Programajánló
�prilis 2024
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Ebben a h�napban
Hírfolyam
14:42 
Csongrád megyében is támogatják a Mintamenza program terjedését
14:41 
Ukrán válság - Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét
14:40 
Ukrán válság - Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik
14:38 
Versenyuszoda épül Gödöllõn
14:36 
Ukrán válság - Magyar katona vezeti az EBESZ katonai megfigyelõit
13:44 
Diszkótragédia - Fenntartotta a korábbi jogerõs ítéletet a Kúria a West Balkán-ügyben
Szeged
Szegedi hírek
Vízilabda ob I - Molnár Tamásék Diapolo Szeged VE néven folytatják
Pingvinfiókák születtek a Szegedi Vadasparkban
Színházi világnapi programok Szegeden
Választás 2014 – Bajnai: áprilisban hosszú távra eldõl, az ország merre halad tovább
FIGYELEM! MENETREND MÓDOSÍTÁS!
Magazin
Uccai dumák
Kapcsolati zûr
Játék
Kivirágzás vezényszóra
Autók
Új modellt állít csatarendbe a Caterham
Szegedi hírek Szegedi hírek
Múzeum a város szélén
Munkatársunktól   2005 April 13, Wednesday  

Egyelõre továbbra is csak bejelentkezés útján juthatunk el a hányatott sorsú szegedi informatikatörténeti kiállításra, de legalább most már rendszerezve láthatjuk a digitális õskorszak különlegességeit.
  Hozzszlsok Nyomtat E-mail PDF
Az oroszok már a spájzban vannak - szól a legendás mondat a Tizedes és a többiek címû filmbõl, amit mi úgy egészíthetnénk ki, hogy a számítógépek pedig már a szovjet laktanyában vannak. Nem is akárhogy, hiszen dr. Muszka Dániel, programozó matematikus, a gyûjtemény kezelõje és a kiállítás rendezõje egy volt legénységi épületben mindent elõkészített ahhoz, hogy ezen a helyen egy állandó kiállítás nyíljon az informatika nem oly távoli, mégis oly látványos történelmébõl. 
Sajnos anyagi okok miatt ez a terv egyelõre nem valósulhat meg, ám ne legyen elkeseredve az, aki „digitális dinoszauruszok" látványára vágyik, mert ha egy csoport bejelentkezik a 62-462-786-os számon, vagy elektronikus levelet küld az [email protected], dr. Bohus Mihály szívesen kinyitja és megmutatja a gyûjteményt. Ezt tették néhány napja a Network Shop 2005 Konferencia résztvevõi is, akik úgy elámultak a csodás kütyüktõl, hogy lekésték a hivatalos ebédet. 
No, de mibõl is áll ez az egészen sajátos, Magyarországon egyedülálló gyûjtemény? Itt áll például az elsõ magyar számítógép winchestere 1959-bõl. Olyan, mint egy kezdetleges rakétakilövõ állomás, és egy kazán mutációja. Súlya 180 kiló, teljesítménye 5 kilobit. Láthatóan otthonosan érzi magát a szovjet kiskatonák hûlt helyén az a Minszk 22-es számítógép, amelynek 1968-as üzembe helyezésérõl fénykép is tanúskodik. Szintén szovjet termékként tartották nyilván azt a nagy öntöttvas monstrumot, amely a tekintélyes méret ellenére a 4 alapmûveleten kívül másra nem volt képes. 
Ennél is nagyobb szépséghibája a DEHOMAG névre hallgató óriásnak, hogy ezt a gépet a németek még 1936-ban helyezték üzembe, a szovjetek pedig hadizsákmányként cipelték haza a nagy honvédõ háborúból, hogy egészen 1964-ig gyártsák. 
Egy emelettel feljebb már olyan berendezéseket találunk, melyek mûködõképesek, így, ha a látogató is úgy akarja, ízelítõt kaphat e masinák üzemzajából. A telexgép például azonnali infarktussal fenyegeti a gyanútlan tárlatlátogatót, de néhány számítógép hûtõberendezése is egy szövõgyár ricsajával vetélkedik. Ha valaki például a mai menedzser kalkulátorok archetípusára kíváncsi, itt megcsodálhatja a Mercedes Euklid-ot, ami a német precizitás mintapéldánya. 
És, hogy a hazai ipar büszkeségeirõl se feledkezzünk meg, itt van a Hunor 131-es, no meg a Videoton Computer 340-es. Pillanatok alatt bensõséges viszonyba keveredhetünk ezekkel az egyszerû formákkal rendelkezõ és viszonylag csekély mûszaki ismereteket követelõ gépekkel. És arról se feledkezzünk meg, hogy az úgynevezett kazettás floppyt egy magyar ember, Jánosi Marcell találta fel. Két példányt dedikálva a múzeum rendelkezésére bocsátott, ami nagy öröm, de kár, hogy ebbõl a felfedezésbõl sem kis hazánk húzott igazi hasznot. A kiállítás különlegessége, hogy a szegedi számítástechnika atyja, Kalmár László életét egy emlékszoba mutatja be. Itt látható a professzor elhíresült kerékpárja is. 
Végezetül nézzünk meg egy igazi „õsbölényt". Itt tornyosul ugyanis az az Ural-2-es, amely az elsõ gyári csöves számítógép volt a világtörténelemben. Már a neve is olyan, mint egy ballisztikus rakétáé, de a mûködése is legalább olyan bonyolult lehetett. Most azonban olyan nyugodtan támasztja itt a falat, mintha már tudná elõre, a kiállítás egyik sztárja lesz, mihelyst megindul a látogatók rohama a szegedi volt szovjet laktanya irányába. 

Szincsok György


Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player