1. lap. �sszesen 2.
-Hogyan telt gyermekkorod?
- Szakmunkás családban nõttem fel. Apukám villanyszerelõ, anyukám varrónõ volt. Õk ugyan iparosok, de paraszti családból származtak. Az általuk képviselt paraszti értékek határozták meg a gyermekkoromat. Azt gondolom, gyönyörû gyermekkorom volt egy baranyai faluban. Az iskoláimat, a tanáraimat szerettem. Nagyon harmonikus családban nõttem föl, ahol egy olyan stabil értékrendet közvetítettek, amit én a mai napig nem adtam, nem adok föl.
- Ez az értékrend mennyire vihetõ át a mai világba?
- Nehezen. Nagyon sok konfliktust okoz, hogy fenn tudjam tartani és sokszor lelkiváltságom is van emiatt. De megértem már annyi évet, hogy most már nem szívesen változtatnék, sõt nem is akarok változtatni ezen az értékrenden. E szerint a munkát becsülni kell, tisztességnek kell lenni, hazudni, csalni nem szabad - ez nagyon belémívódott.
- Milyen nõi szerepköröket vitt édesanyád?
- Hagyományos családanya szerepkört. Õ volt a gazdálkodó, a háztartás fenntartója. Õ irányította az egész családot. Ez a mai napig így van 81 éves ma, de õ irányítja az unokáit, a dédunokáit, mindenkit. Egy rendkívül határozott magabiztos egyéniség.
- Örököltél tõle hasonló géneket? Készséget?
- Azt hiszem, az Apukám génjeit örököltem, aki nem épp vezetésre született. De Anyukámtól is örököltem tulajdonságokat. Például azt, hogy ha vállalsz valamit, azt ha törik, ha szakad, véghez kell vinned. De az irányítóképességet nem örököltem. Lehet, hogy csak a kora miatt, de azt hiszem, õ sokkal bölcsebb, mint én. Soha nem hajlott olyan szélsõségekre, mint én.
- Testvéreid?
- Egy nõvérem van. Óvónõ, két gyermekkel. Õ is otthon él. Amikor hazamegyek, mindig úgy érzem, az a fix pont az életemben. Ki is néztem egy kisházat a patak partján, ha nyugdíjas leszek, odamegyek.
- Ilyen sorsot képzeltél magadnak? Értelmiségi nõnek készültél?
- Értelmiségi pályakört választottam magamnak a középiskolában, csak nem ezt a pályát akartam. Annyira humán beállítottságú voltam, hogy mûvelõdésiház-igazgató akartam lenni. Csak hát matek-fizika tagozatra jártam, így aztán a közgázra adtam be a jelentkezési lapomat, Pécsre. A 70-es évek végén diplomáztam, és a marketing szakterületét választottam, mert nagyon izgalmasnak látszott. Sõt, férjet is marketingest választottam. Ketten együtt a székesfehérvári induló Skálához szerzõdtünk és másfél évig ott is dolgoztunk. Ez az idõ elég volt arra, belássam, nem akarom a marketingesek „sikeres" sorsát élni, nekem az nem jó. Gondolkodni kezdtem, hogyan tovább?
- S hogyan döntöttél?
- '79-ben eljöttem meglátogatni két volt évfolyamtársamat, akik itt tanítottak a tanárképzõn. S hogy-hogy nem, épp volt egy szabad állás, így hát ideszegõdtem. A tanítás izgalmas, új kihívás volt számomra és soha nem állt tõlem távol a tanítás gondolata.
-Otthagytad Székesfehérvárt? A férjed?
- Igen, ez a nem tudatos életpálya változtatás tudatos válással járt együtt. Nem mûködött a távházasság.
Szegeden 23 éven át a Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolán tanítottam. Elõször marketinget, politikai gazdaságtant, de közben végeztem kutatásokat, dolgoztam Ferge Zsuzsáékkal, politizáltam, képeztem magam. A fõiskolán végül a Közmûvelõdési Tanszékre kerültem, s ott szociológiát, marketinget oktattam. Közben már itt, a Karon óraadó voltam.
Kattintson a folytatásért!
|< Kezd�
< El�z�
1
2
K�vetkez� >
Utols� >| 
,
Gyûjtemény
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!