Földünkön és a Naprendszer sok más, szilárd felszínnel rendelkezõ
égitestjén számos kráter látható, amelyek nagyobb meteorok, kisbolygók
becsapódásának nyomai. Holdunk is egy hatalmas karambol révén
született. Bolygónkon a nagyobb ütközések az élõvilágra jelentõsen
hatottak, sok faj pusztult ki ilyen alkalmakkor. Ennek oka az, hogy a
becsapódás óriási sebességgel történt, így nagyon sok anyag dobódott
ki, került a felsõ légkörbe, szétterült a Föld körül, és leárnyékolta a
napfény nagy részét. A hõmérséklet lecsökkent, kisebb jégkorszak
köszöntött be, a növényzet kipusztult és az állatvilág egy része is. Az
egyik legnagyobb katasztrófa 65 millió évvel ezelõtt lehetett, ekkor
tûnt el a dinoszauruszok többsége. Megvizsgáljuk, hogy mikor voltak a
nagyobb kihalások, van-e periodicitása ennek, és ha igen, mi lehet az
oka.
Napjainkban idõrõl idõre felröppentek hírek, hogy ekkor
vagy akkor nekünk ütközik egy kisbolygó. Szerencsére ezek sorra hamisak
voltak. Ugyanakkor nem lehetünk teljesen nyugodtak, hiszen legalább
2000, 1 km-nél nagyobb kisbolygó metszi a Föld pályáját, nagy részük
potenciális veszélyt jelent. Az elõadás hallhatunk a védelmi tervekrõl,
arról, milyen módszereket dolgoznak ki egy esetleges kisbolygó
becsapódás elkerülésére.
|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!