MĂĄig ĂŠrdekes vĂŠlemĂŠny olvashatĂł MĂłrĂĄnak a „Daru utcĂĄtĂłl a MĂłra Ferenc utcĂĄig" cĂ­mĂť kĂśnyvĂŠben a mindenkor kĂśzĂśnsĂŠgsikert aratĂł kiadvĂĄnyokrĂłl. „SzeretnĂŠm, ha valami olyan kĂśnyvet Ă­rnĂĄl, ami biztos egzisztenciĂĄt jelent szĂĄmodra mĂŠg a mai vilĂĄgban is" - mondta egyszer az Ă­rĂłnak a kiadĂłja. „El tudsz te ilyet kĂŠpzelni?" - Ă­gy MĂłra. „Hogyne, hĂĄrom olyan kĂśnyv van aminek mindig van keletje akĂĄrmerrĂľl fĂşj is a szĂŠl. SzakĂĄcskĂśnyv, szerelmes regĂŠny ĂŠs kalendĂĄrium."
MĂłra sok mindenfĂŠlĂŠt Ă­rt, mĂŠg iskolai tankĂśnyveket is, de a fentiek egyikĂŠnek megĂ­rĂĄsĂĄra nem vĂĄllalkozott. Szakmai ĂŠs helytĂśrtĂŠneti ĂŠrdekessĂŠg, hogy a szegedi vĂĄrrom vendĂŠglĂĄtĂĄsi ĂŠs idegenforgalmi hasznosĂ­tĂĄsĂĄnak mozzanatait megĂśrĂśkĂ­tette a „Szegedi tulipĂĄnoslĂĄda" cĂ­mĂť kĂśtete „Szeged kĂśvei" cĂ­mĂť fejezetĂŠben.

A várrom a víz után érte meg hõskorát, amikor Steinmann tata vendéglõnek bérelte ki a várostól. Aranybányának indult, mert Tisza Lajos is el-ellátogatott ide, késõbb Kállay Albert is odaszokott. Ennél fogva minden pantallós ember oda törekedett, s melegnyári estéken egészen a kõpartig kellett raknia terített asztalokat. Éppen ez a nagy népszerûség riasztotta el a nagy urakat és kerestetett velük más tanyát, ahol a népek nem néznek a szájukba.
A várkocsma kiment a divatból. Ekkor kapta a helyiség a Rózsa Sándor börtöne titulust. A vendégek azonban, nem méltányolták a nevezetes betyár érdemeit, inkább az csalogatta õket, hogy az újságreklámok szerint a kioszkban nagyszerû cigányzene élvezhetõ. Mikor aztán egykét féllityi kedvre derítette az idegent és megkérdezte a vendéglõst, hol is tartózkodik az a cigányzene, a bérlõ államférfiúi gesztussal a Kass terasza felé mutatott, ott szól a zene, de így távolabbról sokkal szölidebben élvezhetõ. Így aztán, lassanként elszokott a vendég, s a vendéglõs egyedül bámulhatta a holdat.

Tudjuk mĂŠg MĂłra FerencrĂľl, hogy a Szegedi Goldstein ĂŠs HajdĂş vendĂŠglĂľben a fokhagymĂĄs rostĂŠlyost Ă­zlĂŠse ĂŠs kedve szerint kĂŠszĂ­tettĂŠk. Gyakran betĂŠrt a mai JĂłzsef Attila sugĂĄrĂşton a gedĂłi iskola helyĂŠn GedĂł MĂĄrton nyĂĄri vendĂŠglĂľjĂŠbe, a mostani korĂĄnyi rakparton OnozĂł PoldinnĂŠ halĂĄszcsĂĄrdĂĄjĂĄban is szĂ­vesen lĂĄtott vendĂŠg volt egy-egy szolid ebĂŠdre vagy egy pohĂĄr borra. „Se sok gondot, se sok gyĂśnyĂśrĂťsĂŠget az evĂŠs nem okozott soha nekem. Amit elĂŠm raktak, azt leginkĂĄbb csak azĂŠrt igazgattam a gallĂŠr mĂśgĂŠ, hogy fĂślkelhessek az asztal mellĂľl ĂŠs rĂĄgyĂşjthassak" - Ă­rta a gasztronĂłmiĂĄrĂłl ĂśnvallomĂĄsĂĄt, nem kis irĂłniĂĄval.

MĂłra Ferenc felesĂŠge Walleshausen Ilona jeles ĂŠs sokak ĂĄltal ismert ĂŠs elismert hĂĄziasszony volt. KĂźlĂśn gyĂśnyĂśrĂťsĂŠge volt a vendĂŠgek ellĂĄtĂĄsa. FĂśljegyeztĂŠk, hogy nagyobb Ăźnnepen harmincnĂĄl is tĂśbb ĂŠtele kerĂźlt egyszerre az asztalra. FĂŠrje fĂśl is panaszolta e tĂŠren valĂł tĂŠkozlĂĄsait. „Naiv szĂ­ve minden hevĂźletĂŠvel sĂźti fĂľzi el mindenĂźnket".- Ă­rta egyik 1914-ben kelt levelĂŠben az Ă­rĂł.
MórånÊ, megirigyelve fÊrje irodalmi sikereit, szakåcskÜnyv íråsåra vållalkozott. EgyszerÝ, jóízÝ Ês kÜnnyen elkÊszíthetþ Êteleinek leíråsai óriåsi sikert arattak Ês tÜbb kiadåst megÊrtek. KÜnyve anyagilag is sikeres vållalkozås lett. Kis Ês åtlagpolgåri håztartåsra mÊretezett elþíråsai, a fortÊlyok Ês a variåciós lehetþsÊgek sokasåga mindenki szåmåra megkÜnnyíti a tÝzhely kÜrßli munkålkodåst. Receptjeibþl hiånyzik minden felesleges rafinÊria. Egyik mÊltatója szakåcskÜnyvÊt az ÊsszerÝen ízletes, kívånatos Ês elkÊszíthetþ Êtkek tårhåzakÊnt jellemezte.