(MTI) - Hibása értelmezte a magyar választási rendszer lényegét Scheppele amerikai jogászprofesszor az Alapjogokért Központ szerint.
Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász The New York Times-blogján megjelent, ötrészes, Egy kérdéses választás címû vendégpublikációjában Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora szombaton azt írta, a Fidesz olyan választási rendszert tervezett, "amely lehetõvé teszi a számára, hogy egy látszólag küzdelmes választással úgy nézzen szembe, hogy nincs reális esélye veszíteni". "Ezzel a választással Magyarország így mesterévé vált annak a mûvészetnek, hogy valami olyasminek tûnjön, ami nem - olyan igazi demokráciának, amelyben szabad és igazságos választásokat rendeznek" - írta Scheppele.
Az Alapjogokért Központ az MTI-hez kedden eljuttatott elemzésében azt közölte: a jogászprofesszor tévesen arányos, azaz tisztán listás rendszerként állítja be a hazai szabályozást és rögzíti, hogy az új törvények "kiveszik Magyarországot az európai arányos képviseleti rendszerek közül". A magyar választási rendszer azonban 1990 óta vegyes rendszerként mûködik, amelyben egyaránt jelen van a listás, tehát arányos elem és az egyéni képviselõi, többségi ág is. Ennek kapcsán értelmetlen arról beszélni, hogy a kompenzációs szavazatok hogyan torzítják az arányosságot, hiszen a magyar választási rendszer sosem volt arányos - mutattak rá.
Az Alapjogokért Központ szerint emellett Scheppele írásai alapvetõ jogi, tárgyi tévedéseken alapulnak. A kritikákkal szemben a választókerületi határok törvényi szinten történõ rögzítését az Alkotmánybíróság írta elõ és az nem a jogalkotó önkényes döntése volt.
Scheppele cikkeiben figyelmen kívül hagyja, hogy a korábbi választókerületi beosztást még egy 1990 óta változatlan minisztertanácsi rendelet tartalmazta, ami nyilvánvalóan a baloldalnak kedvezett - jegyezték meg, hozzátéve: a szerzõ azt sem említi meg, hogy közös pártlisták esetében 1994 óta mindig is 10, illetve 15 százalék volt a bejutási küszöb. Az Alapjogokért Központ szerint Scheppele a választási szervekrõl írva nem veszi figyelembe, hogy a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda is függetlenebb lett elõdeinél, de félreértelmezi a Velencei Bizottság választókerületek arányosságára vonatkozó ajánlásait is, melyek alapján az új szabályozás a korábbival ellentétben már biztosítja a választójog egyenlõségét.
A központ úgy értékeli, a jogászprofesszor nincs tekintettel arra sem, hogy a határon túli magyarok szavazatuk és létszámuk súlyánál fogva sem lehetnek döntõ befolyással a választások kimenetelére és súlyosan téved, amikor esetükben szabályozási hiányosságokról beszél. Ugyanis a határon túliak regisztrációja és szavazása ellenõrzött keretek között zajlik, adataikat a választási szervek folyamatosan összevetik a nyilvántartásokkal.
Ezen felül Scheppele állításaival ellentétben összesen nem csak egy, hanem négy hazai nemzetiségnek lehet esélye kedvezményes mandátumot szerezni és a professzornak abban sincs igaza, hogy a politikai plakátokra vonatkozó szabályozás az utolsó pillanatban módosult volna alapvetõen: arra ugyanis egy 2011-ben meghozott és 2013-ban alkotmányosnak talált kormányrendelet vonatkozik - fejtette ki az Alapjogokért Központ.
,
Hírközpont
Hozzszlsok Kedves Olvas! Jelentkezzen be s akkor hozzszlhat a tmhoz!