Mi a hĂr ma Magyarországon? Mit kell megmutatni az embereknek egy közszolgálatiságot is felvállalĂł mĂ©diumban? A jĂłt, a követendõt, az elõremutatĂłt? Vagy a botrányt? A pár ember szembenállását ezrekkel? Ă–nök szerint?
Igen kedves olvasĂł, nyert. Az utĂłbbi! A hĂ©ten kĂ©t dolog Ă©rintette az iskolámat. Mivel elfogultsággal, jogosan, vádolhatnának, ezĂ©rt megprĂłbálom kommentár nĂ©lkĂĽl közölni a tĂ©nyeket. HiggyĂ©k el nem lesz könnyĂ». Rengeteg indulat munkál bennem. Az iskolában eltöltött csaknem harminc Ă©v azonban feljogosĂt, mit jogosĂt, kĂ©nyszerĂt, hogy számĂtĂłgĂ©p elĂ© ĂĽljek.
Történt pedig, hogy szerdán megkeresték az iskolánkat, miszerint a Jobbik (mi jogon e név? Minél jobbak?) tömegtüntetést tervez a Ságvári Gimnázium elé az iskolai munka végét jelentõ délután kétórai idõpontra, csütörtökön.
Nos a tömeg meg is jelent, nĂ©gy fõvel, röplapokat osztogattak egy oktatási intĂ©zmĂ©ny elõtt, gyalázva annak nĂ©vadĂłját. TehettĂ©k, hisz a demokráciában minden megengedett. De mĂg Angliában, a demokrácia egyik bölcsõjĂ©ben a londoni Hyde parkban szĂłnoklĂł embereket legfeljebb a kĂváncsiskodĂł turisták Ă©s unatkozĂł vadgalambok nĂ©zik Ă©s hallgatják meg, a helyi világmegváltĂłkra komoly mĂ©diaĂ©rdeklõdĂ©s mutatkozott. A helyi lap cĂmlapon hozta a tömegtĂĽntetĂ©st, sõt a belsõ oldalon negyed kolumnás cikket közölt az igazság egyetlen letĂ©temĂ©nyeseirõl. Az esemĂ©ny másnapján, hisz a hĂr gyorsasága mindennĂ©l fontosabb.
Igaz, hogy amikor a fent jelzett iskola tanulmányi, esetleg egyĂ©b sikereket Ă©r el, az vagy egyáltalán meg jelenik meg, Szeged legjelentõsebb orgánumában, vagy csak hĂłnapokkal kĂ©sõbb, az iskola vezetĂ©sĂ©nek tizedik kĂ©rdõ telefonja után. A jĂł, ugyanis nem hĂr emberek, Ă©rtsĂ©k meg.
ĂŤgy azon már egyáltalán nem csodálkozott a kĂ©t szegedi „elitnek nevezett" iskola tanári kara, hogy a pĂ©ntek dĂ©lutántĂłl szombat koradĂ©lutánig tartĂł Sá-Ra kupán, mĂ©g vĂ©letlenĂĽl sem fordult elõ egyetlen mĂ©diamunkás sem.
Ott ugyanis csupán pár ezer gyerek szĂłrakozott, sportolt, szurkolt a mai, magyar szokásoktĂłl teljesen eltĂ©rõ mĂłdon. Nem volt ugyanis „cigányozás, zsidĂłzás, buzizás", csak Hajrá RadnĂłti Ă©s Hajrá Ságvári  kĂłrus, de az nagy hangerõvel. Ă–ssze sem vertĂ©k egymást az ellentábor szurkolĂłi. Nem gyĂşjtották fel a helyi tv szĂ©kházát, senki sem akartak a Tiszába lõni (Ă©s nem a Duna hiányában), sõt mĂ©g a regnálĂł miniszterelnököt sem akarták lemondatni. (Nem lesz ebbõl kĂ©sõbb bajuk, kedves Jobbikosok?)
A hangulat megfogta a SZUE közönségét is, õk egy maradandó szép élménnyel lettek gazdagabbak. És örülhettek, hogy látták, mert egyéb forrásból nem értesültek volna, hogy a tanulóifjúság igen is romlatlan, sõt több annál, annak is láttatja magát!
Szombaton azután a Ságvári is tömve volt sportolókkal, szurkolókkal, csakúgy, mint pénteken délután a Radnóti, majd a SZUE. De ide sem érkezett médiamunkás.
Nem hĂr! De jĂłl van ez Ăgy. A ilyen világot Ă©lĂĽnk. Ma a tömegtĂĽntetĂ©s az Ă©rtĂ©k!
JĂłl van ez Ăgy? Vagy csak Ă©n vagyok már tĂşl öreg, s mindenre használom a Ius murmurandit? Vagyis a morgáshoz valĂł jogot?
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!