Az olvasĂłközönsĂ©g Mikszáth Kálmánt, mint a vendĂ©glátás krĂłnikását általában a pĂ©nzĂĽgyminiszter reggelijĂ©rõl, Ă©s a parlamenti Ă©tkezĂ©sekrõl Ărott soraibĂłl ismeri. Azt már csak kevesebben tudják, hogy a tizenkilencedik század hetvenes Ă©veiben itt tartĂłzkodása, ĂşjságĂrĂłi pályája idejĂ©n gyĂ»jtötte egybe Ă©s adta közre Szeged korabeli vendĂ©glátĂłhelyeinek Ă©rdekessĂ©geit. Tõle ismerjĂĽk többek között az akkori „Fekete Sas", az „Arany Páva", a „HĂ©t VálasztĂłfejedelem", a „PrĂłfĂ©ta" Ă©s sok kisebb vendĂ©glátĂłhely sikertörtĂ©netĂ©t, kĂĽlönleges esemĂ©nyeit. ĂŤgy az „Arany Oroszlán" volt Szeged Pilvaxa. EkkĂ©nt is emlegettĂ©k. Benne a „szegedi politika" mosdatlan állapotban, fĂ©sĂĽletlen hajjal, reggeli pongyolában jelenik meg a kávĂ©findzsák Ă©s az ibrikek között - Ărta. MegjegyzĂ©sei már a kĂ©sõbbi, ironikusan csipkelõdõ, szellemesen szatirikus Nagy PalĂłcot sejtetik az olvasĂłval.
Tõle tudjuk pĂ©ldául, hogy a Felsõvárosi egyszerĂ»bb, amolyan fĂ©lparaszti polgári találkozĂłhelyen a „PillĂ©ben" kezdte ĂĽstökös gyorsaságĂş karrierjĂ©t 1882-ben DankĂł Pista. És azt is, hogy az „Arany Pávában" a fehĂ©r asztal mellett kvaterkázĂł-vitatkozĂł FĂĽggetlensĂ©gi párti asztaltársaságbĂłl indult helyi kĂ©pviselõjelöltnek a kĂ©sõbb világhĂressĂ© vált termĂ©szettudĂłsunk, Hermann OttĂł. A „Hungária" már Mikszáth ottlĂ©te idejĂ©n is mĂ»vĂ©sz- Ă©s bohĂ©mtanya volt a javábĂłl. A kĂ©sõ Ă©jszakában a gázlámpák egyre halványultak, minĂ©l többet mutatott az Ăłra. A felszolgálĂł pincĂ©rek szeme folyton kisebbedett, mĂg ellenben a számla folyton nagyobbodott. ĂŤgy pĂłtolja ki magát az anyatermĂ©szet.
A „Hungáriában" nap mit nap jeles helyi asztaltársaságok sora adott egymásnak találkozĂłt. Ott ĂĽlĂ©sezett pĂ©ldául az Ăşgynevezett „ZĂłna AkadĂ©mia" is, PĂłsa Lajos elnökletĂ©vel, DankĂł Pista háznagysága mellett. Szeged az idõ tájt neves tudĂłsai, mĂ»vĂ©szei, tollfogatĂłi versengtek egymással, hogy meghivassák magukat az asztaltársaság akadĂ©mikusának.
A „Hungáriában" kĂ©szĂtettĂ©k fel a nyolcvanas Ă©vek vĂ©gĂ©n azokat a hazai rĂ©sztvevõket, akik kĂ©sõbb nagy sikerrel szerepeltek a párizsi Trocadero mulatĂł zenĂ©sz világversenyĂ©n. DankĂł nem indult, de jellemzõ az akkori Szegedi zenei Ă©let szĂnvonalára, hogy többen szerepeltek közĂĽlĂĽk a vetĂ©lkedĂ©sen Ă©s nyertek rangos kitĂĽntetĂ©st. KözöttĂĽk FehĂ©r Poldi Ă©s Csiga János. A „Szeiler" vendĂ©glõben az idõ tájt olyan tányĂ©rokat használtak, amelyekre egy-egy DankĂł-nĂłta kottája Ă©s szövege kerĂĽlt. Nem MikszáthtĂłl, de korabeli feljegyzĂ©sekbõl tudjuk, hogy rövid idõ alatt nagyrĂ©szĂĽk emlĂ©ktárgy lett. Budapestre kerĂĽlve Mikszáth sok gasztronĂłmiával kapcsolatos szĂnes Ărást, karcolatot, elbeszĂ©lĂ©st jelentetett meg. Egyik legismertebb „A magyar konyha" cĂmĂ» Ărás, amiben többek között az alföldi almáslepĂ©nyek törtĂ©netĂ©t Ărta meg sok egyĂ©b kedves törtĂ©netke társaságában.
Mikszáth Ărásaiban több helyen szerepel a paprikás malacpörkölt, kemencĂ©ben sĂĽlt pecsenye Ă©s a levĂ©len sĂĽlt lepĂ©ny. Kedvence volt Ărásaiban, de Ă©tkezĂ©seiben is a kapros-tĂşrĂłslepĂ©ny. IsmerjĂĽk a Nagy PalĂłc által kedvelt töltött káposztájának reguláját, „egy sor fĂĽle, egy sor orja, egy sor kövĂ©rje, egy sor töltelĂ©k". A káposztárĂłl általában nagyon jĂł volt a vĂ©lemĂ©nye, a töltött káposztát egyenesen az Ă©telek királyának minõsĂtette. BálĂłnĂ© Gajdácsi Juliskának a szegedi Felsõvárosban hĂres vendĂ©glõje volt. Mikszáth mellett Gárdonyi, MĂłra, TömörkĂ©ny is sokat Ărtak rĂłla. Mikszáth unszolására a század elejĂ©n BálĂłnĂ© a fõvárosba költözött szerencsĂ©t prĂłbálni. Elõször a MaglĂłdi utca 17., majd a Ráday utca 27. szám alatt nyitott hangulatos ĂĽzletet. KertvendĂ©glõje a Szegedrõl elszármazottak törzshelye lett. Gyakran evett nála a Nagy PalĂłc társaságában Ăšjházy Ede Ă©s SzĂ©p Ernõ is. Juliska asszony sok Ă©telĂ©nek, közötte juhhĂşsos kásájának, borjĂş cubákkal egyĂĽtt párolt Ă©des káposztájának, szĂ©kelygulyásának, báránypecsenyĂ©jĂ©nek, halpaprikásának, harcsás káposztájának, szalonnás csukájának, Ăşgynevezett „fonyatos kalácsainak", gyĂĽmölcsös rĂ©teseinek emlĂ©ke megszámlálhatatlan irodalmi alkotásban õrzõdött meg a számunkra. VĂ©gĂĽl álljon itt a Budapesti -LipĂłtvárosi Casino 1910. május 17-i menĂĽsora, amelyet tiszteletbeli tagjuknak, Mikszáth Kálmánnak 40 Ă©ves ĂrĂłi jubileuma tiszteletĂ©re állĂtottak össze.
Â
 Erõleves csészében
 Fogas palóc módra
 Kõbányai ser
 BorjĂşgerinc körĂtve
 Magyarádi bor
 Csirág (spárga) vajjal
 Idei liba és csirke
 Villányi bor
 Magyar pezsgõ
 Saláta,
Fagylalt-gyümölcs,
Sajt,
Fekete kávé
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!