9. lap. �sszesen 10.
Pedagógus Nap alkalmából ez év július 8.-ánkiemelkedõ munkájuk elismeréséül az Oktatási Miniszter által adományozott Magyar Felsõoktatásért Emlékplakett kitüntetésben részesültek:
dr. Benkõ Zsuzsanna, a Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolai Kar fõiskolai tanára,
dr. Gecse Árpád, az Általános Orvostudományi kar egyetemi docense,
dr. Kérchy László, a Természettudományi Kar egyetemi tanára,
dr. Kothencz Mihály, a Bölcsészettudományi Kar osztályvezetõje,
Lengyelné Stiebel Klára, a Zenemûvészeti Fõiskolai Kar hivatalvezetõje,
dr. Róvó István, egyetemünk mûszaki fõigazgató-helyettese,
dr. Jakab Éva egyetemi tanár, az Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanára
dr. Rozsnyai Bálint, a Bölcsészettudományi Kar egyetemi docense
Kiemelkedõen eredményes egyetemi közéleti, szakmai munkájuk elismeréséül Rektori Elismerõ Oklevél kitüntetésben részesültek:
az Állam- és Jogtudományi Karról
Csurgó Sándorné tanszéki ügyintézõ
az Egészségügyi Fõiskolai Karról
Barnai Mária fõiskolai docens
Tulkán Ibolya fõiskolai docens
a Gazdaságtudományi Karról
dr. Ótott Lajos egyetemi adjunktus
a Gyógyszerésztudományi Karról
Bátai Lászlóné tanszéki titkárnõ,
dr. Gáspár Róbert egyetemi adjunktus,
a Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolai Karról
Aranyi Sándor tanszékvezetõ fõiskolai docens,
Bácsi János a Gyakorló Általános Iskola igazgatója
a Mezõgazdasági Fõiskolai Karról
dr. Haladi Józsefné fõtanácsos
Mile Lajos fõiskolai docens
a Szegedi Élelmiszeripari Fõiskolai Karról
Jankóné dr. Forgács Judit fõiskolai docens
a Természettudományi Karról
dr. Rákhely Gábor egyetemi docens
dr. Makay Géza egyetemi docens
a Zenemûvészeti Fõiskolai Karról
Lucz Ilona fõiskolai docens
az Egyetemi Óvodából
Péváné Mudrony Beáta óvodavezetõ-helyettes
a Rektori Hivatalból
Gresó Erzsébet osztályvezetõ
a Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolából
Lénárd Judit vezetõtanár,
Tóthné Varga Erzsébet, tanítónõ.
Az MTA Osztályközi Állatkísérletes Tudományos Bizottságának álláspontja az állatok tudományos célra történõ felhasználásárólBertók Lóránd
az orvostudomány (MTA) doktora, címzetes egyetemi tanár
OTH-Fodor József Országos Közegészségügyi Központ,
Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest
[email protected]Az MTA felimerve az állatkísérletekkel kapcsolatos tudományos és társadalmi igényeket, Kovács Ferenc akadémikus javaslatára létrehozta az osztályközi Állatkísérleti Tudományos Bizottságot (AKTB), mely az élettudományokkal foglalkozó osztályok (Agrár-, Orvosi- és Biológiai Tudományok) javaslata alapján úgy alakult meg, hogy benne az osztályok, az érdekelt egyetemek, a gyógyszeripar és az állatvédelem tudományos képviselõi kaptak helyet. A Bizottság jelenlegi összetétele a következõ: elnök: Bertók Lóránd, alelnök: Furka István, titkár: Nagy György, tagok: Anderlik Piroska, Babinszky László, Boros Mihály, Csányi Vilmos, Fekete Sándor, Gyertyán István, Kállai László, Makara B. Gábor, Nagy Béla, Németh Péter, Rosivall László, Rõth Erzsébet, Sándor Péter, Sebestyén Gyula, Szabó Gyula, Timár József, Visnyei László.
