1. lap. �sszesen 3.
Szerkesztõségünk e heti cset-programja kapcsolódik az 1956-os forradalom 50.évfordulójának ünnepi megemlékezéseihez.
Mikor, hol és miért pattant ki az 56-os szabadságharc és forradalom szikrája és mitõl kapott lángra, mi történt pontosan Szegeden, az országban és a határainkon túl 1956 nyarán és õszén - ezekrõl a kérdésekrõl beszélgetnek a cset vendégei: dr. Karol Biernecki levéltáros, dr. Lippai Pál ügyvéd, dr. Marjanucz László történész és Újszászi Ilona újságíró.
Szincsok György
11:36:31: Üdvözlök mindenkit, nagy örömömre szolgál, hogy ilyen nívós résztvevõkkel kezdhetjük meg ezt a beszélgetést. Van köztünk szemtanú, történész, levéltáros újságíró, megannyi kötõdés '56-hoz. Kérek mindenkit, röviden írja le, mi számára '56 legfontosabb üzenete.
dr. Marjanucz László
11:40:01: Az emberek és az egyének számára is legfontosabb a szabadság, az emberi méltóság tiszteletben tartása. A Rákosi-diktatúra mind a kettõt megsértette
dr. Lippai Pál
11:40:02: Az, hogy a szabadság vágy elõbb vagy utóbb manifesztálódik még egy teljesen reménytelen és esélytelen helyzetben is.
Szincsok György
11:40:57: Elsõsorban a szegedi eseményekkel foglalkozunk, de nem lehet megkerülni azt a kérdést, tulajdonképpen mi volt a forradalom közvetlen elõzménye? És ez persze elsõsorban az országos eseményekben keresendõ.
dr. Karol Biernacki
11:41:52: A lengyeleknek talán az, hogy rajtunk kívül van egy nép Európában, amely a szabadságról, az emberi méltóságról és jogokról hasonlóan vélekedik.
dr. Lippai Pál
11:42:21: Lengyel események és Rajk és társai újratemetése.
Újszászi Ilona
11:42:26: Az üzenet máig érvényes: 1956 legfõbb jellemzõje a néphatalom, az alulról létrejövõ szervezetek, a követelések spontán megfogalmazása és annak a képviselet. 1956 következményei érintik mai életünket. A másik üzenet, amirõl keveset beszélünk: Szegeden kezdõdött a forradalom.
dr. Marjanucz László
11:43:16: A forradalmi résztvevõk a szabadságvágytól áthatva nem érezték reménytelennek a helyzetet, Rákosit már 56 júniusában menekülésre kényszerítették, az október 23-dikai Gerõ-féle magatartás pedig azt erõsítette meg, hogy nincs más lehetõség csak a rendszerrel szembeni forradalmi demonstráció.
Szincsok György
11:43:48: Ilona nagyon érdekes dolgot állít, amit olvastam a könyvében is. Valóban ilyen nagy hatása volt az október 16-i MEFESZ megalakulásnak?
dr. Karol Biernacki
11:44:34: Valóban Lengyelországban kezdõdött az egész, hiszen Poznanban, júniusban felkelt a nép kenyeret és szabadságot követelve. Kb 100 halálos áldozata volt a poznani felkelésnek.
Újszászi Ilona
11:44:49: Az, hogy félelemben és nélkülözésben éltek a magyarok az ötvenes években, még azt is meg kellett gondolni, hogy ki mit mond baráti társaságban. A szabadság általános hiányáról vallanak, akik akkor éltek.
dr. Marjanucz László
11:45:27: A forradalom mély oka, a nemzettõl idegen, a föntrõl és kívülrõl ránk erõszakolt diktatórikus államszocializmus. Közvetlen elõzményei között ott van az új tavaszi seregszemle, amely a gondolkodó és érzõ értelmiségi intellektuális lázadását jelentette Rákosiékkal szemben. A szabad szót már nem lehetett elnyomni.
