Szabadegyetem - Szeged
Tóth Ágota egyetemi docens elõadása
ImageTóth Ágota, a SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Fizikai Kémiai Tanszékének docense "Önszervezõdõ kémiai rendszerek: kémiai hullámok" címmel tartotta meg elõadását a Szabadegyetem - Szeged sorozatban.
Gallé László professzor elõadása
Ábrahám György professzor elõadása
Párducz Árpád egyetemi tanár elõadása
Szalay István fõiskolai tanár elõadása
Molnár Imre professor emeritus elõadása
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
�prilis 2024
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Égetõ Mária: örülök, hogy tehetem, ami a dolgom és amit szeretek
Relax
Vidám képek
Eltemette elefántja
Filmleírások
Szex, csajok, Ibiza
Szabadegyetem - Szeged Szabadegyetem - Szeged
Farkas János professor emeritus elõadása
Munkatársunktól   2007 November 21, Wednesday  

BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék vezetõje a Mindentudás Egyeteme Szeged V. szemeszterében Pörlekedõ tudáselméletek címmel tartotta meg elõadását.
  Hozzszlsok Nyomtat E-mail PDF
Farkas János professzor elõadásában a szociológiai alapokra helyezett új tudományszemléletet mutatja be,  azzal az elsõdleges szándékkal, hogy felhívja a figyelmet erényeire, többletmagyarázó erejére a hagyományos (pozitivista) felfogással szemben.
A hagyományos koncepciót a "józan észre" támaszkodva maguk a természettudósok alakították ki és így a klasszikus tudomány önreflexiójának, "öntudatának" tekinthetõ. Ez az irányzat azonban nem vette figyelembe a szinte "láthatatlan" és csak finom szerkezetekben kimutatható társadalmi meghatározottságot. Kétségtelen viszont, hogy a tudomány módszertani vetületét kiemelten kezelte és ez racionális magjának tekinthetõ. Az más kérdés, hogy végül hiper-metodologizmus lett belõle. Azt állítani viszont, hogy a módszerek teljes egészében visszavezethetõk társadalmi összetevõkre, hiper-szociologizmus lenne.
 Ebbõl következik, hogy a tudomány tárgyát nem lehet tisztán társadalmi konstrukciónak tekinteni. Bár az emberi tudat tárja fel a tárgyak tulajdonságait, de ezek - lévén objektívek - strukturálják a megismerõ tudatalakzatokat is. Az a felismerés, hogy a megismerés mindig társadalmilag közvetített, nagyjelentõségû és rámutat a létrehozás társadalmi mechanizmusaira. De nem teheti kétségessé, hogy a teremtett fogalmi alakzatok tõlünk függetlenül létezõ realitásra vonatkoznak.
 A szociológiai és a módszertani megközelítések radikális szembeállítása ahhoz a szkepticizmushoz vezetne, mintha a tudomány végül is nem tudna igazi ismereteket mondani a világról. Ez a szemlélet tagadja a tudomány ama sajátos megismerésbeli státusát, amely a bizonyított és hasznosítható új tudás termelésében jelölhetõ meg. Veszélyes lenne tartalmatlan intellektuális és szociális "játékká" visszaminõsíteni a tudományos kutatást. Ne feledjük: a társadalmi-technikai haladást hatékonyan szolgáló tevékenységrõl van szó, amelyre a jövõben is messzemenõen támaszkodni akarunk. Kétségtelen, hogy a tudósok társadalmi vitákban ütköztetik téziseiket, de eközben fontos tartalmi problémákat oldanak meg.

Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player