| Magyarország |
|---|
(MTI) - A Balaton magas vízállása miatt 15 településen rendeltek el másodfokú helyi vízkár-elhárítási készültséget, de az elõre jelzettnél egyelõre gyengébb szél fúj, ezért különösebb beavatkozásra nem volt szükség - tájékoztatta Siklós Gabriella,... |  |
| |
| |
| |
| |
|
| MTI hírek |
|---|
| Külföld |
| | EU |
| | Külföld |
| | Magyarság |
| | Sport |
| | Tudomány |
| | Külföld |
| | Sport |
| | Egészségügy |
| | Labdarúgás |
| | Bûnügy |
| | Baleset |
|
|
|
Ukrán válság - A Külügyminisztériumba kérették az orosz nagykövetet
MTI
2014 March 05, Wednesday
(MTI) - Németh Zsolt külügyi államtitkár kedden hivatalába kérette Alekszandr Tolkacs budapesti orosz nagykövetet, és a kormány nevében felszólította az orosz felet, tegyen eleget a vonatkozó nemzetközi egyezményekben foglaltaknak, és egységei ...
|
(MTI) - Németh Zsolt külügyi államtitkár kedden hivatalába kérette Alekszandr Tolkacs budapesti orosz nagykövetet, és a kormány nevében felszólította az orosz felet, tegyen eleget a vonatkozó nemzetközi egyezményekben foglaltaknak, és egységei térjenek vissza a krími orosz bázisok határain belülre - tudatta a Külügyminisztérium közleményben az MTI-vel.
Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, és Oroszország lépéseit a nemzetközi joggal ellentétesnek tartja.
Magyarország minden esetben a békés, erõszakmentes megoldást tartja elfogadhatónak - mondta Németh Zsolt -, ezért határozottan szorgalmazza, hogy a krími konfliktus rendezéséért haladéktalanul kezdõdjenek tárgyalások minden érintett fél bevonásával.
A visegrádi országok keddi közös miniszterelnöki nyilatkozatának fõbb elemeit ismertetve az államtitkár azt mondta: az események ezen országokat 1956-os, 1968-as és 1981-es történelmi tapasztalataikra emlékeztetik.
A visegrádi országok - Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország - kormányfõi a nyilatkozatban elítélték és "súlyos eszkalációnak" nevezték, hogy az orosz parlament - az ukrán kormány akaratával szemben - felhatalmazást adott az orosz fegyveres erõk bevetésére Ukrajna területén. Úgy értékelték, hogy mindez fenyegeti Ukrajna területi integritását és szuverenitását, és felszólítottak a kialakult feszültség párbeszéd útján történõ enyhítésére, összhangban az 1994-es budapesti memorandumban foglaltakkal.
A budapesti memorandumot Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország írta alá. A dokumentumban a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, és kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak az erõ alkalmazásától az országgal szemben, illetve a gazdasági nyomásgyakorlástól - cserébe azért, hogy Ukrajna átadja a területén lévõ atomfegyvereket Oroszországnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi, Moszkva környéki rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: nincs szükség az orosz fegyveres erõk ukrajnai bevetésére, de annak lehetõségét Oroszország továbbra is fenntartja.
Putyin elõször szólalt meg azóta, hogy a múlt szombaton a parlament felsõháza felhatalmazta arra: "az orosz honfitársak védelmében, a rendkívüli ukrajnai társadalmi-politikai helyzet stabilizálásáig" orosz fegyveres erõket vethessen be Ukrajna területén.
|
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!