Az elõadó a nagyhatású francia történetíró, Fernand Braudel gondolatát választotta mottójául: "Végsõ soron a történelem, amely messzirõl indult és a maga enyhe cikcakkjaival mélyen belenyúlik a jövõbe, egyszerre veti fel az összes régi problémát." Az elõadás ennek szellemében azt próbálja meg bemutatni, hogy a magyarok és szerbek egymást keresztezõ 20. századi története milyen „messzirõl indult", és milyen „mélyen nyúlt bele" a jövõbe.
Már szinte közhelynek számít, hogy a magyar állam és nemzet szempontjából az elsõ világháború egyik legsúlyosabb következménye a történeti Magyarország területének radikális megcsonkítása volt. Ez azonban, paradox módon, a nemzeti elv kelet-közép-európai és balkáni diadalával kapcsolódott össze. Az elõadás bemutatja, hogyan élte át az elsõ, 1918-ban bekövetkezett impériumváltást a térség félmilliós magyarsága a Délvidéken, szerb történeti terminológiával élve a Vajdaságban. Milyen tényezõk formálták az „elcsatoltak elsõ nemzedékének" kisebbségstratégiai gondolkodását? Milyen volt az anyaország, illetve az új délszláv állam politikája?
Az elõadás további része a Délvidék Magyarországhoz történõ 1941-es visszacsatolását elemzi, és igyekszik válaszolni olyan kérdésekre, hogy miért az autoritatív, sõt militáns hatalmi technikák váltak dominánssá a visszacsatolás után. Milyen volt a hivatalos magyar körök szerb kisebbséggel kapcsolatos politikája? Miért került sor az 1942-es Sajkás-vidéki és újvidéki razziákra („hideg napok"), milyen következményekkel járt a több ezer ártatlan szerb és zsidó lemészárlása? Nem kerüli meg azt a kérdést sem, hány ártatlan magyart gyilkoltak meg az 1944-ben bevonuló partizánok („még hidegebb napok").
Az elõadás záró része a magyar kisebbség 1945 utáni beilleszkedésének lehetõségeit és korlátait mutatja be az államszocialista Jugoszlávia ideológiai, politikai keretei között.
,
Gyûjtemény
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!