|
Kiszorulhatnak a szegények a felsõoktatásból
Munkatársunktól
2006 December 04, Monday
Jövõre az ideinél kétezer fõvel kevesebben tanulhatnak állami pénzen levelezõ tagozaton. Ezért félõ, a legszegényebbek, akik csak munka mellett tudják finanszírozni tanulmányaikat, végképp kiszorulnak
|
 Elérte a felsõoktatást is a takarékoskodási hullám: a kormány úgy határozott, hogy 2007-ben csökkenti az állami finanszírozásban részesülõ egyetemi és fõiskolai hallgatók számát. A meghatározott keret, 56 ezer fõ 10 százaléka tanulhat az állam pénzén részidõs képzésben (azaz esti és levelezõ tagozaton) - 7600-ról csökken így 5600 fõre a keret. Többen versenyeznek tehát a nem fizetõs helyekért - s aki errõl lecsúszik, a tanulás mellett végzett munkából nem csak a megélhetésérõl, hanem az egyre borsosabb tandíjról is kénytelen gondoskodni. Kimaradók Könnyû kiszámolni, milyen eséllyel képes egy pályakezdõ fiatal annyit keresni, hogy mondjuk több száz kilométerre a szülõfalujától, albérletbõl maga finanszírozza a tanulmányait. Ráadásul az utóbbi években a levelezõs képzést erõsen közelítették a nappali kurzusokhoz - a hallgatóknak hétköznap, munkaidõben kötelezõ órákra kell bejárniuk, ilyen feltételekhez pedig kevés munkahely képes és tud alkalmazkodni. Forray R. Katalin oktatáskutató, szociológus, a Pécsi Tudományegyetem romológia tanszékének tanára (a romológia a humán tudományok cigánysággal kapcsolatos kutatási eredményeit integrálja az egyetemi oktatásba) gyakran találkozik olyan hallgatóval, aki azért marad ki az egyetemrõl, mert képtelen a költségtérítést kifizetni. Eleve egyenlõtlenek az esélyek „A különbség nem olyan eget rengetõ, hogy alapvetõen befolyásolná a hallgatói létszám alakulását" - vélekedik ugyanakkor az állami finanszírozásban részesülõ részképzõsök keretszámának csökkentésérõl Gábor Kálmán szociológus, a Felsõoktatási Kutatóintézet munkatársa.
|
|
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!