Ăšton
A haragos zöld honában
ImageA Dolomitok között a nyár közepén is minden haragos zöld. Az esõ szinte mindennapos, a közel kétezres csúcsok között hamar összegyûlnek a felhõk. Négy napig viszont kánikula uralkodott Forni Avoltriban.
Filmes csereprogram Lengyelországban
Madeirai beszámoló II.
Madeirai beszámoló I.
Juharlevelek Kanadából
Eger – jelenben Ă©s mĂşltban
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
�prilis 2024
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Kissné Novák Éva: Az ember nem magányra született
Relax
A férfi földrajza
Eltemette elefántja
Filmleírások
Intim vallomások
Ăšton Ăšton
Családi hétvége Gyulán
MunkatársunktĂłl   2005 May 18, Wednesday  

Mi tegyen az ember a benne a tél folyamán felgyülemlett munkaundorral, ha családos, csak egy szabad hétvégéje van, szegedi, és ki akar szabadulni? Keressen a közelben valami jónak tûnõ helyet, és töltse ott családjával a hétvégét!
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF
A térképen keresve a kirándulás célpontját, bizony nem sok Szegedhez közeli hely látszik megfelelõnek. Ezúttal Gyula tûnt a legvonzóbb választásnak.

Gyulai várGyula különösen jó célpont a családosok szemében, hiszen (állítólag) itt van a vidék legnagyobb élményfürdõje. No és persze ott a vár is, szóval Gyula számára telitalálat lehet a sokat reklámozott "Történelmi fürdõváros" szlogen.

Amikor az elhatározás, a célpont és az idõkeret - péntek délutáni indulás és vasárnap délutáni hazaérkezés - összeáll, már nem is kell mást tenni, mint szállást foglalni, és kigondolni, hogy mivel töltsük kiszakított szabad idõnket.

A szállásfoglalás telefonon jól mûködik. Több szálló is kínál helyet, de mi a vár és a fürdõ közé ékelt Erkelt választjuk. Talán nosztalgiából, talán mert ez van legközelebb a két kiemelt turistaprogramhoz, talán mert ez a legolcsóbb. A többi szálloda újabb ugyan, de onnan nem látni éjszaka a várat, és a fürdõbe is csak autóval vagy hosszabb gyaloglással lehet eljutni. No és itt azt ígérik, hogy a két gyerek a szülõkkel összenyitható szobát kap, ami az átlagosan 6 éves gyerekek esetében elég fontosnak látszik.

Végre péntek. Indulás! Alig több mint egy óra, és Hódmezõvásárhely valamint Orosháza szinte észrevétlen elhagyása után már Békéscsabán találjuk magunkat.

Mi tagadás, a munkaidõben megszokott koffeinnyomás hiánya itt már kávészükségletté válik, ezért megállunk a valamikori önmagához képest mindenképpen kellemes belvárosban, hogy egy jó kis kávézóban frissüljünk fel.

Békéscsaba belvárosaA parkolódíj megfizetése után azonban komoly csalódás ér minket, amikor - több helyi lakos megkérdezése után - kiderül, hogy a belvárosban nincsen presszó, vagy kávézó, vagy cukrászda, legfeljebb ha talponállóként. A kávéhiány kényszere végül bekerget minket a valamikori kiváló cukrászdából kialakított McDonald's-ba. Hmm. A kávé nem is olyan rossz. Koffein van benne bõven - és kevés cukor is, hiába nem kérünk bele - és le is lehet ülni. Ráadásul - remek szórakozás a gyerekeknek - webkamerával ingyen készíthet fényképet is magáról a látogató, amit aztán el is küldhet magának a levelezési címére.

Öröm átautózni Gyulára, mert 2*2 sávos alul- és felüljárókkal tarkított kiváló autóút vezet oda. Ilyen minõségû autósztráda nincs még egy ebben az országban. Azon tanakszunk, vajon honnan került erre annyi pénz, és miért nem vezet akkor Békéscsabán túl, legalább Budapestig, ha nem inkább Szegedre, mert ugye úgy azért nekünk jobb lenne...

Gyula elsõ látásra is kellemes kisváros, és ahogy egyre beljebb haladunk, egyre szebb. A fõutcán eszünkbe jut gyerekkori élményünk a 100 éves cukrászdáról, és azon gondolkozunk, vajon merre lehetne megtalálni. A várnál behajtunk a szállodához, megérkeztünk.

