Programajánló
�prilis 2024
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Ebben a h�napban
Hírfolyam
14:42 
Csongrád megyében is támogatják a Mintamenza program terjedését
14:41 
Ukrán válság - Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét
14:40 
Ukrán válság - Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik
14:38 
Versenyuszoda épül Gödöllõn
14:36 
Ukrán válság - Magyar katona vezeti az EBESZ katonai megfigyelõit
13:44 
Diszkótragédia - Fenntartotta a korábbi jogerõs ítéletet a Kúria a West Balkán-ügyben
Szeged
Szegedi hírek
Színházi világnapi programok Szegeden
Választás 2014 – Bajnai: áprilisban hosszú távra eldõl, az ország merre halad tovább
Elfogadták szegedi önkormányzat 2014-es költségvetését
Balett és fantasztikus vígjáték a Szegedi Nemzeti Színház márciusi mûsorán
Választás 2014 – Botka: az Orbán-kormány leváltható
Magazin
Uccai dumák
Halhatatlan õsforrások
Játék
Kivirágzás vezényszóra
Autók
Nyolc Corvette-ritkaság zuhant bele egy víznyelõbe Kentuckyban
Politika Politika
A pakisztáni válság
Független Hírügynökség   2007 December 22, Saturday  

Pakisztánt a politikai konfliktusok és szaporodó merényletek jellemezték az idén. Pervez Musarraf elnök intézkedései politikai ellenfeleivel szemben, valamint a szükségállapot bevezetése nemzetközi felháborodást váltottak ki.
  Hozzszlsok Nyomtat E-mail PDF
A szélsõségesek eközben öngyilkos robbantásokkal és a Vörös Mecsethez kapcsolódó akciókkal hívták fel magukra a figyelmet.

Idén csaknem 40 öngyilkos merényletet követtek el Pakisztánban. Ezeknek összesen több mint 700 halálos áldozata volt. A merényletek elkövetésével az Afganisztánnal határos törzsi területeken élõ, a tálibokkal szimpatizáló szélsõségeseket vádolják. Az öngyilkos robbantások az év utolsó hónapjában is folytatódtak. Musarrafot az Egyesült Államok fontos szövetségesének tartja a terrorizmus elleni harcban.

A pakisztáni fõvárosban, Iszlámábádban található Vörös Mecsethez kapcsolódó iskola lánytanulói márciusban elrabolták egy bordélyház tulajdonosát, rendõröket, és néhány prostitúcióval vádolt kínai nõt, majd nyilvános bûnbánatra kényszerítették õket.

A mecset júliusban véres összecsapások színhelyévé vált. Az épületben egy szélsõséges iszalmista csoport azt követelte, hogy az afganisztáni tálibokéhoz hasonló iszlamista törvénykezést vezessenek be a fõvárosban. Az Iszlámábád központjában lévõ mecset körül július 3-án összecsapások kezdõdtek a diákok és a rendõrség között. A pakisztáni hadsereg másnap körülvette a mecsetet, végül egy héttel késõbb, két napig tartó ostrom után elfoglalták az épületet. A harcokban több mint 100-an vesztették életüket. A Vörös Mecset bevételét öngyilkos merényletek korábban nem tapasztalt sorozata követte.

Szintén márciusban kezdõdött egy másik olyan folyamat, ami az egész évet meghatározta. Pervez Musarraf pakisztáni elnök március 9-én elbocsátotta a legfelsõ bíróság vezetõ bíráját. A döntés ellen ügyvédek ezrei tüntettek, a menesztett Iftikar Mohammed Csaudri pedig a demokrácia jelképévé vált. Július 20-án a legfelsõ bíróság felmentette Csaudrit a rosszhiszemû igazgatás és a hatalommal való visszaélés vádja alól is. Újbóli beiktatását ezrek ünnepelték az utcán.

Idén visszatért számûzetésébõl Musarraf két régi ellenfele, Benazir Bhutto és Navaz Sarif korábbi miniszterelnökök. Sarif elõször szeptember 10-én érkezett Pakisztánba, de pár órával azután, hogy repülõgépe leszállt, a pakisztáni hatóságok visszaküldték Szaúd-Arábiába. Sarif végül hét év számûzetés után, november 25-én térhetett vissza Pakisztánba. Az egykori kormányfõ Musarraf elnök 1999-es katonai puccsa után volt kénytelen elhagyni az országot. Benazir Bhutto volt miniszterelnök október 18-án érkezett az országba, nyolc évnyi számûzetést követõen. Hazatérését az ország legsúlyosabb terroristatámadása árnyékolta be. Egy kettõs merényletben összesen 139-en vesztették életüket.

Musarraf augusztusban elvetette a rendkívüli állapot bevezetésének lehetõségét. Ez a lépés azonban csak november elejéig váratott magára. A pakisztáni államfõ november 3-án szükségállapotot hirdetett, a növekvõ terror-fenyegetettségre hivatkozva.

Musarrafot október 6-án újraválasztották az ország elnökévé, de hivatalosan nem hirdették ki az eredményt, amíg a legfelsõ bíróság nem döntött a választással kapcsolatban benyújtott panaszokról. A pakisztáni államfõ ezután vezette be a szükségállapotot, aminek részeként menesztette a legfelsõ bírákat, köztük a júliusban visszahelyezett Csaudrit. Helyükre saját embereit nevezte ki, akik minden ellene benyújtott panaszt ejtettek.

Musarraf november 29-én felesküdött második öt éves elnöki ciklusára. Elõzõ nap lemondott katonai rangjáról és a hadsereg fõparancsnokságáról, és az ország polgári vezetõje lett. A szükségállapotot végül, engedve a nemzetközi nyomásnak, december 15-én oldotta fel. Azt pedig elnöki rendeletekkel biztosította, hogy a rendkívüli állapot alatt hozott döntéseket az új parlament ne kérdõjelezhesse meg.

Az iszlám köztársaságban 2008. január 8-án parlamenti választásokat tartanak. Az ellenzék szerint Musarraf elnök hívei választási csalásra készülnek. Politikai elemzõk szerint a választások után további zavargásokra lehet számítani. Ha az elnök ellenfeleit választják be az új törvényhozásba, az további káoszba sodorhatja a 160 millió fõs országot. Az ellenzék egységes fellépése, az idén hazatért korábbi kormányfõk, Sarif és Bhutto vezetésével még komoly gondokat okozhat Musarrafnak.

Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player