Az állatkísérletek az életjelenségek, a kórtani történések és a gyógykezelések lehetõségeinek vizsgálatakor nélkülözhetetlen eljárások voltak és jelenleg is azok. Tulajdonképpen minden nagy élettani, kórtani és gyógyszertani felfedezés állatkísérletekhez kötött. Az állatkísérletekkel egyidejûleg indultak el az állatok védelmét szorgalmazó mozgalmak. E mozgalmak szélsõséges irányzatai már nem egyszer az összes állatkísérlet betiltásáért szálltak síkra. Így e kérdés társadalmi gonddá vált, mellyel foglalkozni kellett. Az elsõ állatvédelmi törvényt 1770-ben az angol parlament hozta. Az EU-ba való belépésünk szükségessé tette a régebbi tagállamokban érvényben lévõ állatvédelmi törvény honosítását. Így született meg a magyar állatvédelmi törvény, még taggá válásunk elõtt, mely hibái ellenére megteremtette az állatkísérletek szabályozásának, engedélyezésének feltételeit. Mára már kialakult az engedélyezések rendje, mely alapján megfelel az ún. Európai Konvenciónak. Bizottságunk állandó kapcsolatot tart fenn a törvény végrehajtását segítõ, a Földmûvelés- és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe utalt Állatvédelmi Tanácsadó Testülettel, illetve az Állatkísérleti Etikai Tanáccsal.
A számítástechnika gyors fejlõdése sokakban, világszerte azt a hitet keltette, hogy állatkísérletekre nem lesz szükség, mert modellekkel ezek helyettesíthetõk lesznek. Számosan igyekeztek ezt a szép gondolatot igazolni. Az állatvédõk támogatásával, részvételével alakultak is olyan szervezetek, melyek a számítógépes modellezést - az állatkísérlet helyettesítõ eljárást, mint célt - tûzték zászlajukra. Sajnos e szép tervek nem valósíthatók meg maradéktalanul, mert vannak olyan kérdések, melyekre elfogadható választ csak állatkísérletekbõl lehet kapni. Az AKTB alaposan megvizsgálva ezt a kérdést, megfogalmazta álláspontját és a kutatók részére szóló ajánlásait, melyeket az élettudományokkal foglalkozó tudományos osztályok (Agrár-, Orvosi-,és Biológiai) jóváhagyása után most itt közreadunk.
Az MTA Osztályközi AKTB álláspontja az állatok tudományos célra történõ felhasználásáról
Az állatok felhasználásával végzett tudományos kutatások iránt a társadalom érdeklõdése megnõtt, ezért a Magyar Tudományos Akadémia szükségesnek látja, hogy ebben az ügyben egyértelmûen kifejtse álláspontját.
A környezõ világ megismerése az emberi léttõl elválaszthatatlan tevékenység. Ennek egyik különösen fontos területe az élet és az élõvilág kutatása. Az élettudományok által feltárt ismeretek egyaránt szolgálják az emberi egészség és életminõség javítását, az emberi faj és a bioszféra kölcsönhatásainak megértését. Az életjelenségek végsõ soron, megbízhatóan csak élõ szervezetekben tanulmányozhatók, ezért az élettudományok nem nélkülözhetik az állatkísérleteket.
Az orvostudomány az élettudományoknak az az ága, amelynek célja az emberi egészség védelme, az emberi élet minõségének a javítása: tudományos alapját szolgáltatja az orvosi gyógyító és megelõzõ munkának. Az orvostudományi kutatásokat azonban korlátozza az az erkölcsi elv, hogy emberen kísérleteket nem, vizsgálatokat is csak korlátozottan, indokolt esetben és körültekintõen lehet végezni. Az Orvosi Világszövetség által kiadott „Helsinki Nyilatkozat" értelmében az emberen végzett klinikai vizsgálatokat, így például új gyógyszerek vagy mûtéti eljárások kipróbálását, elõzetesen állatokon nyert adatokra kell alapozni.
Állatok felhasználására szükség van az emberi és állati egészséget védõ toxikológiai vizsgálatokban is. Környezetünkbe folyamatosan nagyszámú anyag kerül, amelyeket emberi szükségletek kielégítésére az ipar állít elõ. Az új vegyületek kibocsátás elõtti ártalmatlansági vizsgálata elengedhetetlenül szükséges a társadalom védelme szempontjából.