A szállóban éppen a vidéki körzeti orvosok szervezete tart konferenciát. A recepciósok nem érnek rá velünk fogalalkozni, de aztán a foglalási faxot felmutatva mégis szóhoz jutunk. Kiderül, hogy nincsen összenyitható szobájuk, és az ígéretük sem lett bejegyezve a számítógépbe... Megtekintve a nekünk juttatott szobákat, a reklamálás után sikerül legalább másnapra összenyitható szobát kapnunk. Addig kialakul a fiús és a lányos szoba.

A liftben kiderül, hogy a FÖKOSZ konferenciáját Gyurcsány miniszterelnök is megtiszteli látogatásával, és ezért van annyi nagy fekete Mercédesz meg rendõrautó a bejárat elõtt. A liftben kitûzött körlevél igyekszik elmagyarázni a konferencia résztvevõi számára, hogyan kell higgadtan és jólnevelten kérdezni és meghallgatni a miniszterelnököt.

gyulai vár éjszakaMinket ennél sokkal jobban érdekel, hogy a szobák nagyon lestrapáltak. Amúgy teljesen tiszták, de ez csak a személyzetet dícséri. A bútorok, a berendezési tárgyak, a fürdõszoba, csupa-csupa olyasmi, amit ma egy jobb lomtalanításkor bárki összeszedhet az utcáról ingyen. A kilátás viszont igazolja döntésünket: a várra szépen rá lehet látni, és szinte várjuk, hogy az esti kivilágításban is megnézhessük.

Bár félpanziót rendeltünk, de korán van még a vacsorához, inkább elindulunk Gyula begyaloglására. Ez nagyon jól kezdõdik, mert a vár körüli tér kifejezetten pihentetõ, kellemes sétaterület. A gyerekeknek van mire mászni, és van hol szaladgálni, és egy kellemes szabadtéri bárt is találunk a vár lábánál. Éppen ide süt a nap, ami nagyon jó érzés a kissé túl frissre sikerült szabad levegõn. Tovább javítja hangulatunkat az a 2*2 cent tömény, amit itt kedvtelésbõl elszopogatunk.

A város méretéhez képest hosszabb sétával már bent is vagyunk a "belvárosban", ahol a hideg elõl (ne feledjük, még csak április van!) azonnal bevesszük magunkat az egyik legígéretesebb vendéglátóhelyre, ami éppenséggel egy cukrászda. Itt aztán nagyon kellemes és kulturált körülmények között sok-sok kávét és fagyit töltünk magunkba, miközben azt figyeljük, hogy 9 éves fiúnk milyen alaposan szemlézi a minden asztalon megtalálható, reklámfüzetet, benne a nõi fehérnemûket bemutató modellekkel.

A félpanzió vacsorájáról nem lekésendõ, sietve nekilódulunk a visszaútnak. Rengeteg csábító étterem mellett megyünk el, de kitartunk a kifizetett félpanziós vacsora ígérete mellett. A recepcióra érkezve feliratok közlik velünk, hogy a vacsora nem a szokásos, hanem a szálloda Nosztalgia nevû éttermében lesz. Ez egy kicsi, szépen berendezett, de zsúfolásig megtelt helység. Nincs is helyünk leülni, de a személyzet segít rajtunk, és néhány perc múlva már egy rendes vacsoraasztalnál találjuk magunkat. Rögtön jön a pincér, de amikor kiderül, hogy mi félpanzióra fizettünk be, akkor fura tekintettel közli, hogy a másik szobában válasszunk a svédasztalról.

Az a másik szoba egy jobb raktárhelységre hasonlít, a svédnek nevezett asztal választéka pedig nem haladja meg egy szokásos egyetemi menza lehetõségeit, sõt ezúttal mintha még a tálaló edények is üresek lennének. Miközben megesszük azt, amit sikerült összegyûjtenünk, arra gondolunk, hogy jobban jártunk volna bármelyik útközben látott étteremmel.

Vacsora után jót alszunk a "táskás vetélkedõn" (valaki megint nem nyert sokat), és arra gondolunk, hogy holnap fürdés.




Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player