Karriertanács
A társas vállalkozás
Amennyiben úgy érzed, hogy csapatban jobb eredményeket tudnál elérni, és a vállalkozást sikeressé tételéhez, partnerekre van szükséged, társas vállalkozást érdemes alapítanod.
Az egyéni vállalkozás
Képzések
Beilleszkedés
Szakmai gyakorlatszerzés
Önéletrajz és kisérõ levél
Karrier
JAM -Az életrevaló tudás
Rendhagyó árnyéknap a kaszárnyában
Állásszerzés
Álláskeresési stratégiák
EUkarrier
Pályakezdõknek 2.
Pályakezdõk munkatapasztalat szerzési támogatása

Programajánló
M�rcius 2024
H K S C P S V
262728291 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Ebben a h�napban
Állás és karrier
Állásszerzés
Álláskeresési stratégiák
Karriertanács
Karrier tervezés
EUkarrier
Pályakezdõknek 2.
Pályakezdõk munkatapasztalat szerzési támogatása

Karriertanács Karriertanács
A szakmai alázat hiánya
munkatársunktól   2004 May 06, Thursday  

A munka nélküli pályakezdõ diplomások számának növekedése jelzi, az egyetemi, fõiskolai képzés nincs összhangban a munkaerõ-piaci igényekkel. Az állásinterjúk tapasztalataiból viszont az is kiderül, hogy a fiatalokból hiányzik a szakmai alázat, az álláskeresésben túlzott szerepet játszik a pénz.
  Hozzszlsok Nyomtat E-mail PDF
Friss diplomás, angolul tárgyalni képes pénzügyi elemzõt keresett a közelmúltban a Coca-Cola Magyarországi Szolgáltató Kft. A képzett munkaerõ közvetítésére szakosodott fejvadászcég hirdetésére kéttucatnyian jelentkeztek, az állásinterjúk során azonban kiderült: a fiatalok többségének prezentációs készsége, tárgyalástechnikai képessége nem megfelelõ, a nyelvtudást is inkább csak a bizonyítvány rögzíti.

Lukács Zsolt, a Telkes Tanácsadó Rt. társtulajdonosa úgy véli: több szempontból is gondot okoz, hogy a kilencvenes évek második felétõl megduplázódott a felsõoktatásban tanulók száma. Az oktatás tömegessé válása következtében látványosan csökkent a képzés színvonala. Ez a helyzet a pályakezdõk esélyeit is rontja a munkaerõpiacon. Lukács Zsolt azt is elkeserítõnek tartja, hogy miközben a diploma megszerzésének feltétele a nyelvtudás, az állásinterjúkon rendre kiderül, hogy nyelvvizsgája ellenére a diplomások nagy része nem képes idegen nyelven kommunikálni. A fejvadász szerint az ambiciózus, tehetséges kezdõk nem maradnak munka nélkül. Ám olyan fiatalokkal is találkozik, akiket láthatóan csak az érdekel, mennyit kereshetnek, ellenben nem feltétlenül szeretnének sokat dolgozni. Ezt több munkáltató is megerõsítette.

Az egyik biztosítótársaság vezetõ munkatársa - állásinterjúkon szerzett tapasztalatait megosztva - elmondta: a fiatal jelentkezõk többségének nem megfelelõ az önértékelése, nem dinamizmust, hanem agresszivitást sugároz. Gyakori, hogy nem készülnek fel a beszélgetésre, fogalmuk nincs arról, mivel foglalkozik a cég, ahol dolgozni szeretnének. Ezzel szemben túlzott elképzeléseik vannak a javadalmazásról. Kezdõ jogászként például minimum 350-400 ezer forint az elvárásuk akkor is, ha nem az ELTE-n végeztek, és nincsenek felkészülve a kudarcra.

Mindazonáltal a szakemberek szerint a munkanélküliként regisztrált pályakezdõk többsége azért marad le az állásokért folyó versenyben, mert nem tudja "eladni" magát, nem tud hatásosan kommunikálni. Ezt a problémát jól kezelik az üzleti kommunikációra és a hallgatók kommunikációs képességének fejlesztésére szakosodott intézmények, de a többi intézménynek is erõfeszítéseket kell tennie, hogy hallgatóit alkalmassá tegye a helytállásra - hangsúlyozzák.

