James Joyce: Ulysses. Magyarul elõször 1947-ben jelent meg, amikor mĂ©g minden lehetsĂ©gesnek látszott, majd szinte Ăłrák mĂşlva 1949-ben, a Rajk-perrel minden remĂ©ny elveszett. (Muszáj ideĂrnom, hogy az általam használt ketyere, amin kopogok, standard szĂłkĂ©szlete nem ismeri a Rajk-per kifejezĂ©st, amit jelzĂ©s-Ă©rtĂ©kĂ»nek vĂ©lek.) Ezután nem az Ulysses, de az SZK(B)P rövid törtĂ©netĂ©t ontották a nyomdagĂ©pek, amit Sztálin generalisszimusz jegyzett. A rövidĂtĂ©st fölösleges lenne feloldanom, legyen elĂ©g annyi, hogy „a" Párt volt, aminek vezĂ©re a jelszĂł szerint, uralta a világ egyhatodát. SzĂłval az Ulyssesnek akkor befellegzett. Majd egyszeriben, hipp-hopp, elkövetkezett 1974 esõs nyara Ă©s nĂ©hai Koncz Jánossal, az MSZMP akkori Csongrád megyei ideolĂłgiai fõnökĂ©vel majdnem egyszerre lĂ©ptĂĽnk be a könyvesboltba, megvásárolni a könyv Ăşj kiadását. KĂĽlönösebbet nem beszĂ©ltĂĽnk, de a kĂ©k borĂtĂłs vaskos kötetet megszereztĂĽk.
 Akkoriban ez könyv sláger volt, 50 (!) ezer pĂ©ldányban nyomták ki Ă©s nĂ©hány nap alatt, elkapkodtuk. KemĂ©ny 78 Ft-Ă©rt mĂ©rtĂ©k, vittĂĽk, mint a cukrot. IsmĂ©t elrohant nĂ©hány Ă©vtized, Ă©s a mostani elvadult nyár közepĂ©n, több helyen is olvastam: Ăşjra kiadták. EzĂşttal nagymĂ©retĂ», tekintĂ©lyes kĂĽllemĂ» könyv formájában jelent meg, amelyet az 1974-es mĂ» fordĂtĂłja, Szentkuthy MiklĂłs szövegĂ©nek felhasználásával, a Magyar James Joyce MĂ»hely kĂ©szĂtett. Magán ĂĽgy, de azt a 78 forintos kiadást bĂĽszkĂ©n hazavittem, mint leendõ Ulysses-olvasĂł, ám sajna, nĂ©hány rövid prĂłbálkozás után letettem. A prĂłbán elbuktam, kĂ©ptelen voltam elolvasni. Most 4.500 Ft helyett, nĂ©mi kedvezmĂ©nnyel jutottam hozzá, Ă©s elárulták: a bolt kĂ©szletĂ©nek kis töredĂ©ke kelt el. Viszont ez a kiadás olvashatĂł, bárhol kezdhetõ Ă©s folytathatĂł, elismerĂ©s Kappanyos András fordĂtĂł Ă©s utĂłszĂłĂrĂł, valamint munkatársai rĂ©szĂ©re.
 Már rĂ©gen nincs kinek dicsekednem, hogy akár JJ olvasĂł is lehetnĂ©k, ha bĂrnám idõvel, meg fõkĂ©nt annyira Ă©rdekelne a szöveg, hogy erre fordĂtanám maradĂ©k, gyorsan fogyatkozĂł erõm. AmiĂ©rt jĂł lapozni, azt Hamvas BĂ©la vĂ©lemĂ©nyĂ©vel igazolom „Az Ulysses, mint maga a szerzõ mondja — minden. TragĂ©dia, regĂ©ny, szatĂra, komĂ©dia, eposz, filozĂłfia. SzintĂ©zis. Az egĂ©sz világ, a maga rendezett rendszertelensĂ©gĂ©ben, vagy rendszertelen rendezettsĂ©gĂ©ben, felbontva, összefoldozva, ahogy egy hĂ©tköznapi ember agyán átcsurog. FelidĂ©z átĂ©lt, olvasott, hallott gondolatokat Ă©s kĂ©pzeteket, aztán eltĂ»nik, de nem nyomtalanul, mert Ăşjra feltĂ»nik, mint szĂn vagy rĂ©szlet, vagy ha szĂn Ă©s rĂ©szlet volt, mint mozgatĂłerõ vagy központi problĂ©ma."
 Eddig Hamvas, Ă©s itt akár vĂ©get is vethetnĂ©k a könyv szĂ©ljegyzetĂ©nek, ám mĂ©g valakiket ide kell citálnom. Szerb Antal bájos irĂłniával, de Ă©lt a gyanĂşperrel Ă©s a blöff minõsĂtõ jelzõt is megemlĂtette, bár hozzáfĂ»zte: halottakrĂłl jĂłt vagy semmit. Nádas PĂ©ter pedig az eurĂłpai kultĂşra irtĂłzatos robajjal törtĂ©nõ összeomlását vizionálta JJ Ulyssese kapcsán, igaz 1978-ban, amely megállapĂtás igazságát, az általunk is átĂ©lhetõ mĂ»vĂ©szeti látvány azĂłta csak erõsĂtett. Magyarán, Ady Ăşr látnoki szavával: minden egĂ©sz eltörött. Már rĂ©gen, akár 100 Ă©ve is lehet. Igaz, tavasszal beszĂ©lgettem egy tĂ»zzománc kĂ©szĂtõ mĂ»vĂ©sszel, aki állĂtotta: az internet segĂti az egysĂ©gesĂĽlĂ©st, lĂ©vĂ©n egyidõben láthatĂł, ki mit kĂ©szĂt.
 Számomra Arany balladái aligha fölülmúlhatók, Ady költõi képei és Istennek hála, még hosszan sorolhatnám, akár a Halotti beszédtõl kezdve kincseinket, amelyeket mert lefeledünk, nincsenek nekünk. Akkor mi végre JJ? Az Ulyssesben tényleg elárult valamit abból, ami utána, mint mûalkotás, teszem azt irodalom formájában, leginkább bekövetkezett. De, mint már Platón jelezte, a Világ nem múlik el, mert felettünk lebegnek az Égben, eme általunk látható, megélhetõ árnyképek valói, az árnyékok okozó Ideák. Úgy is mondhatnánk köznapian, Isten még mindig örömét leli az Emberben. Akkor meg szüret, Felebarátim!
|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!