A modern kori Madeira másik jelkĂ©pe pedig Christiano Ronaldo a Manchester UnitedbĂłl Ă©s a portugál válogatottbĂłl. Aki itt szĂĽletett, Ă©s akire a helyi sportbarátok nagyon bĂĽszkĂ©k. Vele most nem találkoztam. Madeira, mint a „tengerben ĂşszĂł ementáli sajt": (olyan lukacsos!)
A sziget domborzatáról már ejtettem szót. Annyi sík terep sem nagyon van, hogy egy repülõtérre való legyen. Ennél fogva a közlekedés is meglehetõsen körülményes volt a múltban a sziget belsejében. Vagy part körüli és közeli hajózással oldották meg, vagy egy meglehetõsen nehezen kiépített, szerpentinekkel teletûzdelt és/vagy a sokszor függõleges sziklafalakba vájt egysávos utak segítségével. Mindez mára megváltozott. A sziget minden részébe ma már autópályán is el lehet jutni. Ez az utóbbi húsz év fantasztikus termése.Az autópályák többsávosak, alagutak és alagútrendszerek váltakoznak hosszabb-rövidebb völgyhidakkal. Szerintem a sziget autópályáinak legalább a fele most ezekben az alagutakban és viaduktokon fut. Ez akár párszáz kilométer utat is jelent Erre értem, hogy tiszta lukas ez a sziget!
Egyébként az autópályarendszer kiépítése során nagyon sok munkás meghalt. Nekik állít emléket, egy, a szállodánk mellett felállított hatalmas emlékmû, mely egy szárnyaszegett Ikarosz szoborhoz hasonlít. Kérdésem csak az: a budapesti 4-es metró építõi vajon hány év (évtized, vagy évszázad) alatt végeznének ilyen mennyiségû és hosszúságú alagúttal, amit a portugálok itt -saját jól felfogott érdekbõl - gyorsan, pár év alatt megvalósítottak?
A közlekedés egyébként elég jól megszervezett a szigeten. Funchalban és környékén nagyon jó a buszközlekedés. Ráadásul a sziget legtávolabbi pontjaira is vannak menetrendszerinti járatok. Az utak minõsége nagyon jó, karbantartás létezik és nem bitumen csurgatásával töltik ki a lukakat. Az igaz viszont, hogy a téli fagy nem okoz kátyúsodást, mert olyan, hogy téli fagy, az itt nem létezik. A közlekedési morálról pedig már beszéltem. Nem Magyarország. A taxizás itt is külön sztori. Komoly Mercedes-flottából áll a helyi taxiállomány és zömük pár éves gépkocsi. Fõ jellegzetességük, hogy mind kanárisárga.
Ha szállodából kérünk taxit akkor biztosak lehetünk a korrektségben és a taxióra használatában. Hiszen a szállodák kapcsolatban állnak a taxitársaságokkal, és nem céljuk a turisták becsapása. Ha viszont az utcán szólítunk le taxit, legyünk óvatosabbak. Nyugodtan alkudjunk meg az árban, mielõtt kocsiba szállnánk. Ne szégyelljük, ez itt a játék része, hiszen az itteni taxisofõrök is mediterrán emberek! Szeretnek alkudni és dörzsöltnek lenni. Mindemellett a taxizás nem túl drága és igen elterjedt alternatív utazási mód a turisták számára.
Érdemes megjegyezni, hogy a nagy és elitebb szállodáknak saját buszuk van, amely a városközpont és a szálloda közt közlekedik, menetrend szerint, amelyet a recepción el is kérhetünk. 
Még egy érdekes összevetés: nem tudom megállni, hogy ne hasonlítanám össze Madeirát Ciprussal. Valójában olyan, mintha a liter tejet a kiló kenyérrel hasonlítanám, mégis megpróbálom. Közös nevezõ talán az lehet, hogy talán még Madeirát is be lehet sorolnia a Mediterráneumba (Portugália kapcsán mindenképp), bár a sziget igazság szerint inkább már Atlantikum. Ciprus mintegy tízszer akkora sziget, mint Madeira és mediterrán éghajlatú, Madeirát inkább szubtrópusinak mondanám. Hegyvidékes, 2000 méterig nyúló mindkettõ, bár Cipruson azért találni sík terepet is. Madeirán mindenképp dúsabb zöldebb és bujább a növényzet, bár Cipruson a Troodos-hegységben is úgy éreztem magam, mintha a Kárpátokban lennék. Mindkét helyen özön a turista, ez megint lehet közös nevezõ, s ez a fõ bevételi forrás is. A turisztikai infrastruktúra mindenhol nagyszerûen kiépített, Madeirán talán egy hajszállal jobban, közlekedésben azonban  Közlekedési infrastruktúrában azért Madeira vezet.
Az emberek teljesen mások, az nehezen összehasonlĂ­thatĂł, bár egyik helyen sem az infarktus a vezetõ halálok. Tengeri nĂ©p mindkettõ, bár a portugál ember azĂ©rt más, mint a ciprusi. A ciprusit nevezzĂĽk „jobban mediterránnak" , a portugál meg „eurĂłpaibb". Ă–sszessĂ©gĂ©ben azt mondhatom, hogy Madeira annyival tart elõrĂ©bb mindenben mint Ciprus, amennyivel Portugália hamarabb lĂ©pett be az EurĂłpai UniĂłba. Vagyis Portugália 1986-ban, Ciprus pedig velĂĽnk egyĂĽtt, 2004-ben. Ennek annyiban van jelentõsĂ©ge, hogy az elmĂşlt 22 Ă©vben hatalmas mennyisĂ©gĂ» pĂ©nz áramlott Portugáliába, ezen belĂĽl Madeirára is s Ă­gy volt mibõl kiĂ©pĂ­teni azt az infrastruktĂşrát, amirõl a fentiekben beszĂ©ltem, s amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a sziget ilyen mĂ©rtĂ©kĂ» turizmust, ráadásul sikeresen mĂ»ködtessen (lásd szállodaláncok hálĂłzata, repĂĽlõtĂ©r, autĂłpálya hálĂłzat). Ez lehet a magyarázat a kis eltĂ©rĂ©sre. Ciprust sem kell fĂ©lteni, alaposan rástartolt az EU-s pĂ©nzekre. S tudja Ă©s tudni is fogja mire költeni. Mai hĂ­r (2008. január 1-Ă©n Ă­rom ezt), hogy ettõl kezdve Ciprus is az EurozĂłna tagja Máltával egyĂĽtt, másodikkĂ©nt-harmadikkĂ©nt a 2004-es tĂ­zes csapatbĂłl. AzĂ©rt ez minden esetben jelent valamit. VĂ©letlen, hogy pont ezek, a turizmusbĂłl Ă©lõ szigetek kapták meg, ill. harcolták ki ezt a lehetõsĂ©get ?!? Aligha vĂ©lem. Mindenesetre mindkettõ szĂ©p Ă©s gyönyörĂ» sziget. Ha egy kicsit máshogy is szĂ©pek. Érdemes meglátogatni mindkettõt !!




Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player