A közgazdászdiplomák fénykorának leáldozását jelzi, hogy tavaly a közgazdaság-tudományi egyetemen, illetve gazdasági fõiskolán végzett pályakezdõk közül több mint százan kerültek fel a Fõvárosi Munkaügyi Központ regisztrációjára. Vass László, a Budapesti Kommunikációs Fõiskola fõigazgatója ezt azzal magyarázza, hogy a munkaerõpiac változása gyorsabb, mint a felsõoktatás szakosítási rendszerének reagálási képessége. Szerinte részben természetes, hogy a mai munkaerõ-szükséglet szakmastruktúrájának érvényessége nem terjeszthetõ ki három-öt év távlatára. A túlságosan merev és specializáló felsõoktatás azonban eleve strukturális munkanélkülieket képez, vagyis nem találja el pontosan a mindenkori munkaerõigényt.
A fõigazgató a probléma megoldását egyrészt a konvertálható tudás közvetítésében, másrészt a szakosítási rendszer rugalmasságának növelésében látja. Vass László reméli, hogy az úgynevezett bolognai folyamat alapjaiban megváltoztatja ezt, és sokkal rugalmasabban alakítható, a jelenleginél akár több specializációt is kínáló felsõoktatási rendszer létrejöttét teszi lehetõvé.

Januárban országszerte 3094 állástalan diplomás pályakezdõt tartottak nyilván. Ennek legfõbb okát a Foglalkoztatási Hivatal fõigazgató-helyettese, Simkó János abban látja, hogy a gazdaság és a szolgáltatási ágazatok fejlettségi szintjéhez képest túlkínálat van diplomásokból. A cégek, vállalkozások és intézmények munkaerõ-kereslete nem követte a diplomásképzés drasztikus növekedését.
Ugyanakkor általános tapasztalat, hogy a diplomás fiatalok a növekvõ elhelyezkedési nehézségek ellenére még mindig nagyobb eséllyel és rövidebb idõ alatt találnak munkát, mint például a középiskolát vagy csupán általános iskolát végzett fiatalok - fogalmazott a szakember, aki szerint senkit nem lenne célszerû lebeszélni a diplomaszerzésrõl, akkor sem, ha kétségtelenül vannak olyan szakmunkás képzettséget igénylõ vagy betanított jellegû munkakörök, ahol nagyobb a kereslet és könnyebb az elhelyezkedés.
Simkó János tudatosítaná a továbbtanulásra készülõ fiatalokban, hogy a diplomaszerzés utáni elhelyezkedés nem megy automatikusan, és ez nem magyar specifikum, az unió országaiban is így van. A munkáltatók az állásra jelentkezõk kiválasztásában a végzettséget igazoló dokumentum és a szakmai ismeretek mellett egyre nagyobb figyelmet szentelnek a személyes adottságoknak, készségeknek, mint például a fellépés, a kommunikációs és önmenedzselési képesség, az érdeklõdés intenzitása, a szakmai és fejlõdési ambíciók, a személyiség nyitottsága, pozitív kisugárzása, a csapatmunka iránti érdeklõdés, az önbizalom és az önbecsülés azért is fontos, hogy az esetleges sikertelen állásinterjú ne váltson ki kudarcérzést.

Felvetésünkre, hogy miközben a legtöbb helyen fiatal, szakképzett diplomás dolgozókat keresnek, mégis megkövetelnek némi szakmai gyakorlatot is, a hivatal helyettes vezetõje megerõsítette: a munkáltató általában nem szívesen foglalkozik teljesen kezdõ fiatalok betanításával, mert úgy véli, erre nincs ideje, energiája. Véleménye szerint azonban nem helyes ez a megközelítés, hiszen a betanítás alig néhány hónapot vesz igénybe, s a késõbbiekben sokszorosan megtérülõ, értékes befektetés.
Simkó János jó példaként említette a cégek ösztönzését szolgáló támogatási formát, amelyet a munkaügyi központok alkalmaznak a fiatal munkanélküliek munkatapasztalat-szerzésének elõsegítéséhez. Ha a munkáltató legalább három hónapja nyilvántartott, elhelyezkedni nem tudó pályakezdõ fiatalt alkalmaz, egy évig vissza nem térítendõ támogatásként megkapja a fiatal munkabérének 50-100 százalékát. A támogatás legnagyobb összege diplomások esetében a minimálbér két és félszerese lehet. A felmérések szerint a diplomás fiatalok többsége a támogatási idõszak lejárta után is a cégnél maradhat.


http://www.sulinet.hu

Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Karrier arrow A szakmai alázat hiánya



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player