Ăšton |
---|
A Dolomitok között a nyár közepén is minden haragos zöld. Az esõ szinte mindennapos, a közel kétezres csúcsok között hamar összegyûlnek a felhõk. Négy napig viszont kánikula uralkodott Forni Avoltriban. | |
| |
| |
| |
| |
|
Könyv |
---|
| HĂrlevĂ©l |
| |
Madeirai beszámoló I.
OskĂł PĂ©ter
2008 January 28, Monday
Oskó Péter, a Webrádió nagyutazója ezúttal Madeirán, a paradicsommadár-virág szigeten járt. Ha Ön is oda tévedne, kötelezõ olvasmány, ha nem, akkor is! Elsõ rész.
|
1. lap. ďż˝sszesen 5.  Kedves „UtazĂłtársaim"! 2007. november 26. Ă©s december 3. közt egy rövid kiruccanáson vettem rĂ©szt Madeira szigetĂ©n. Ez is „study-tour" volt az ISRAM-Hungary utazási iroda jĂłvoltábĂłl. Már tavaly is kĂ©szĂĽltem Madeirára, de akkor egy kĂ©tnapos hezitálás miatt lemaradtam rĂłla. Az idĂ©n sikerrel pályáztam, mĂ©g szeptemberben. Utána már csak várni kellett az indulást. NĂ©hány szĂł bevezetõkĂ©pp a sziget földrajzi jellemzõirõl: Madeira egy vulkáni eredetĂ» sziget az Atlanti-Ăłceánban 978 km-re LisszabontĂłl. Porto Santoval egyĂĽtt Portugália egy autonĂłm rĂ©giĂłját alkotják. Politikailag Ă©s kulturálisan EurĂłpához tartozik, de földrajzilag az Afrikai kõzetlemezen fekszik. A szigetet a rĂłmaiak is ismertĂ©k Lila sziget nĂ©ven, kĂ©sõbb - valĂłszĂnĂ»leg vĂ©letlenĂĽl- portugál hajĂłsok fedeztĂ©k fel 1418 Ă©s 1420 között Ă©s telepedtek le ide. HĂres borainak Ă©s egĂ©sz Ă©vben egyenletesen meleg Ă©ghajlatának köszönhetõen kedvelt pihenõhellyĂ© vált. Madeira AutonĂłm RĂ©giĂłjához tartozik a fõ szigeten kĂvĂĽl Porto Santo Ă©s a Salvagens, illetve a Desertas lakatlan szigetek. 741 km2-es terĂĽletĂ©vel Madeira szigete a legnagyobb a csoportbĂłl, mely 130-140 km partvonallal rendelkezik. Hosszabb tengelye kelet-nyugati irányban fekszik, mely egyben a sziget hegyláncának iránya is. Legmagasabb pontja a Pico Ruivo(1862 mĂ©ter).Funchal, Madeira sziget fõvárosa, gazdasági Ă©s kulturális központja a fõsziget dĂ©li partján, az Ă©szaki szĂ©lessĂ©g 32' 37" fokán Ă©s a nyugati hosszĂşság 16'55"-Ă©n helyezkedik el. További fõbb városok: Porto Santo-város, más nĂ©ven Vila Baleira, Ribeira Brava, Machico, a rĂ©gi fõváros, Camara de Lobos, Santa Cruz Ă©s Santana. DĂ©len az igen ritka laurisilva erdõk egy kis szeletkĂ©je maradt meg, mely egykor az egĂ©sz szigetet beborĂtotta (mĂg az elsõ telepesek a föld farmgazdálkodáshoz valĂł megtisztĂtása mellett döntöttek Ă©s nagy rĂ©szĂ©t felĂ©gettĂ©k) Ă©s amelyrõl nevĂ©t kapta (A Madeira portugálul fát jelent), de az Ă©szaki völgyekben õsi eredetĂ» fák a mai napig megfelelõen növekednek. Ezek a laurisilva erdõk, kĂĽlönösen Madeira Ă©szaki lejtõinĂ©l, az UNESCO VilágöröksĂ©gĂ©nek rĂ©szĂ©t kĂ©pezik. A szigeten szubtrĂłpusi Ă©ghajlat uralkodik. A levegõ hõmĂ©rsĂ©klete nyáron 22 °C, tĂ©len 16 °C-os. A Golf áramlatnak köszönhetõen az Ăłceán hõmĂ©rsĂ©klete is 22 °C-os nyáron, illetve 16 °C-os a tĂ©li idõszakban. Hát ide tĂ©vedtem Ă©n... NĂ©hány mondatban elmondom a nyolc nap esemĂ©nyeit idõrendben haladva, aztán kitĂ©rek nĂ©hány, a szigettel kapcsolatos, vagy a szigetre jellemzõ dologra.
|< Kezdďż˝
< El�z�
1
2
3
4
5
K�vetkez� >
Utolsďż˝ >|
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!