Gasztro-folklór
Márton napi libator
ImageA közmondás szerint, ha lúd, legyen kövér, valamint jobb egy lúd nyak, száz tyúk nyaknál. Ennek szellemében töltött libanyakat, -mellet, -combot és libamájat sütöttünk, mindezt pedig filmre vettük!
Főzzőn velünk Karácsonyra!
A február szépsege: a kocsonya
A halételek különleges ízvilága
Mikszáth Kálmán kérésére: palócleves
Az erdélyi konyha ízei
Gasztro
Frankóságok
Karpaccso
Receptek
Spenót?!
Kóstoló Kommandó
A cyberkocsma
Van Dlusztusunk hozzá
Nyarak üdítője a rozé
Borászatok
Pince a Nyakas-hegy lábánál
Füveskönyv
Füveskönyv V.
Sztárinterjú
Gyömbér László, Szatymaz polgármestere
Programajánló
Április 2018
H K S C P S V
2627282930311
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
Ebben a hónapban
Törzsasztal
Frankóságok
Óriás túrógombóc
Óriás túrógombócFrank Sándor mesterszakács és Ferenczi Dezső óriás túrógombócot készít.
Gasztro-folklór
Fröccs történet
FröccsBarta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa gasztro-történeti előadásában a fröccsről beszél.
Sztárinterjúk
Gyömbér László, Szatymaz polgármestere
Gyömbér László mesél életéről...
Gasztro-folklór Gasztro-folklór
A csárda
Munkatársunktól   2006 January 24, Tuesday  
Image
Barta László Gasztro-folklór sorozatának ebben a részében a magyar csárdák ízvilágába kalauzol el bennünket. Megtudhatjuk, honnan ered a név és mik a jellegzetes ételek.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF

csardaA konyhaművészeti lexikon szűkszavúan ennyit ir a csárdáról: egy-egy vidék hangulatát tükröző speciális vendéglő.
Ételválasztéka szűkösebb, mint a vendéglőké, de karakteres hal, vad, birka, csülök ételek kóstolhatók, és ehez igazodik szükebb italválasztéka is. 
A csárdák a vasút előtti Magyarország kedvelt jellegzetes és határainkon túl is ismert vendéglátó helyei voltak. Közismertté a 18. század végétől váltak népdalokban betyár nótákba, épp úgy felemlegőtődnek, mint a pusztai történetekben, kalandos leírásokban.
Maga a szó egyesek szerint a perzsa „csardak" szóból ered melynek jelentése szalma tetejű kunyhó, vagy fészer. Más vélemények szerint szláv jövevényről beszélhetünk. A csárdák egyszerű nádfedeles épületükkel melyekhez többnyire istálo és kocsiszín is tartozott egymástól ló itatásnyi távolságra épültek. Települések szélein, utak, átkelők és vásártartó helyeken álltak. Kocsiszínbe az igavonó lovakat, italozójában az utasokat és a környékről betévedőket látták el.


Hozzászólások Kedves Olvasó! Jelentkezzen be és akkor hozzászólhat a témához!



Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában!:Hírek arrow Gasztro



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player