Szincsok György
11:46:40: És van még egy fontos állítás: Glatz Ferenc a napokban nyilatkozta, hogy nincs olyan közvetlen kiváltó ok, melyek általában a forradalmakat megelõzik. Egyetértetek ezzel?
Újszászi Ilona
11:47:44: Az orosz nyelv választható tárgy legyen! Ezt követelték a pesti egyetemsiták, amihez csatlakoztak a szegediek, de tovább is léptek: megalakították a forradalom elsõ, független szervezetét, a MEFESZ-t, aztán a diákjóléti óhajok mellé politikai követeléseket is megfogalmaztak. Sõt: arról is gondoskodtak, hogy errõl az egész ország értesüljön: követeket küldtek az ország összes egyetemére.
dr. Marjanucz László
11:47:59: Az elnyomókkal szembeni ellenállást erõsített a lengyel munkások felkelése is.
dr. Karol Biernacki
11:49:31: okt. 23-án a "Szabad Nép" leközölte Gomulka varsói beszédét. Nagy hatással lehetett a budapest egyetemistákra (is)
dr. Lippai Pál
11:49:49: Bizonyosan igaza van a tanár úrnak, emlékszem, hogy 7-es általános iskolásként már világosan éreztük, hogy egymás közt beszélhetünk úgy, ahogy otthon halljuk szüleinket és azok barátait, de mennyire más kell legyen a hivatalos iskolai megnyilvánulásunk. Biztos nehéz lenne közvetlen néhány meghatározott kiváltó okot találni, valószínûleg az említetteken túl az évek során felgyülemlett elkeseredés robbant ki az emberekben.
Újszászi Ilona
11:49:58: A lengyel kapcsolat valóban fontos. Szegedi szemtanúk is elmesélték a velük készült interjúban, hogy 1956 októberében az itteni egyetemen vendégeskedtek lengyel diákok, akik beszámoltak otthoni élményeikrõl, s ez valószínûleg hatott az itteni hangulatra. Sõt: a lengyelekkel való szolidaritás is hozzájárult ahhoz, hogy az utcára vonultak tüntetni a szegediek.
dr. Marjanucz László
11:51:08: A forradalmat szokás okt.23-tól datálni, mert a rendszerellenes tüntetés fegyveres felkeléssé változott. Itt a tömeg radikalizálódásásnak közvetlen okaként megjelölhetjük a Rádió magatartását és Gerõ hivalkodó és konfrontatív megnyilatkozásait. De ebbõl soha nem lett volna a rendszer osszeomlását eredményezõ forradalom, ha nincs meg az a társadalmi gyuanyag, ami 1948 óta halmozódott fel és ami m ost robbant.
dr. Karol Biernacki
11:51:26: A Bem szobornál a "lengyel utat" követelték, szolidaríiást a lengyel néppel!
Újszászi Ilona
11:51:37: Nincs egyetlen kiváltó okta az 1956-os forradalomnak, de létezett egy általános elégedetlenség, aminek robbanásához elegendõ volt a szegedi diákok bátorsága: kimondták és követelték azokat a változásokat, amelyeket az egész magyarság óhajtott.
Szincsok György
11:52:32: Voltak azért ennél távolabbi elõzmények is. A Petõfi-Kör tevékenysége például elõkészítette a forradalmi eseményeket. Táncos Gáborék nem akarták megváltoztatni a rendszert, hittek az "ember arcú szocializmusban". A forradalom felülírta azt az elképzelést?
dr. Lippai Pál
11:55:12: A lengyelekkel érzett évszázados együttérzés nagyon fontos tényezõ volt, de emlékezzünk csak, hogy 1981-ben a Független Lengyel Ifjúsági Szövetség képviselõi is Szegedre érkeztek, és miként kelt ki ez ellen Vastagh Pál.
|< Kezd�
< El�z�
1
2
3
K�vetkez� >
Utols� >|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!