Állatokon végzett kutatások nemcsak közvetlen gyakorlati (például gyógyító, vagy mérgezést megelõzõ) célokat szolgálnak. Az ún. alapkutatások eredményei, amelynek révén megismerjük az élõ szervezetek mûködését és az élõlényekben található anyagok jellemzõit gyakran csak hosszabb idõ múlva hasznosíthatók a gyakorlatban. Nyilvánvaló azonban az ilyen kutatások szükségessége, mert ezek alapozzák meg az alkalmazások lehetõségét.
Az ember azonban nemcsak megismerõ tevékenységében egyedülálló, hanem abban is, hogy erkölcsi érzékkel is rendelkezik, amely képessé teszi arra, hogy ne csak saját érdekét tekintse, hanem azt is figyelembe vegye, ami ettõl függetlenül helyes lehet. A szakembernek felelõsséget kell viselnie az általa tartott és neki szinte teljes mértékben kiszolgáltatott állatok életéért, és ez a felelõsség magában foglalja azt az erkölcsi kötelességet, hogy az állatoknak a kísérletek során a lehetõ legkisebb fájdalmat okozzon. Az AKTB elfogadja az állatok tudományos célra történõ felhasználásának ésszerû korlátozását és támogatja az állatok felhasználást helyettesítõ módszerek kifejlesztésére irányuló orvos-biológiai kutatásokat, de az állatkísérleteket nélkülözhetetlennek tartja.
Az emberiség fennmaradása ma még nem képzelhetõ el állatok felhasználása nélkül. Ezeknek túlnyomó többségét, 95%-át, táplálékként fogyasztjuk el, de hosszú távú létezésünk szempontjából ugyanilyen fontossággal bír az a három-ezrelék - többségében erre a célra kitenyésztett és szaporított - állat, melyet tudományos kutatásokhoz használunk fel. Az orvostudomány, beleértve alaptudományait is, a betegségek, az általuk okozott szenvedés és a halál ellen küzd, ezért nem csak hasznossága, hanem erkölcsi alapja is kikezdhetetlenül szilárd, mivel az emberi élet fontosságát minden mást megelõzõ helyre teszi.
Az MTA AKTB állatkísérleti ajánlásai- Az állatok szállítása, gondozása, tartása, takarmányozása és felhasználása legyen összhangban az állatvédelmi törvény elõírásaival.
- Az állatok felhasználásával járó kutatásokat úgy kell tervezni és végrehajtani, hogy azok az emberiség javát szolgáló tudást gyarapítsák.
- A kutatóknak erkölcsi kötelessége minden vizsgálatot állatkíméleti szempontból is kifogástalanul tervezni és végezni.
- A kutatóknak és a személyzetnek megfelelõen képzettnek kell lenniük. Élõ állatokkal kapcsolatos képzés, továbbképzés foglalja magába az állatok helyes gondozásának a velük való emberséges bánásmódnak az elsajátítását is.
- Az állatok, táplálását és gondozását olyan szakember felügyelje, aki kellõen képzett, tapasztalt a kísérleti állatokkal való bánásmódban.
- Tudományos célra az értékelhetõ eredményekhez szükséges számú állatot kell használni. Ahol lehetséges és ésszerû, alkalmazandók az élõ állatot helyettesítõ módszerek, pl. matematikai modellek, in vitro rendszerek, stb.
- Az állatok felhasználása során el kell kerülni az indokolatlan fájdalom okozást. A kutatóknak abból kell kiindulni, hogy olyan eljárások, amelyek fájdalmat okoznak emberben, ugyanezt idézhetik elõ állatokban is. Ha a vizsgálat során az állatot hosszantartó és káros hatás éri, az újabb vizsgálatra felhasználni nem szabad.
- Állatok felhasználásával folyó kutatások kizárólag a Munkahelyi Állatkísérleti Bizottság hozzájárulásával, az FVM Állatvédelmi Tanácsadó testületének Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanácsa jóváhagyásával és ennek alapján az illetékes állategészségügyi hatóság engedélyével folyhatnak.
- Az MTA köztestületi tagjai és munkatársai nem köthetnek olyan kutatási szerzõdést, továbbá nem vehetnek részt olyan kutatómunkában, amely ezeknek az erkölcsi elveknek nem felel meg.
,
Universitas
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!