1. lap. �sszesen 2.
- Szereted az újságírást, az újság szerkesztést! Miért?
- Igen, szeretem. Elsõsorban, mert emberekkel foglalkozom általa. Érdekes és okos emberekkel találkozom. Tanulhatok tõlük, gazdagabb lehetek általuk. persze, szeretek
írni. Így tudom legjobban kifejezni magam. És szeretek körbejárni dolgokat, többféle megközelítésbõl. Hiszem, hogy ez a szakma segít sorsokon, embereken. Szeretem, hogy ez a pálya nyitott, mindenirányba elindulhatok innen. Nagyon érdekelnek a szakmával érintkezõ tudományterületek, a politológia, a szociológia, a pszichológia.
Szeretem, az újságírói mûfajokat. Mindegyik más, mindegyik mást fejez ki. Fontosnak tartom, hogy az újságíró kicsit ismeretterjesztõ is, tudatformáló is. De szeretem tanítani is az újságírást.
- Minek készültél eredetileg ?
- Csongrádon jártam gimnáziumba. A világról nem tudtam akkoriban túl sokat, de a tanáraim fantasztikusak voltak, példamutatóak. Látták a nyitottságomat, az érdeklõdésemet és terelgettek a helyes irányba. A példáik alapján én is tanár akartam lenni. Magyar-történelem szakra jelentkeztem a szegedi bölkcsészkarra. Igazából ezek alatt az évek alatt hihetetlen tudásanyagot szippantottam magamba,
kinyílt elõttem a világ.
Az egyetem után tanítottam Csongrádon, majd csongrádi tudósító lettem a Csongrád Megyei Hírlapnál. Érdekes és sokszínû munka volt. Tapasztalatgyûjtés, a szakmai ismeretszerzés évei. 1987-ben visszajöttem Szegedre, ismét az egyetemi berkekbe, a Szegedi Egyetem szerkesztõségébe. Ideális légkörben, komoly politikai mozgás közepette dolgozhattam egy nagyon felkészült és nyitott csapatban, egy
rugalmas és megengedõ egyetemi vezetés védelmében. Élvezet volt számomra a munka, nagyon aktív és termékeny korszaka volt ez az életemnek. Késõbb a Délmagyarország szerkesztõségébe kerültem, 1990-ben. Ez már egy profi csapat volt, nagyobb energia ráfordítással és másféle elvárásokkal, hisz közben megszûnt az egypártrendszer és új sajtótulajdonosi struktúra, újfajta nyilvánosság született. Ezt is meg kellett tanulni.
A Délmagyarnál egy, az eddigieknél nagyobb, de számomra még tartható kapcsolatrendszerbe kerültem. Még tudtam, tudom tartani a kapcsolatot a közönséggel, az olvasókkal, a kollegákkal, mert ezek a visszajelzések inspirálóan hatnak rám és kontrollt is jelentenek, amire feltétlenül szükségem van.
- Néhány hete jelent meg a köteted az 1956-os forradalom szegedi vonatkozásairól, A szabadság pillangója címmel. Honnan jött az inspiráció, a késztetés?
- Történelem szakosként tapasztaltam, alig-alig tudunk valamit az 1956-os történésekrõl. Nálunk, otthon szinte nem is esett szó errõl a forradalomról. Amit az én generációm az iskolapadban hallott, az nem a valóságról szólt. Tabu volt a magyar történelemben ez az esemény egészen addig, míg az "olvadás" idején Pozsgai át nem minõsítette az ellenforradalom" kategóriájából a népfölkelésébe. Tehát mindig is foglalkoztatott a téma, sõt a Szegedi Egyetem-ben az akkori fõszerkesztõ javaslatára megszólaltattam a szegedi események résztvevõit. Végül is ez lett a könyv alapja. Az újbóli feldolgozás során aztán látnom kellett, hogy az 1956-os forradalom Szegedrõl indult, itt kezdõdött. A tényre való rácsodálkozásom idején a férjem, Pászka Imre társadalomkutató, felhívta a figyelmem az "oral-history", a szóban hagyományozódó történelem szerepére a történetírásban, így további inspirációt adott nekem a munkámhoz.
- Akkor, lehet azt mondani, hogy kollektív családi munka eredménye a könyv?
- Abszolute. A férjem azt kutatta korábban, használható-e forrásként a történetírásban a szóbeli közlés és a tapasztalatait én is kamatoztathattam az interjúkészítésekkor.
De mondhatnám családi vállalakozásnak a könyvet azért is, mert a férjemtõl a könyvírás-megjejentetés dolgában is sok szakmai-technikai tanácsot kaptam, lévén többkötetes szerzõ. De a gyermekeim éppígy segítettek számítógépes írás- szerkesztés dolgában.Sõt, a lnagyfiunk, Csanád tervezte a könyv borítóját,ami igen szépre sikerült. Ha sürgetett az idõ, mindenki a könyvemen "dolgozott" otthon.
Kattintson a folytatásért!
|< Kezd�
< El�z�
1
2
K�vetkez� >
Utols� >| 
,
Gyûjtemény
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!