Mozikban a Megetetett társadalom
Munkatársunktól
2007 January 11, Thursday
A Tudatos Vásárlók Egyesülete a melegen ajánlja a Megetetett társadalom (Fast Food Nation) címû amerikai játékfilmet, amelyet 2007. január 18-tól vetítenek a hazai mozik.
|
A film vélhetõen hátteret fog adni az élelmiszereinket érintõ súlyos botrányoknak, és méginkább ösztönözni fogja a nagyipari és globalizált élelmiszer-elõállítás és élelmiszer-kereskedelem átalakítását.
A Megetetett társadalom szemléletesen, a mai amerikai társadalom jellemzõ figuráinak és az õ problémáiknak a felvonultatatásával tárja fel a nagyipari húsgyártás árnyoldalait. A film hazai forgalmazása jó alkalmat teremt arra, hogy ne csak az épp aktuális élelmiszerbotrány miatt foglalkozzunk a nagyipari, illetve a globalizált élelmiszeripar és -ellátási rendszer számos problémájával, visszásságával.
A tavalyi év sajtója a legkülönfélébb élelmiszerbotrányoktól volt hangos. Ennek ellenére továbbra is keveset tudni arról, honnan származik, és milyen körülmények között jut el a fogyasztókhoz az élelmiszer.
· 1999 és 2005 között több mint 5-szörösére nõtt a hazai húsimport (csak 2005-ben több mint 30%-kal nõtt a sertésbehozatal), és több mint 13-szorosára az élõállat import; · Az utóbbi években éves szinten 800-2000 tonna húst importáltunk például Brazíliából, ahol az amerikai húsfarmokhoz hasonló körülmények között „gyártják" a húst; · A feketehúspiacon évente legalább egymillió sertés húsát mérik ki; · 2006-ban csak augusztusig 446 tonna húst, illetve hústerméket vontak ki a forgalomból; · Egyes áruházakban importtal hamisítják a magyar csirkecombot; · A teljes magyar húspiac legalább negyede illegális.
Úgy tûnik, hogy a nagy leleplezések nyomán kiszabott büntetések nem jelentenek komoly visszatartó erõt (egyes áruházak és cégek esetében már évekkel korábban is napfényre került jó néhány visszaélés). A TVE szerint az igazi visszatartó erõt a nyilvánosság jelentené, az, ha a hatóságok azonnal nyilvánosságra hoznák az általuk elmarasztalt vállalatok és az érintett termékek nevét.
Bíztatjuk a sajtóorgánumokat és fogyasztókat, hogy a hatóságoknál keressenek választ olyan kérdésekre, mint:
· Milyen gyakran és milyen eredménnyel ellenõrzik a Magyarországon mûködõ vágóhidakat? · Milyen betegségek és milyen gyakorisággal fordulnak elõ a nagyüzemi körülmények között tartott állatoknál? Milyen gyakran szenvednek az állatok? Milyen szerekkel, hormonokkal kezelik a nagyüzemi állattartásban tartott állatokat, melyek ezek egészségügyi kockázatai? · Miért nem hozzák nyilvánosságra minden esetben a fogyasztókat megtévesztõ, megkárosító, a hatóságok által megbüntetett cégek és termékeik nevét? Mit tesznek az egyes hatóságok az ehhez szükséges törvénymódosításért?
Az élelmiszerbiztonsági szempontok mellett a film ugyancsak foglalkozik a húsipar környezetvédelmi kockázataival is.
· Az esõerdõket rendkívül gyors tempóban irtják, hogy helyükön (Magyarországra is importált) szarvasmarhát legeltessenek, illetve hogy az állatok táplálásához szóját termeljenek. · A haszonállatok használják a Föld felszínének 30%-át. · A haszonállat-tartás 18%-al több szén-dioxid kibocsátással jár, mint a közlekedés, de más fontos üvegházhatású gázok kibocsátásáért is felelõs: az összes emberi tevékenységre visszavezethetõ dinitrogén-oxid (kéjgáz) 65%-áért és a metán 37%-áért. · Azonos kalóriabevitel esetén a vegetáriánus étrenddel szermben egy átlagos húsevõ húsigényének kielégítéséhez még óvatos becslések szerint is 10-12-szer több vízre van szükség.
|
|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!