A hĂrek nĂ©ha nem
teszik lehetõvĂ©, az azonnali reagálást. Ráadásul a tudĂłsĂtások, klasszikus
formában nem is tartalmazhatnák a tudĂłsĂtĂł vĂ©lemĂ©nyĂ©t. EzĂ©rt Ăşgy döntöttem,
hogy a „Szerintem" cĂmĂ» Ărás rendszeres megjelentetĂ©sĂ©vel elkĂĽlönĂthetem a
vĂ©lemĂ©nyemet, a tudĂłsĂtásoktĂłl.Â
Â
Örömteli, hogy a Reál Madrid Budapestre látogatott. A
Debrecen felkeltette a magyar foci iránti érdeklõdést, a BL selejtezõn mutatott
játékával, erre tett most egy lapáttal a Reál látogatása. Reményeink szerint
megint sok kisgyerek fordul majd a focipályák felé.
Külön kiemelendõ a Reálnak, s annak vezetõinek hozzáállása
egykori játékosuk betegségéhez. Elsõ szóra jöttek, s mint kiderült több éve
segĂtik a „száguldĂł õrnagy" gyĂłgykezelĂ©sĂ©t. Puskás Ferenc, a kĂ©tszeres BEK
gyõztes balösszekötõ, ugyanis nagyon beteg. Hogy pontosan mi a baja, az nem
derĂĽlt ki a hĂradásokbĂłl, de a lĂ©nyeg, magatehetetlen, elmĂ©je nem Ăşgy mĂ»ködik,
mint régen. Komoly kétségek merültek fel, a szervezõk szándékairól. Szerintem
ma is kevesen tudják, mennyi az annyi? Vagyis, hogy a meccs bevételébõl,
mennyit fordĂtanak a Puskás család megsegĂtĂ©sĂ©re.
Engem a dolog zen része nem is érdekel. Nem értem, miért van
egyáltalán szükség mindenféle gyûjtésre, tarhálásra Öcsi bácsi érdekében?
Puskás Ferenc, ugyanis Magyarország elsõ számĂş „márkaneve".
A világ összes országában, ahol ismerik a labdarúgást (soccer), ott
Magyarország nevére, azonnal Puskás (Puszkasz), Kocsis, Hidegkúti a reflexszerû
válasz. Így, ebben a sorrendben!
Mi, akik milliókat szórtunk el Tony Curtis reklám filmjére,
nem vagyunk kĂ©pesek a legismertebb magyar sportolĂł gyĂłgykezelĂ©sĂ©t finanszĂrozni,
abban a KĂştvölgyi korházban, ahol hazánk „nĂmand nagyjainak", percembereinek,
von haus aus jár az ingyenes ellátás.
Nem akarok senkit megbántani, de kérdem én az elmúlt tizenöt
(huszonöt, harmincöt) Ă©vben ingyen kezelt „nagyembereket", ismeri-e mĂ©g valaki,
széles e hazában? (A szûk családi körét kivéve!)
Nos, nekem ezĂ©rt volt keserĂ» a szám Ăze a vasárnapi meccs
okán!
De ne csak morogjak! Bár, amirõl Ărok, az már erre a hĂ©tre vonatkozik.
Klassz dolog volt vidékre vinni a junior kézilabda
világbajnokságot. Jó volt látni a miskolciak szeretetét, amivel a sikerre éhes
fiaink felé fordultak. A sportág már hosszú évek óta vidéki központú, de vannak
még fehér foltok. Ilyen Miskolc is, ahol csak a lányok jutnak be néha az elsõ
ligába, rövid átszállót váltva. Most végre férfi kézilabdásokért lehet
szurkolni. Hajrá Miskolc, Hajrá Magyarok!
Â
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!